Az új uniós előírásokkal összhangban az ISA-rendszerek (Intelligent Speed Assistant – intelligens sebességszabályozó) 2022-től kötelezőek lesznek minden új személy-, áruszállító- és tehergépjárműben valamint az autóbuszokban, amelyeket az Európai Unióban adnak el. Az ISÁ-n kívül a járművekben megjelenik egy sor új biztonsági technológia is.
Az új uniós előírások az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) sokéves tevékenységének az eredményei. A rendelet értelmében már két év múlva minden új járműnek rendelkeznie kell speciális biztonsági rendszerekkel, köztük a meglehetősen ellentmondásos ISÁval is.
AZ ETSC magyarázta szerint az intelligens sebességszabályozó figyelmeztetni fogja a járművezetőt a túl gyors haladásra. Az is lehetséges, hogy meg fogja nehezíteni az adott útszakaszra engedélyezettnél nagyobb sebesség elérését. A korlátozásra vonatkozó információt a szabályozó számára a GPS-es helymeghatározás fogja biztosítani.
A Tanács ennek a megoldásnak különböző változatait vizsgálja:
– hang alapú figyelmeztetés (Auditory warnings) – az engedélyezett sebesség túllépésekor hangjelzést ad a rendszer,
– ún. haptikus pedál (Haptic Pedal) – ebben a változatban a visszafeszülés elvén működne, az engedélyezett sebesség túllépésekor megnehezíteni a pedál benyomását és a további gyorsítást. A rendszert végül azonban meg lehetne kerülni, egész egyszerűen némileg erősebben nyomva a pedált.
– ún. vibráló pedál (Vibrating Pedal) – amikor az engedélyezett sebesség túllépésre kerül, a gázpedál vibrálni kezd. A vibrálás egészen addig tart, amíg a jármű sebessége eléri az engedélyezett határt. A rezgés hasonló a mobiltelefonokban használthoz.
– sebességkontroll vibráló pedállal (Speed Control with Vibrating Pedal) – a gázpedál vibrálni kezd a sebességhatár túllépésekor, és ezen kívül a rendszer korlátozza a motor forgatónyomatékát az engedélyezett sebesség elérésekor, kivéve, ha járművezető szándékosan kikapcsolja a rendszert, erősen a gázra lépve.
– sebességkontroll (Speed Control Alone) – a fenti rendszer a gázpedál vibrálása nélkül.
A legutolsó változat elég sok ellentmondást szült, mind a politikusok, mind a járművezetők körében. A motor teljesítményét korlátozó rendszer ugyanis egyes helyzetekben veszélyt jelenthez, amikor szükséges az intenzív és maximális gyorsulás. Ezért az ETSC megbízta a Leedsi Egyetem Közlekedési Intézetét egy kutatás elvégzésével, amelynek célja kideríteni, hogy ezen megoldások közül melyik a leghatékonyabb, mind a sebességkorlátozások betartása, mind a rendszer elfogadottsága szempontjából.
Az Egyetem jelentése idén májusban jelent meg. Az derül ki belőle, hogy sem a „hang alapú figyelmeztetés”, sem a „vibráló pedál” nem jó választás a sebességkontroll nélkül, mivel a résztevők irritálónak, és a vezetésben zavarónak találták őket.
Legkellemesebbnek a „sebességkontroll” rendszert találták. A kutatás szerzői megállapították, hogy „józan elfogadottság” övezi.
Ez az elfogadottság őrülten fontos az ISA rendszer általános hatékonysága szempontjából, mivel a járművezetők kikapcsolhatják a kisegítő rendszereket. Az ETSC véleménye szerint ezért is van az, hogy a vizsgált rendszerek közül a legjobb és az ajánlott éppen a sebességkontroll.
Egyelőre azonban nincs bizonyosság, hogy éppen ez a rendszer válna kötelezővé az új járművek számára 2022-től.
Egyéb, 2022-től kötelező biztonsági rendszerek
Az „elektronikus pórázon” kívül az új autókban kötelezők lesznek más rendszerek is, mint például:
– a vezető fáradtságára vagy figyelmének lankadására figyelmeztető rendszer (pl. okostelefon használata miatt),
– tolatókamera, vagy forgalomérzékelő,
– adatrögzítő baleset esetére („fekete doboz”),
– sávelhagyásra figyelmeztető rendszer,
– bővített vészfék-asszisztens,
– ütközés esetére tesztelt biztonsági övek,
– holtteret kiküszöbölő, és a kanyarodáskor a többi úthasználót figyelmeztető rendszer (kötelező az autóbuszok és teherautók számára).
A Bizottság úgy becsüli, hogy a javasolt eszközök több, mint 25.000 ember életét mentik meg, és több, mint 140.000 embert mentenek meg a komoly sérüléstől 2038-ig.
Mindez pedig segít az EU hosszútávú céljának az elérésében, ami a halálesetek és a súlyos sérülések szinte nullára való csökkentése 2050-ig (ún. „zéró vízió”).