A német politikusok és szállítmányozási szövetségek a kelet-európai sofőrök „védelmében” erőltetik az uniós szabályozásokat, melyek célja az lenne, hogy a szociális feltételeken javítsanak. Ugyanakkor az olyan cégek mint a Deutsche Post kiszervezik a kiszállítást keleti fuvarozócégeknek annak ellenére, hogy ezek sofőrjei nem kapják meg a törvényes munkabért. Az ügy épp most került a bíróságra. Vajon sikerül kibújniuk a németeknek a felelősség alól?
A gyors kiszállítás, az innovatív megoldásokkal való kísérletezés az ellátási láncban (többek között a csomagok drónokkal való szállítása vagy az autó csomagtartójába történő csomagletétel) – legalább látszólag – modern és haladó szellemű céggé változtatják a Deutsche Postot. Ugyanakkor kiderül, hogy a német vállalatnak van egy másik arca is. A Deutsche Post évek óta olyan alvállalkozókat bíz meg a kiszállítással, akik nem fizetik ki a sofőrjeiknek a minimálbért.– derül ki a német média beszámolóiból.
A cseh kamionsofőr a fizetése fennmaradó részét akarja
A téma egy német sofőr kapcsán került elő. Ahogy a Süddeutsche Zeitung-ban olvasható, a prágai szállítmányozási cégben foglalkoztatott cseh férfi, aki a Deutsche Post részére szállít, a MiLoG-ról véletlenül értesült. Emlékezzünk vissza, hogy a MiLoG (Mindestlohngesetz, azaz a minimálbérről szóló törvény) 2015-ben lépett életbe Németországban. A sofőr állítása szerint a német posta számára végzett munkáért havi 550 eurót kapott.
A férfi úgy döntött, hogy bepereli a Deutsche Postot a Bonni Munkaügyi Bíróságon. A túl alacsony fizetés kiegyenlítését követeli – a minibálbér törvényben szereplő összegig – a vállalat számára ledolgozott időszakra. A cseh sofőr kiszámolta, hogy a 2015 októberétől 2016 augusztusáig tartó munkáért még 8302,5 eurónyi összeg jár neki.
Ki a felelős – az alvállalkozó vagy a megrendelő?
Miért a német cég ellen emelt vádat és nem a saját közvetlen munkaadója ellen? Azért, mert a minibálbérről szóló előírások egyaránt vonatkoznak a munkaadóra valamint a fővállalkozóra (azaz a Deutsche Postra), a foglalkoztatott sofőr pedig ilyen esetben választhat, hogy az ellátási lánc melyik tagjától követeli a túl alacsony fizetésének kiegyenlítését. A cseh sofőrt a Verdi szakszervezeti szövetség jogászai képviselik.
A Deutsche Post nem érzi magát vétkesnek
A német cég nem vállalja a felelősséget a túl alacsony bérekért, a minimálbér megfizetésének kötelezettségét pedig a külföldi alvállalkozókra hagyja.
A cég már a „pályáztatás során a törvényi előírások betartására – beleértve a munkajogokat valamint a minimálbérről szóló törvény alkalmazását – kötelez” – közölte a „Süddeutsche Zeitung”-nak a posta szóvivője. – Az alvállalkozók ezt írásban erősítik meg a szerződéskötéskor – teszi hozzá.
A Verdi jogászai ezalatt a megbízó felelősségére hivatkoznak, mely független a vétektől. Ha a cseh férfi nyerne a bíróságon, az megnyithatná az utat néhányezer újabb per előtt, hangsúlyozza a német újság.
Háromezer keleti származású sofőr dolgozik a Deutsche Postnak
A cseh sofőr egy a sok közül. A „Süddeutsche Zeitung” egy lengyelről is ír, aki hasonló feltételek mellett dolgozik a német postának. A lengyel sofőr a munkájáért és a szállítmányozással töltött folyamatos vándorlásért 850 eurót kap. Minden hónapban 3 hetet tölt így a Deutsche Postnak dolgozva. Nem keresi meg még a felét sem annak, amit közvetlenül a cégnél alkalmazott sofőrök. Az újság szerint a postának kb. háromezer keleti úgynevezett service partnere van. A többségük havi 400-600 euró közti fizetést kap – lengyel cégek valamivel többet fizetnek, a bolgár cégek kevesebbet. Minden bizonnyal a legnagyobb hasznot a német vállalat húzza, amikor a szerződésben foglaltakra hivatkozva hárítja a felelősségét aszociális dömpingben.
A ZDF nagy port kavaró riportja a Deutsche Postról
A cseh sofőr története nem az első, amelyet a német média nyilvánosságra hozott. Ez év januárjában a ZDF televízió leadott egy interjút arról, hogy a Deutsche Post és a DHL-Delivery milyen rosszul bánik a munkavállalóival. Ironikus módon ugyanaznap kezdték sugározni az interjút, amelyiken a közlekedésügyi miniszter Párizsban aláírta a megállapodást az európai fuvarozásról, melynek célja a szociális dömpinggel való harc.
(A szerk.: szociális dömping: az alacsonyabb fizetésekre, szociális kiadásokra vonatkozó kifejezés, amely lehetővé teszi, hogy egyes országok, olcsóbban termeljenek és íly módon vonzzák a befektetőket.)
A nyomás, az tisztelet hiánya és az egyre növekvő elvárások, melyeknek a munkavállalók nem tudnak megfelelni – ezekre panaszkodtak a postások, akiknek a területeit megnövelték a megtakarítás érdekében. A ZDF részére egy olyan kézbesítő nyilatkozott, aki a Deutsche Postnál 20 évet dolgozott végig.
Eleinte 600 házba kellett eljuttatnom a leveleket, most már 1400-ba – mesélte.
A tiszteletlenségre és a túl magas normákra panaszkodtak azok a csomagkézbesítők is, akik átmentek a DHL Deliveryhez. Tulajdonképpen nem volt választási lehetőségük. Azt mondták nekik: vagy a Munkaügyi Hivatal vagy a változás.
Azok a kézbesítők, akikkel a ZDF riportere beszélgetett, kopott, lyukas egyenruhákat és teljesíthetetlen normákat emlegettek. Végeredményben, ha a címzett nincs otthon a DHL munkatársainak nincs ideje a szomszédnál hagyni a csomagot, ezért csak értesítőt dobnak be. Beismerték az aláírások hamisítását is az átvételi elismervényeken. A nyomás kényszerít erre – jelentette ki a riport egyik szereplője.
A ZDF szerkesztősége felajánlotta a vállalatnak a részvételt a műsorban, sajnos azonban a Deutsche Post elutasította ezt, a vádakra pedig kizárólag írásos formában válaszolt.
A szerkesztő megjegyzése:
A keleti vállalkozók, akik nem fizetik ki a munkavállalóiknak a törvényes fizetést, felelősséggel tartoznak nemcsak az általuk alkalmazott sofőrök nehéz munkakörülményeiért, hanem az egész keleti szállítási ágazat rossz arculatáért is. Kétségkívül kritika illeti ugyanakkor a német céget is, amely az olcsó szolgáltatásokat szívesen igénybe veszi, szívesen hasznot húz belőle, de felelősséget nem vállal.
A német kormány és az Európai Bizottság tisztogatását a szállítmányozásban alkalmazott tisztességtelen gyakorlat felszámolása érdekében nem csak Kelet-Eurpópa felé kellene irányítani.
Fotó: Pixabay