[FRISSÍTVE] Lázár: „tranzitban lévő kamion nem hagyhatja el az autópályát, még pihenőre sem”

A cikket 2025. december 5-én 10:19-kor frissítettük Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkárának szavaival.

A miniszter a kormány hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy szerinte véget kell vetni annak a gyakorlatnak, miszerint a külföldi kamionok a gyorsforgalmi hálózat helyett az olcsóbb főutakat választják. A 43-as út példáját említve úgy fogalmazott, sok jármű eddig elkerülte az autópályát, mert a régi főutat használva olcsóbban jutott át az országon. A monológ csúcspontja egy egyértelmű kijelentés volt:

„Most december 1-től lesz egy tranzit kötelező útvonal, az összes nemzetközi kamionnak csak az autópályán szabad haladnia, nem hagyhatja el az autópályát, még a pihenőidőre sem.”

Erős mondat, és pontosan ez okozta a zavart.

Egy ilyen tiltás ugyanis jogi értelemben rendkívüli lépés lenne: gyakorlatilag lehetetlenné tenné a kötelező pihenőidő betartását, korlátozná a tankolást, a biztonságos parkolást, a műszaki megállást, a rakományellenőrzést, és példa nélküli szigorítást jelentene az uniós árufuvarozásban.

A NiT Hungary ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor megerősítette, hogy a szakmai szervezetek sem ismerik azt a szabályozást, amelyről Lázár beszélt. Mint mondta, a tranzitforgalom tereléséről valóban zajlanak egyeztetések az Építési és Közlekedési Minisztériummal, ám ezek még nem zárultak le, és részleteikről sem született végleges döntés.

„A mai napon is volt tárgyalás a szakmai szervezetek és az ÉKM között, de ez még alakul. Jelen pillanatban nem tudok olyan jogszabályról, amely december 1-jétől hatályban lenne.” – nyilatkozta Dittel a Trans.iNFO december 4-én.

A bejelentett dátumot sem tartja reálisnak: 

„A december 1-jei időpont nem tűnik vállalhatónak. A legkorábbi életszerű időpont inkább jövő év eleje lehet, ha addigra a feltételek és a jogszabályi háttér is összeáll.” 

A Trans.INFO által megkeresett szakértők szerint viszont az ilyen szabályozásnak jelenleg nyoma sincs a magyar jogrendben.

Jogszabály nincs, tiltás nincs. A szakma értetlenül áll

Igyekeztünk utána nézni, milyen jogszabályra hivatkozhat a miniszter. A Magyar Közlönyben semmilyen olyan rendelet nem jelent meg, amely tranzit-kötelező útvonalat hozna létre, vagy megtiltaná a kamionoknak, hogy pihenőre letérjenek az autópályáról.

• A 142. és 143. számú közlönyben nincs ilyen szabály.
• A KRESZ nem módosult ebben a kérdésben.
• Az útdíjrendeletek nem különböztetik meg a tranzitforgalmat.
• A pihenőidőre vonatkozó EU-rendeletek pedig eleve lehetetlenné tennék, hogy a sofőrök csak autópályán állhassanak meg.

A helyzet azért különösen problematikus, mert a miniszter nem egy jövőbeli terveket ismertető beszélgetésben tett utalásokat, hanem tényként állította, hogy a tiltás már december 1-je óta érvényben van. Miközben a videót december 3-án tették közzé.

A Trans.iNFO  várja az Építési és Közlekedési Minisztérium magyarázatát.

Volt már hasonló tranzitszabályozás, de csak a COVID idején

A hazai kamionos közösség egy része azonnal a 2020-as járványhelyzetet idézte fel. A COVID-időszakban valóban létezett olyan rendkívüli tranzitszabályozás, amely:

• kijelölt folyosókon vezette át a nemzetközi kamionokat,
• tiltotta a letérést,
• csak meghatározott pihenőhelyeket engedélyezett,
• és a lehető legrövidebb áthaladási időt írta elő.

Csakhogy ez rendkívüli egészségügyi veszélyhelyzet alatt történt, teljesen más jogalapon.

Ma viszont nincs ilyen veszélyhelyzet, nincs felhatalmazás, nincs rendelet, és nincs tranzitfolyosó-rendszer.

A valóság: útdíjemelés és főúti korlátozások, de nem tranzittilalom

A félreértés egyik forrása valószínűleg az, hogy a 2025. november végén megjelent két Magyar Közlöny — a 142. és a 143. szám — valóban jelentős változásokat hozott. Emelkedett a megtett úttal arányos útdíj alapmértéke, megszűnt a főutak és az autópályák díja közötti különbség, magasabbak lettek a bírságok, és új, M1-es regionális matrica is bevezetésre került.

Ez a szabályozási csomag nyilvánvalóan abba az irányba tereli a teherforgalmat, hogy gazdasági racionalitásból a gyorsforgalmi úthálózatot válassza. Ám mindez nem jelent autópálya-elhagyási tilalmat, nem jelent pihenőtilalmat, és nem vezetett be tranzit-kötelező folyosókat. A jogszabályok jelenleg mindössze annyit rögzítenek, hogy a teherforgalom számára célszerű — és az új díjak miatt egyre inkább ésszerű — a gyorsforgalmi utak használata. Tiltás azonban nincs.

Az útdíjemelés mértéke a fuvarozási szervezeteket is váratlanul érte.

 „Meglepetésként ért bennünket a november 30-i közlönyben megjelent infrastruktúradíj-emelés. Nem volt elég idő felkészíteni a vállalkozókat a költségnövekedésre” – mondta Dittel.

A NiT Hungary számításai szerint az új díjak 5–6 százalékos emelkedést jelentenek, és ez a fuvarozói költségeken túl a lakosságot is érinti majd:

 „Ha a költségek megemelkednek, azokat tovább kell hárítani. Ez el fogja érni a fogyasztói árakat is.”

Dittel arra is figyelmeztetett, hogy az autópályák terhelése nőni fog, miközben több szakasz,  köztük az M1, épp felújítás alatt áll. A következő években várható sávbővítések „kényelmetlenséggel járnak, de elkerülhetetlenek”.