Az Európai Unió döntése értelmében a két ország közötti és a két országgal szomszédos belső szárazföldi határokon történő ellenőrzések 2025. január 1-jétől megszűnnek.
Ez a döntés egy 2023 decemberében hozott tanácsi határozatra épül, amely 2024. március 31-től lehetővé tette a légi és tengeri határellenőrzések eltörlését.
Bulgária és Románia az EU-csatlakozásuk óta részlegesen alkalmazzák a Schengeni joganyagot, amely az uniós külső határok ellenőrzésére, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára is kiterjed. A belső határellenőrzések megszüntetése azonban eddig váratott magára.
A világ legnagyobb szabad utazási övezetének számító Schengen 1985-ben jött létre, és ma már 29 országot foglal magában, köztük 25 EU-tagállamot, valamint négy nem uniós országot: Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot. Írország ugyan nem része a Schengeni övezetnek, és Ciprussal szemben is fennmaradnak a belső határellenőrzések.
Jelentős gazdasági lehetőségek Románia számára
Románia schengeni csatlakozása jelentős gazdasági lehetőségeket nyithat meg az ország közúti fuvarozási ágazata számára. A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR) becslései szerint a román fuvarozók 22 milliárd eurós veszteséget szenvedtek el a teljes Schengen-tagságra való várakozás 13 éve és 9 hónapja alatt.
Ezen felül 2023-ban a közúti fuvarozási ágazat 7,82 milliárd euróval járult hozzá Románia szolgáltatásexportjához, amely kiemeli az iparág nemzetgazdaságban betöltött szerepét. Románia az EU közlekedési piacán a 6. helyen áll, míg a nemzetközi árufuvarozás (cross-trade) és a kabotázs (egy adott ország területén belüli fuvarozás) terén a 3. helyen van Lengyelország és Litvánia után.
Azonban ezeknek az előnyöknek a kihasználása a politikai döntéshozókon és a hatóságokon múlik, akiknek intézkedéseket kell hozniuk a határon tapasztalható késések csökkentése és a tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében a közúti szállítási ágazatban.