Az ellátási láncok által elszenvedett károk a TAPA (Technology Asset Protections Association – Technológiai Eszközöket Védő Szövetség) által rögzített fosztogatások következtében több, mint 172 millió eurót tettek ki 2020-ban. Ezt a képet mutatja az EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióra vonatkozó jelentése a szervezetnek.
A TAPA kiemeli, hogy 2019. és 2020. között az összes rögzített kár értéke 310 millió euró volt. A tavalyi veszteségek viszont majdnem 25%-kal voltak magasabbak, mint 2019-ben.
A jelentés csak a szervezethez bejelentett incidensekkel foglalkozott, a valós veszteségek nagyobbak lehetnek. Sőt, mi több, az elemzésekben azokat a bejelentéseket vették figyelembe, ahol megadták a becsült kárt is. Ezek a TAPA által rögzített bejelentések 65%-t teszik ki.
A járvány sújtotta 2020-as évben, amikor a vizsgált régió legtöbb országában lezárásokat és mozgási korlátozásokat rendeltek el a lakosság számára, a TAPA még mindig 6463 rakományfosztogatási esetet jegyzett fel. Az átlagos napi veszteség 471.000 eurót is kitett. És bár 2019-ben a lopások száma nagyobb volt (több, mint 8.500-t rögzítettek), a napi átlagos veszteség lényegesen alacsonyabb volt, 378.000 euró.
A bűnözők történelmi aktivitása
2020-ban a TAPA által rögzített rablások 74,6%-a történt Nagy-Britanniában és Németországan (3100 és 1727). Több, mint 100 rögzített incidens történt hat másik országban: Oroszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Dániában.
Amíg a bűnözői tevékenység egyes vonatkozásaiban nehézségeket jelentett a lezárás, 2020. elhozta a második legtöbb fosztogatási esetes évet a TAPA huszonnégyéves történelme során. Gyanítom, hogyha sikerült volna megtartani a 2019-eshez hasonló szintű adatcserét, akkor a 2020-as év a rakományok elleni bűnözés új rekordját hozta volna el az EMEA régióban” – mondta el Thorsten Neumann, a TAPA EMEA elnöke.
A járvánnyal kapcsolatos tevékenységek hajtották a bűnözői tevékenység növekedését – emeli ki a jelentésben. Az egyik az egyes első szükségleti termékek hiánya volt egyes boltokban 2020. tavaszán. Egy másik a nagy kereslet és a kevés rendelkezésre álló áru a személyes védekezési felszerelések területén. Ugyanakkor a gazdasági válság és sok háztartás gazdasági helyzetének a romlása tett róla, hogy sokan kerestek „akció árakat”.
A legtöbbször élelmiszeripari termékek tűntek el a félpótkocsikról
Ha a fosztogatással érintett áruk kategóriájáról van szó, az élen az élelmiszeripari termékek és üdítők álltak (536 eset), valamint a dohánytermékek (403). A „dobogóra” felfértek még a teherautó- és félpótkocsilopások i – 282 eset fordult elő. A következő helyeken a dicstelen kategóriában a bútorok, a szórakoztató- és háztartási elektronikai eszközök, ruházati termékek és cipők, kozmetikumok és higiéniai termékek, szerszámok és építőanyagok, fémek, számítógépek, laptopok és gyógyszerek szerepelnek.
A legnagyobb rögzített „húzás” tavaly a készpénzt szállító jármű elleni támadás volt Lyonban, Franciaországban augusztusban. Akkor 9 millió eurót loptak el. Hasonló veszteségeket okozott az elektronikus berendezések lopása 2020. márciusában Nagy-Britanniában. Egy másik alkalommal 2 millió sebészeti maszkot loptak el egy raktárból Santiago de Compostela mellett 2020. áprilisában. Akkor a veszteségek 5 millió eurót tettek ki. Összesen 2020-ban 19 esetet jegyeztek fel, amikor a veszteség túllépte az egymillió eurót.
A TAPA által az EMEA régióban rögzített incidensek több, mint 56%a közvetlenül a járműről való lopást jelentette (3644 eset). Mindössze 212 esetben követték el a lopást raktárból vagy épületből. A TAPA kiemeli, hogy a járművek legtöbbször nem őrzött parkolókban, útmenti leálló öblökben, autópálya-pihenőkben, de nyitott területeken és ipari területeken estek áldozatul a bűnözőknek.
Az rögzített lopási esetek több mint a fele Európában 2020-ban nem őrzött parkolóban történt.
Erőszakkal elkövetett lopásokat 232 esetben rögzítettek. Az ellátási láncokban dolgozók munkavállalók számára a Dél-Afrikai Köztársaság volt a legveszélyesebb, de a TAPA statisztikáiból kiderül, hogy a járművezetők nem érezhették magukat biztonságban Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Franciaországban sem.
Fotó: Pixabay