Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Az elmúlt időszakban gyakori téma, hogy ki a felelős a rakomány megfelelő rögzítéséért. Több országban változtak a helyi rakományrögzítési előírások is (májusban Magyarországon is!), ennek köszönhető a téma aktualitása, de sajnos elég sok a bizonytalanság a területen. Jelen cikkben a leginkább érintett közúti veszélyes áru szállítási előírásokra (ADR) térek ki.

Jogszabályi háttér

Kimondható, hogy veszélyes áru szállítás területén túlbiztosított a téma, mivel a „hagyományos” (értsd nem veszélyes árus) szállítmányok esetén is kötelező a rakomány rögzítése. Ez eddig is így volt, de csak nagyon általánosan van megfogalmazva a KRESZ-ben (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet).

Kivonat a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47. §-ából:

„(1) Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. […]

(2) A rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

  1. a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;
  2. b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;
  3. c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;
  4. d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;
  5. e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;
  6. f) magassága – a jármű magasságával együtt – a négy métert ne haladja meg;
  7. g) a járművön – a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.

[…]”

Ezt az általános megfogalmazást egészítette ki nemrég a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet, amely módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet. A módosítás következtében megjelent egy új fejezet a rakomány rögzítésének műszaki feltételeiről a 82/A §-ban. Az új előírások 2018 május 20-tól léptek életbe.

Mint írtam veszélyes áruk esetén túl van szabályozva a rakományrögzítés, mert gyakorlatilag a nem rég megjelent műszaki követelményekkel egyenértékű rögzítési feltételeket ír elő az ADR szabályzat is. Alaposan átolvasva csak minimális különbséget lehet felfedezni a két jogszabály követelményei között (pl.: a KöHÉM rendelet kitér a megdőlés, felborulás elleni védelemre is). Természetesen az általános előírások vonatkoznak a veszélyes áru rakományokra is, függetlenül attól, hogy azok nem az ADR szabályzatban szerepelnek!

Lényeges változás a nem veszélyes árunak minősülő szállítmányok esetén tapasztalható, ugyanis az új előírásokkal gyakorlatilag ugyanazok a követelmények vonatkoznak a nem veszélyes szállítmányokra is, mint a veszélyes árukra.

Szankcionálás

A nem veszélyes áru és a veszélyes áru rögzítési követelményeiben a szankcionálás területén van lényeges különbség.

Amennyiben a rakomány veszélyes árunak minősül, a bírságolás a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékelte alapján történik. További szankció ilyen esteben a szállítmány feltartóztatása a hiányosság megszüntetéséig. Fontos, hogy a különböző mentességi szállítmányokra is a veszélyes árus szankcionálási rendszer vonatkozik!

Amennyiben a rakomány nem veszélyes áru, a szankcionálás nincs rögzítve a bírság rendeletben. A 8. mellékelt vonatkozna rá, de ott nem szerepel rakományrögzítésre vonatkozó tétel, sem általános tétel, így a szankcionálás lényegesebb bonyolultabb eljárás, egyedi eljárások és szankciók jelenhetnek meg.

Tehát a gyakorlatban sokkal könnyebb a hatóságoknak szankcionálniuk a rakományrögzítéssel kapcsolatos hiányosságokat, ha a szállítmány veszélyes áru.

Felelősök

A legnagyobb viták talán a nem megfelelő rögzítéssel kapcsolatos felelősségek kapcsán merülnek fel. Kinek a kötelessége a rakomány megfelelő rögzítése?

A legtöbben kapásból rávágnák, hogy a jármű személyzete. A gyakorlat is erre utal, hiszen a tényleges rögzítést a járművön jellemzően a jármű személyzete végzi el.

Mégis a jogszabályok másként rendelkeznek. Az általános előírások alapján az MSZ EN 12195 szabvány tartalma az irányadó (bár lehet más, egyenértékű módszereket is használni), amely szerint a rakodásban részt vevők a felelősök a megfelelő rögzítésért. Tehát nem csak a járművezető, hanem ha részt vesz a rakodásban az átadó személyzet, akkor Ők is, sőt, ha a járműszemélyzet nem vesz részt a rakodásban egyáltalán, akkor csak az átadó személyzet lesz a felelős (utóbbit hívja a fuvarjog „zárt rendszerű rakodásnak”). Ez természetesen logikus, de nem mindenki számára egyértelmű teljesen. Gyakran hallani arról a téves értelmezésről, hogy csak a jármű személyzetének a kötelessége a megfelelő rögzítés.

Ezt a gondolatot megerősítik az ADR előírásai is, bár ezeket nem az ADR szabályzatból, hanem a bírság rendeletből (156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet) lehet megtudni. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy a berakó és a feladó felelősségi körébe is beletartozik (a szállítón/fuvarozón és a járműszemélyzeten kívül) a rakomány megfelelő rögzítése.

Kivonat a 156/2009. (VII. 29.) Kormány rendelethez 5. mellékeltéből:

Sor- szám Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások A súlyosság foka (RSJ=rend- kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jog- sértés, SJ= súlyos jogsértés) A bírság összege forintban A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető

I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása

9. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása a) egyesítő csomagoláson belül NSJ 300 000 feladó, csomagoló, szállító (fuvarozó)
b) konténerben 400 000 berakó, töltő
c) járműben. 500 000 berakó, szállító (fuvarozó), töltő
100 000 járműszemélyzet amennyiben az ellenőrzés időpontjában a megfelelő rakományrögzítő eszköz a járművön rendelkezésre állt

 

Sőt! Mind az általános fuvarjogban, mind a veszélyes áru szállítási szabályozásban arra is van utalás, hogyha egyesítőcsomagolás (más nevezéktan alapján egységrakomány) kerül alkalmazásra, akkor még az ezt összeállító csomagoló is felel azért, hogy az egységben megfelelően legyenek rögzítve a kisebb küldemények.

Összefoglalva

A veszélyes áru szállításban a rakományrögzítés többszörösen szabályozott. Abban azonban egységes minden rendszer, hogy nem csak a járműszemélyzet felelős a megfelelő rakományrögzítésért, hanem a szállítási folyamatban megjelenő további résztvevők (feladó, csomagoló, berakó, stb.) is kötelesek gondoskodni a rakomány rögzítéséről. Még akkor is felelősök érte, ha nem Ők végzik a tényleges rögzítést a járművön, hanem csak részt vesznek az előkészítési vagy rakodási folyamatban! Előfordul olyan eset is, amikor a járműszemélyzet teljesen kikerül a felelősök közül (az ún. „zárt rendszerű rakodások” esetén). Éppen ezért fokozott figyelmet és felkészültséget igényel a rakomány rögzítése az összes résztvevő esetén, különösen, hogy a felelősségre vonás is ennek megfelelően történik!

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába