Jogi megalapozatlanság miatt az Európai Unió Bírósága pénteki határozatában elutasította mintegy 1500 ember azon kártérítési keresetét, amelyet az Európai Bizottságnak a járművek szennyezőanyag-kibocsátásáról elfogadott rendelete számukra okozott. A dízelbotrány azonban ezzel még közel sem ért véget.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság egy 2016-os rendeletben meghatározta azokat a nitrogén-oxid kibocsátási határértékeket, amelyek nem léphetők túl a valós vezetési feltételek közötti kibocsátásra vonatkozó vizsgálatok során. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a laboratóriumi vizsgálatok valós vezetési feltételek mellett is tükrözik-e a szennyezőanyag-kibocsátás tényleges mértékét, valamint fel kíván lépni az értékeket meghamisító szoftverekkel szemben.
Vagyoni kárt okozó rendelet
A bizottság határozatának megsemmisítését kérők úgy vélik, hogy a rendelet vagyoni kárt okoz a számukra a belélegzett levegő minősége miatt, valamint nem vagyoni káruk is felvetődik azon aggodalmukkal összefüggésben, amelyet saját magukért és a környezetükért éreznek, illetve azon félelmük miatt, hogy az uniós intézményekkel szemben bizalmukat veszthetik a környezetkárosodás elleni elégtelen fellépés következtében.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék indoklásában leszögezte:
az unió felelősségének megállapításához három együttes feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt valamely uniós intézménynek olyan jogellenes magatartást kell tanúsítania, amely kellően súlyosan sért egy magánszemélyekre jogokat ruházó jogszabályt, másrészt az állítólagos kárnak ténylegesnek kell lennie, harmadrészt pedig okozati kapcsolatnak kell lennie az unió magatartása, valamint az okozott kár között.
Mint megállapították, a bizottsági határozat által okozott, a levegőminőség romlásához kapcsolódó kár mértéke nem kellőképpen bizonyított. Azon érzelmek pedig, amelyeket a keresetet benyújtók érezhetnek, nem képeznek megtéríthető nem vagyoni kárt. Hozzátették, a pénteki döntés nem érinti az uniós bizottság rendeletének jogszerűségének kérdését.
Egyre több nagyvárosból tiltják ki a dízelautókat – ezzel a jóhiszemű tulajdonosokat büntetik
Az ügy előzménye, hogy egy precedensértékű bírósági döntés több millió dízelautó tulajdonost bizonytalanított el autója jövőjét illetően, mivel esetleg behajtási tilalommal kell majd számolniuk egyes városokban. Egy baden-württembergi bíróság a közegészségügyi szempontok elsőbbségére hivatkozva pénteken elutasította a dízeljárművek stuttgarti belvárosi forgalomból való kitiltásának megakadályozására benyújtott keresetet.
Matthias Wissmann, a német autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a VDA (Verband der Automobilindustrie e.V.) elnöke egy lapinterjúban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autógyáraknak az Euro-5 és Euro-6 normás dízelmotorok vezérlőszoftverének a frissítésére tett javaslata legalább annyira csökkenteni tudja a károsanyag-kibocsátást, mint a városi behajtásitilalom. A teljes autóflotta tekintetében a nitrogén-oxid kibocsátást 25 százalékkal csökkentené a szoftverfrissítés – mondta.
Dízelbotrány-történelem
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a Volkswagen csoportot (VW), hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a műszaki vizsgán folytatott mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogénoxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely tavaly július közepén bejelentette, hogy önként módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál. Német lapok értesülése szerint a BMW is alkalmazhatott olyan megoldást, amelynek révén a forgalomban az engedélyezettnél több nitrogénoxidot kibocsátó motor a mérési körülmények között a határértékeknek megfelelő kibocsátást produkál. A BMW szerint mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el.
Fotó: Pixabay