Lengyelország a legerősebb gazdaság Közép- és Kelet-Európában, a rágió GDP-jének 30%-a itt termelődik, ami ráadásul 2023-ban várhatóan 4,5%-kal fog növekedni. Az ország közlekedési ágazata is a legerősebb a régióban, sőt, egész európai viszonylatban is a negyedik helyen áll Németország, Franciaország és Spanyolország után.
Ráadásul az ország földrajzi jellemzői is finoman szólva ösztönzőek: hatalmas ország, és közvetlen Németország szomszédságában, Európa „kereszteződésében” található, és az áru- és személyszállítás szempontjából is fontos tranzitközpont. Ez teszi Lengyelországot vonzó piaccá a MOL számára, mivel az országot bázisként használhatja a többi európai piacra való terjeszkedéshez.
A MOL lengyelországi terjeszkedése jelentős lépés tehát a vállalat számára. Ez a vállalat legnagyobb beruházása egyetlen piacon, és ez a MOL régió iránti elkötelezettségének jele. A terjeszkedés egyben kihívást is jelent a MOL számára, mivel a lengyel piacon már befutott szereplőkkel kell versenyeznie.
A legnagyobb piac Közép-Kelet Európában
A lengyel töltőállomások piaca a legnagyobb Közép- és Kelet-Európában.
A piacot néhány nagy szereplő uralja, a Lengyel Olajipari és Kereskedelmi Szervezet szerint 2022 végén, amikor 7,898 benzinkút volt Lengyelországban, így festett a töltőállomás-tájkép:
- Orlen (1920 töltőállomás – 24%-os piaci részesedés)
- BP (574 töltőállomás – 7,3%)
- Shell (454 töltőállomás – 5,8%)
- Lotos Paliwa – MOL ( 414 töltőállomás – 5,2%)
- Moya (401 töltőállomás – 5,07%)
Ráadásul, a piac várhatóan növekedni fog az elkövetkező években, amit az üzemanyag iránti növekvő kereslet és a közlekedési ágazat növekedése hajt.
A lengyel tulajdonú Orlen a legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő Lengyelországban, 24%-os piaci részesedéssel. A vállalat több mint 1900 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik az országban, valamint az olajfinomítás és a földgázpiac fontos szereplője is.
A BP a második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő Lengyelországban, piaci részesedése 7,3%. A vállalat több mint 574 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik az országban. A BP a globális olaj- és gáziparban is jelentős szereplő.
A Shell a harmadik legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő Lengyelországban, piaci részesedése 5,8%. A vállalat több mint 454 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik az országban. Mondani sem kell, hogy a Shell szintén jelentős szereplője a globális olaj- és gáziparnak.
Jelenleg a MOL a negyedik legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő Lengyelországban, piaci részesedése 5,%. A vállalat több mint 400 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik az országban.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a független töltőállomásokat sem, amelyek a piac több mint 29%-át teszik ki. Ezek a töltőállomások gyakran helyi vállalkozások tulajdonában és üzemeltetésében vannak, és általában alacsonyabb árakat és személyre szabottabb szolgáltatást kínálnak, mint a nagy láncok.
Mennyire komoly játékos a MOL az olajüzletágban?
A magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, a MOL-csoport magában foglalja a horvát és a szlovák korábbi állami olaj- és gázipari vállalatokat, az INA-t és a Slovnaftát, és 2023 augusztusában 6,06 milliárd dolláros piaci kapitalizációval, 2022-ben pedig 4,702 milliárd dolláros egész éves EBITDA-val Magyarország legnyereségesebb vállalataként áll.
Egy évtizeddel ezelőtt azonban a vállalat lényegesen erősebb volt, mint ma. 2013-ban Közép- és Kelet-Európában a harmadik legértékesebb vállalat volt, és a világ legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune Global 500-as listáján a 402. helyen szerepelt.
Piaci jelenlét más országokban
A MOL terjeszkedése nem állt azonban meg, a MOL-csoport június végén jelentette be, hogy lezárta az OMV Slovenija megvásárlását, és átmenetileg több mint 170 töltőállomással bővítette hálózatát Szlovéniában.
