A gazdálkodóknak köszönhetően a teherautók felhasználása az Egyesült Államokban tömeges méreteket öltött. Mielőtt 1908-ban megjelent a T-modell, az USA-ban 4 ezer teherautó és 25 millió ló közlekedett. Két évtizeddel később az utakon már néhány millió teherautó közlekedett, amihez a boltok is hozzájárultak. A kereskedők a teherautókat reklámhordozóként is kezelték.
1927-ben, amikor a gyárból kigördült az utolsó Ford-T, már közel 3 millió teherautó és 19 millió ló volt használatban. A gépkocsival történő szállítás árban versenyképesebbnek bizonyult a lovas szállításnál.
A fuvarok amerikai áraihoz hasonlóan alakultak az árak Európában is.
A svájciak adatai alapján a fuvarozás költségei az országukban az élelmiszerárak kb. 40%-át, az építőanyagok 60%-át, a gépek árának pedig 11-14%-át tették ki. A németek szerint a burgonya árának közel felét a szállítás költsége tette ki. A drágább termékeknél ez az arány alacsonyabb volt.
A Harrods kisteherautókat használt reklámcélokra
A franciák a párizsi élelmiszerraktár esetét emlegették, hogy bizonyítsák a drága teherautók felhasználásának előnyeit. A raktárba a gépkocsik lehetővé tették a napi szintű kézbesítést akár 100 km-es körzetben a termelőktől. A raktárat 170 állandó áruszállításra szolgáló vonal látta el.
A járművek hasznosnak bizonyultak a boltokból történő házhoz szállítás esetén is. A boltok hamarosan belátták, hogy milyen jelentősége van reklám szempontjából a gépjárműveknek. A leghíresebb nagy-britanniai áruház már 1919-ben amerikai Walker márkájú elektromos kisteherautókat használt.
Az 1930-as Electric Walker az 1940-es évekig szolgált.
Igaz ugyan, hogy nem egészen 80 km volt a hatótávolságuk, a csúcssebességük pedig 20 km/h, mégis azt az érzetet keltették a felhasználójukról, hogy igazán előkelő bevásárlóhely. Ami igazán érdekes, hogy Harrods egészen a háborús évek kezdetéig használta ezeket a járműveket.
A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,
hogy a teherautók hogyan váltak a vasút gyorsabb és olcsóbb versenytársává.