TransInfo

„Nem nemzeti kategóriákban gondolkodom ”. Beszélgetés Jochen Eschbornnal, a német nemzetközi szállítmányozási szövetség, az E.L.V.I.S. ügyvezető igazgatójával

A cikk olvasási ideje 5 perc

„Nem nemzeti kategóriákban gondolkodom ” – hangsúlyozta Jochen Eschbornnal, a német nemzetközi szállítmányozási szövetség, az E.L.V.I.S. ügyvezető igazgatója a Trans.INFO-nak adott interjúban. A szövetség elnöke maga is nagy múlttal bír a szállítmányozó szakmában. Megvan a véleménye a kabotázsról és a kiküldetési rendelvényről is.

T.I: Európában pillanatnyilag éles vita zajlik a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvről. Erőltetik az „egyenlő fizetést egyenlő munkáért ugyanazon a helyen” elvet. Ön hogyan értékeli a munkavállalók egyenlő fizetésének ötletét?

J.E: 2017. tavaszán az első mobilitási csomag keretében az Unió módosításokat harangozott be a szociális előírásokban a szállítmányozási szektorban. Azóta sok különböző megoldást javasoltak. Az „egyenlő fizetést egyenlő munkáért ugyanazon a helyen” csak az egyik aspektus. Azt gondolom, hogy a csomagot mindig egyben kell nézni. Szerintem a tisztességes fizetés bevezetése a járművezetők számára hasznos és helyes lépés. Egyúttal nem lehet elbagatellizálni azokat a következményeket, amelyeket az előírások változásai hoznak az európai szállítmányozási piac számára. Szem előtt kell ezeket tartani, amikor nemzetek feletti szociális törvényhozási koncepciókon dolgozunk.

És mi a helyzet a kabotázzsal? Gondolja, hogy a javasolt időbeli korlátozásoknak van értelme? 

Ebben az esetben is több javaslat van a kabotázsra vonatkozó szabályok megváltoztatására. A változatoktól függően a korlátozás időtartama 3- 7 napig terjed, egészen a korlátozás teljes megszüntetéséig. Szerintem mindegyik megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai. A politikusok fő feladatának annak kellene lennie, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek megkönnyítik a szállítmányozási ágazat működését, nem pedig további nehezítéseket kellene bevezetniük. Az Unió elérheti ezt, azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszi a szállítási ágazat működésének módját, és az előírások jobban definiálva lesznek, mint eddig.

Milyen jogi és gazdasági következményei lehetnek a kiküldetésre vonatkozó előírások szigorításának a spedíciós ágazatban?

Ebben a pillanatban ezt nem tudjuk megmondani. Az Európai Parlament éppen csak elvetette a Szállítmányozási Bizottság javaslatát a jelenlegi formájában. A végső egyeztetésekre valószínűleg októberben kerül majd sor. Addig még nagyon sok minden változhat.

Az elmúlt években számos kísérlet volt arra, hogy meg lehessen kerülni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó előírásokat. Nem gondolja, hogy az előírások további szigorítása az ilyen esetek számának növekedéséhez vezethet?

Azok a cégek, amelyek szándékosan próbálják megkerülni a kiküldetésre vonatkozó előírásokat, jellemzően kriminális okokból teszik, nem azért, mert nem boldogulnak a formalitásoknak ezzel a fajtájával. Ilyen esetek mindig lesznek. Remélem azonban, hogy a jövőbeni előírások olyan mértékig egyértelműen lesznek definiálva, hogy csökken a szürke zóna. Sok illegális gyakorlat abból a tényből következik, hogy jelenleg a törvényhozás lehetővé teszi őket. Az új előírásoknak az egyértelműen meghatározott hatállyal, amelyek első sorban a bürokrácia csökkentését célozzák, mindenek előtt könnyíteniük kell a szállítmányozási szakma gondjain, nem pedig tovább nehezíteni azokat.

A német vállalatok évek óta panaszkodnak arra, hogy kiszorítják őket a cégek Kelet-Európából. Ön ezalatt pedig szívesen működik együtt lengyel partnerekkel, például a Kommodus-szal. Mi viszi rá Önt erre?

A lehetőségek! Általában igyekszem a lehetőségekre figyelni, és nem a problémákra. A Kommodus példája egyértelműen megmutatja, hogy az ilyen együttműködés szélesebb perspektívát ad, és megnyitja a piacokat mindkét fél számára. Az együttműködés lehetővé teszi a nyújtott szolgáltatások spektrumának szélesítését, ami előnyös mind a lengyel, mind a német fél számára. Miért ne éljünk ezzel a lehetőséggel? Ilyen esetekben nem gondolkodom nemzeti kategóriákban.

A járművezetők hiánya a német szállítmányozási ágazat egyik legnagyobb problémája.  Nemrég a német kormány elindította a „Hajts a jövődbe” programot, amely arra hivatott, hogy segítsen a migránsoknak hivatásos járművezetői képesítést szerezni. Mit gondol erről a programról?

Támogatom ezt a projektet. Aki megnézi a német társadalom korszerkezetét, hamar arra a következtetésre jut, hogy hosszú távon rá vagyunk utalva a külföldi járművezetőkre. Természetesen nem változtat ez a tényen, hogy dolgoznunk kell a járművezetői hivatás jó hírnevén. Ellenkező esetben hamarosan a határon túlról sem fogunk munkavállalókat találni.

Ön mit kívánna a szállítmányozási ágazat számára? 

A járművezető már emlegetett hírneve, és vele együtt az egész ágazat hírneve egy olyan téma, amelyen sürgősen dolgoznunk kellene. Amikor a logisztikai szektor lassan összeszedi magát, a speditőrök és a szállítmányozók egyre kisebb megbecsülésnek örvendenek. Mindnyájunknak azon kellene dolgoznunk, hogy javítsunk a hírnevünkön. Mindenek előtt új megoldásokra gondolok a munkaidővel kapcsolatban, amelyek megfelelnek a fiatal generáció elvárásának.

Szintén fontos a szállítmányozási struktúrák átszervezése. A hírnév javításának elengedhetetlen feltétele az egységes európai szabványok létrehozása, elkezdve a külföldi képesítési tanúsítványok elfogadásától egészen a kabotázs egyértelmű definíciójáig. A téma lassan egyre nagyobb érdeklődésnek örvend a társadalomban.

A félelem az áruházak üres polcaitól egyre nő. A járművezetők szakmai csoportja egyre több figyelmet kap. Ez sok előnyt hozhat az ágazatnak, csak megfelelően ki kell használni az alkalmat.

Fotó: Trans.INFO