A Orosz Föderáció több mint 50 régiójában a sofőrök december 15-től 25-ig, vagyis az év legaktívabb időszakára új sztrájkot szervezhetnek. A tiltakozás akkor lesz, ha az ország vezetői nem hajlandók addig megvitatni a sofőrök követeléseit
Az országos sztrájk első hulláma március 27-én kezdődött. A sofőrök tiltakoztak a magas bírságok, a rengeteg adó és a korrupció ellen. Sajnos, bár kezdetben újabb és újabb városok és régiók csatlakoztak a sztrájkhoz, hamarosan az érzelmek lecsendesedtek, és a tiltakozás eredménytelenül véget ért.
Veszélyesen közömbös hatóságok
Mindez azért, mert a kormány a veszély ellenére látszólag közömbös maradt. A regionális hatóságok visszaléptek a tárgyalásoktól, mert szerintük az ügy a szövetségi hatóságokra tartozik, és így egyszerűen figyelmen kívül hagyták a tiltakozókat.
Úgy tűnik, a sztrájkolóknak már a kezdetektől fogva megpróbáltak keresztbe tenni: a médiában sok ellentmondásos és vitatott információt jelent meg a szervezőkről és azok céljairól, és a sajtó legnagyobb része egyáltalán nem számolt be a sztrájkról, vagy ha mégis, „lefogyasztották” a tiltakozók számát, „több tucat résztvevőnek” nevezték őket, bár több ezren voltak.
Például áprilisban Medvegyev, az orosz kormányfő egyszerűen elutasította az ügyet, arra hivatkozva, hogy „800 ezer regisztrált sofőrből csak 480 embert tiltakozik „. Ugyanebben a hónapban a híres orosz portál, a lenta.ru arról számolt be, hogy „a sztrájkban nem hogy 80 százalék nem vett részt, ahogy a szervezők bejelentették, igazából alig érte el az 1 százalékot. ” Közben pedig nyilvánvaló, hogy csak Dagestanban, ahol a sztrájk legaktívabb volt, több ezer résztvevő sztrájkolt.
Vladimir Zhirinovsky nyilatkozata:
A tiltakozó sofőröknek nem volt könnyű. Sok város nem engedélyezte az tiltakozást, bizonyos régiók megtiltották a sofőröknek mégaz áthaladást is. Számos letartóztatás történt még a legkisebb „bűnért” is. A tiltakozáshoz még az OMON egység (orosz GROM) is csatlakozott.
Megpróbálták a szervezőket lejáratni
Az orosz kormány szerint nem csak a sztrájk résztvevői, hanem a szervezeteik is felelősek: Siergiej Gricenko, Siergiej Chmielew, Andrieja Bażutin i Rustama Małłamagomedow. Mindenáron megpróbálták őket lejáratni. Andriej Bazutint, az orosz elnöki címjelöltjét, már a tiltakozás másnapján letartoztatták útban a sztrájk helyszínére. Jogosítvány nélküli vezetés volt a vád, és a gyámhivatal igyekezett még a gyermekeit is elvenni.
Rustam Malagasyovot, a tanúvallomások szerint ismeretlen elkövetők rabolták el Moszkvában. Később kiderült, hogy az FSB őrizetében van. Sergei Gricenko ellen elfogató parancs adtak ki és zárolták az összes bankkártyáját.
Talán ezek miatt is, aztán a félretájékoztatásnak köszönhetően, a propaganda és a békés tiltakozás megakadályozása miatt, a sok hónapos sztrájk sikertelen volt.
Mi változik meg decemberben?
Andrej Bażutin, a tiltakozás egyik fő kezdeményezője és az OPR (Orosz Fuvarozók Szövetsége) elnöke szerint az új sztrájk nem lesz agresszív, és ugyanúgy fog lefolyni, mint az első.
Parkolókban és utak mentén fogunk maradni, táborokat építünk, kirakjuk a kérdéseinket és a jelszavainkat a teherautók, plakátokkal fogunk tünteni – éppúgy, mint márciusban – mondja Andrej Bażutin.
Mint, ahogy azt állítja, szinte minden követelés ugyanaz: a szállítási adó teljes eltörlése, a munka és pihenőidő reális meghatározása, a teherautók súlyellenőrzési szabályozásának rendbe rakása, és a fuvarozók kezébe adni az üzemanyag jövedéki adó kiszámításának szabályait.
A politikai igényeik között a legfontosabb továbbra is az, hogy bizalmatlansági szavazást szeretnének a jelenlegi orosz elnök, Vladimir Putin ellen.
Csak egy követelést vontak vissza – a kormány lemondását. Miért?
Nem sokára úgyis választások vannak, így ennek a kormánynak mindenképpen mennie kell– magyarázta Bażutin.
A tiltakozás dátuma nem véletlen
Az OPR vezető elmondta, hogy december 15-25-i dátum nem véletlen. Csak akkor fog kiderülni, hogy milyen igazából a teherautó vezetők munkája, ha az újév előtt megszakítják a munkát és megállítják a forgalmat. A sofőrök követeléseit már elküldték az elnöknek, a Dumá-nak és a Föderációs Tanácsnak. A tiltakozás csak akkor kezdődik el, ha a hatóságok közömbösek maradnak a szállítmányozók kéréseivel szemben.
A tiltakozásnak akkor lesz létjogosultsága, ha párbeszéd nem indul el, és a követeléseink nem teljesülnek. A GDP 15%-át mi generáljuk, és ez az adó (útdíjak – szerk. megjegy.) mindenkit érint, tehát az egész nemzet nevében beszélünk, úgyhogy a hatóságoknak számolniuk kell velünk – hangsúlyozta Bażutin.
A tiltakozás eleve kudarcra van ítélve?
A tiltakozáson való részvételt az ország 50 régiójából – ahol működik az Orosz Fuvarozók Szövetsége – igazolták vissza a sofőrök. A rendező szerint a tiltakozásra való hajlandóságot a szövetség minden tagjának, azaz 10 ezer sofőrnek kell megmutatnia.
Valódi veszélyt jelenthetnek a kormány számára?
A Gazdasági és Politikai Reform Központ vezetője, Nikolay Mironov véleménye szerint a kormány nem fél a hasonló akcióktól.
A kormány megszokta a populista szlogeneket, annál inkább, ráadásul a fuvarozók arra vágynak, hogy megállapodásra jussanak. Mivel nincsenek politikai követelések, ez azt jelenti, hogy a hatóságoknak nincs félnivalójuk – állítja egy szakértő.
Véleménye szerint a tiltakozásuk több okból is hatástalan lesz:
- Először is, a csoportok több helyen tiltakoznak, ahelyett, hogy összpontosítanák magukat egy helyre.
- Másodszor, békésen tiltakoznak, és nincsenek felkészülve arra, hogy agresszíven követeljék jogaikat.
- Harmadszor, ahogy a hatalom lassan feladja, a tüntetők gyorsan elfogadják a felajánlott feltételeket akármilyenek is.
- Negyedszer, a sztrájkok általában csak néhány tüntető problémáit oldja meg, sokan közülük a semmiért csinálják.
Nehéz egyértelműen megmondani, mi lesz a kimenetele az OPR szövetség és vezetője, Andrej Bażutin harcának a jelenlegi kormányzattal. A tiltakozás, amely 2015 novemberében kezdődött, rövid szünetekkel a mai napig tart. Ha a kormány enged, akkor kétségtelenül nagy sikert aratnak majd a teherautó sofőrök, mely Moszkvának nagy vereség lesz. A szövetségi kormány bele fog egyezni? Jó lenne hinni, hogy igen.
Fotó: Pixabay