A német utakon egyre nő a forgalom, habár az helyi teherautók részvétele csökken. A litvánok rekordméretű növekedést értek el, a lengyel kamionok pedig továbbra is tartja a csúcsot a külföldiek körében.
A német Szövetségi Áruszállítási Hivatal (BAG) közzétette az idei év első háromnegyedében útdíjjal kapcsolatos statisztikáit. Ezek szerint a díjköteles német utakon tovább nőtt a teherautó-forgalom, azonban a német kamionok része ebből egyre csökken. Németországban a díjköteles utakon ez év januárja és szeptembere között a 7,5 tonnát meghaladó megengedett össztömegű teherautók együttesen 25,2 milliárd km-t tettek meg. Az előző év azonos időszakában mért adataival összehasonlítva ez 3,2 %-os növekedést mutat.
A német teherautók részvétele ennek ellenére továbbra is csökken – a 2016-os évben mért 59,2%-ról a 2017-es év első háromnegyedében 57,6%-ra. A külföldi tehergépjárművek aránya ennek megfelelően nőtt: 40,8%-ról 42,4%-ra. Ezt a csökkenő tendenciát a németek tíz éve figyelik. Ezzel párhuzamosan, azoknak az országoknak, amelyek 2003 után csatlakoztak az EU-hoz, sikerült szinte megkétszerezniük a részvételüket a német autópályákon.
Lengyelország a vezető
A német fizetős utakon közlekedő külföldi járművek között a prímet a lengyel teherautók viszik – a teljes forgalom 16%-át teszik ki. A több, mint 4 milliárd km-szintű érték 2,5%-kal magasabb volt, mint az előző év első háromnegyed évében. Akkor a lengyel tehergépjárművek részvétele 14,6% volt (az évnek ugyanebben az időszakában 2015-ben – 13,5%; 2014-ben – 12,4%; 2013-ban 11,2%). Lengyelország után Csehország a következő 1,046 milliárd km-rel és 1,3% növekedéssel. Közvetlenül Csehország után, magas, majdnem 15%-os növekedéssel, Románia következik (0,873 milliárd km).
Különös figyelmet érdemel Litvánia is , mely ország értekei a megtett 0,503 milliárd km-rel a német útdíj-statisztikákban 19,5%-kal „ugrottak meg”.
MiLoG – a német fuvarozók meghiúsult reményei
Az Áruszállítási, Logisztikai és Ellátási Szövetség (BGL) sajnálja a német teherautók részvételének csökkenését az utóbbi évtizedben. A BGL nagy reményeket fűzött a minimálbérről szóló törvény (MiLoG) bevezetéséhez, mely a külföldi szállítmányozási cégekre is vonatkozik. Az új előírások azonban nem állították meg a csökkenő tendenciát.
Amit nem tett meg a MiLoG, azt elintézik az uniós jogszabályok
A német minimálbérről szóló előírásoknak nem sikerült kiszorítaniuk a kelet-európai fuvarozókat a nemzetközi színtérről. Minden arra mutat azonban, hogy ide vezet majd az európai felhatalmazási törvény megváltoztatása valamint a Mobilitási Csomag, amelyek már hamarosan életbe léphetnek. A kelet-európai áruszállítók utolsó reménye az Európai Unió Tanácsának európai felhatalmazási törvények megváltoztatásával kapcsolatos álláspontja volt.
Eközben a kidolgozott, állítólag kompromisszumos megoldások, a legtöbb lengyel áruszállítónak a nyugati piacról való kirekesztését jelentik – magyarázza Wroński Marcin, a „Lengyel Áruszállítás és Logisztika” munkaadói szervezet elnöke. Az LTP vezetője attól tart, hogy az új szabályozások bevezetése a lengyel áruszállítás csökkenéséhez vezet és több mint 100 ezer, a szakmában alkalmazott személy elveszíti a munkáját.
Fotó: Wikimedia