A miniszter a kormány hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy szerinte véget kell vetni annak a gyakorlatnak, miszerint a külföldi kamionok a gyorsforgalmi hálózat helyett az olcsóbb főutakat választják. A 43-as út példáját említve úgy fogalmazott, sok jármű eddig elkerülte az autópályát, mert a régi főutat használva olcsóbban jutott át az országon. A monológ csúcspontja egy egyértelmű kijelentés volt:
„Most december 1-től lesz egy tranzit kötelező útvonal, az összes nemzetközi kamionnak csak az autópályán szabad haladnia, nem hagyhatja el az autópályát, még a pihenőidőre sem.”
Erős mondat, és pontosan ez okozta a zavart.
Egy ilyen tiltás ugyanis jogi értelemben rendkívüli lépés lenne: gyakorlatilag lehetetlenné tenné a kötelező pihenőidő betartását, korlátozná a tankolást, a biztonságos parkolást, a műszaki megállást, a rakományellenőrzést, és példa nélküli szigorítást jelentene az uniós árufuvarozásban.
A Trans.INFO által megkeresett szakértők szerint viszont az ilyen szabályozásnak jelenleg nyoma sincs a magyar jogrendben.
Jogszabály nincs, tiltás nincs. A szakma értetlenül áll
Igyekeztünk utána nézni, milyen jogszabályra hivatkozhat a miniszter. A Magyar Közlönyben semmilyen olyan rendelet nem jelent meg, amely tranzit-kötelező útvonalat hozna létre, vagy megtiltaná a kamionoknak, hogy pihenőre letérjenek az autópályáról.
- A 142. és 143. számú közlönyben nincs ilyen szabály.
- A KRESZ nem módosult ebben a kérdésben.
- Az útdíjrendeletek nem különböztetik meg a tranzitforgalmat.
- A pihenőidőre vonatkozó EU-rendeletek pedig eleve lehetetlenné tennék, hogy a sofőrök csak autópályán állhassanak meg.
A helyzet azért különösen problematikus, mert a miniszter nem egy jövőbeli terveket ismertető beszélgetésben tett utalásokat, hanem tényként állította, hogy a tiltás már december 1-je óta érvényben van. Miközben a videót december 3-án tették közzé.
A Trans.iNFO várja az Építési és Közlekedési Minisztérium magyarázatát.
Volt már hasonló tranzitszabályozás, de csak a COVID idején
A hazai kamionos közösség egy része azonnal a 2020-as járványhelyzetet idézte fel. A COVID-időszakban valóban létezett olyan rendkívüli tranzitszabályozás, amely:
- kijelölt folyosókon vezette át a nemzetközi kamionokat,
- tiltotta a letérést,
- csak meghatározott pihenőhelyeket engedélyezett,
- és a lehető legrövidebb áthaladási időt írta elő.
Csakhogy ez rendkívüli egészségügyi veszélyhelyzet alatt történt, teljesen más jogalapon.
Ma viszont nincs ilyen veszélyhelyzet, nincs felhatalmazás, nincs rendelet, és nincs tranzitfolyosó-rendszer.
A valóság: útdíjemelés és főúti korlátozások, de nem tranzittilalom
A félreértés egyik forrása valószínűleg az, hogy a 2025. november végén megjelent két Magyar Közlöny — a 142. és a 143. szám — valóban jelentős változásokat hozott. Emelkedett a megtett úttal arányos útdíj alapmértéke, megszűnt a főutak és az autópályák díja közötti különbség, bővült a díjköteles úthálózat, magasabbak lettek a bírságok, és új, M1-es regionális matrica is bevezetésre került.
Részletes cikkünket a témában itt olvashatja: Brutális drágulás vár a fuvarozókra: nőnek a bírságok és az útdíjak is
Ez a szabályozási csomag nyilvánvalóan abba az irányba tereli a teherforgalmat, hogy gazdasági racionalitásból a gyorsforgalmi úthálózatot válassza. Ám mindez nem jelent autópálya-elhagyási tilalmat, nem jelent pihenőtilalmat, és nem vezetett be tranzit-kötelező folyosókat. A jogszabályok jelenleg mindössze annyit rögzítenek, hogy a teherforgalom számára célszerű — és az új díjak miatt egyre inkább ésszerű — a gyorsforgalmi utak használata. Tiltás azonban nincs.