A MOL-csoport így az INA-val együttműködve második szereplővé lépett elő az országban, adta hírül a vállalat.
A MOL-csoport Közép-Kelet-Európa kilenc országában jelenleg közel 2000 töltőállomással rendelkezik, amelyek hat márkanév alatt futnak: MOL, Slovnaft, INA, Tifon, Energopetrol és PapOil. Ezek a hálózatok vezető szerepet töltenek be a horvát, a magyar, a szlovák és a bosnyák kiskereskedelmi piacon, Csehországban, Romániában és Szlovéniában pedig a prémium szegmenst képviselik. Emellett a cégcsoport jelen van még a szerbiai és a montenegrói kiskereskedelmi piacon is.
Sötét felhők az üzletkötés körül
A MOL belépése a lengyel piacra finoman szólva nagy port vert fel Lengyelországban, ugyanis az adás-vétel mögött sokkal több van, mint elsőre látszik.
A lengyel Onet portál nyomozása szerint az R4S lengyel PR-cég 2020-ban titkos megállapodást kötött a MOL-lal, amelynek értelmében az R4S lobbizott a lengyel kormánynál, hogy az adja el a lengyel olajipari vállalat, a Lotos részvényeit a MOL-nak – mindezt havi 10 ezer euróért cserébe.
Az R4S tulajdonosa Adam Hofman, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt korábbi szóvivője, aki közeli barátságban áll Daniel Obajtekkel, a legnagyobb lengyel olajvállalat, a PKN Orlen vezérigazgatójával.
A MOL 2021-ben bejelentette, hogy 35%-os részesedést vásárol a Lotosban. Az üzletet a lengyel kormány jóváhagyta, a PiS párt egyes tagjainak ellenállása ellenére.
Az Onet szerint a Mol dollármilliós összeget is fizethetett azért, hogy létrejöjjön a lengyelországi piacszerzés.
Az Onet riportja azt állítja, hogy a Lotos eladása a MOL-nak az R4S és a lengyel kormány közötti quid pro quo (valamit valamiért) megállapodás része volt. Cserébe azért, hogy lobbizott a kormánynál a Lotos MOL-nak történő eladása érdekében, a MOL 1 millió eurót fizethetett az R4S-nek.
A riport azt is állítja, hogy Hofman az Obajtekkel való szoros kapcsolatát használta fel arra, hogy befolyásolja a kormány döntését a Lotos MOL-nak történő eladásáról.
Az újságcikk komoly kérdéseket vetett fel az R4S, a MOL és a lengyel kormány közötti kapcsolatról. A lengyel kormány tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
Az Onet cikke szerint Orbán Viktor tudott erről az R4S és a MOL közötti megállapodásról, mivel Orbán Viktor 2020-ban Budapesten találkozott Adam Hofmannal, az R4S tulajdonosával. Ezt a találkozót állítólag Igor Janke újságíró szervezte meg, aki az R4S egyik partner, és korábban könyvet írt Orbán Viktorról, melyben kemény, de hatékony vezetőként írta le a magyar miniszterelnököt.
Hogyan zajlott a piacra lépés Lengyelországban?
A MOL közleménye szerint 610 millió dollár értékben vette meg a Lotos Paliwát, amely a Lotos olajtársaság tulajdonában lévő benzinkutak 80 százalékát üzemelteti.
Az index.hu szerint a tranzakció lépései a következők voltak
- A Mol belépett Lengyelországba úgy, hogy 417 töltőállomást vásárolt meg 610 millió dollár értékben, amely készpénzellenértékből, valamint pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségből állt.
- A következő lépésben a hálózat országos lefedettséget biztosít, és lehetővé teszi, hogy a vállalat megszerezze a harmadik pozíciót a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. Így lesz a megállapodással a Molnak több töltőállomása Lengyelországban, mint Magyarországon.
- A Mol 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek 259 millió dollár értékben, a kutak közül 144 töltőállomás Magyarországon, 41 töltőállomás Szlovákiában található.
És ezzel a tranzakcióval a Mol átlépte 2025-re kitűzött stratégiai célját, és tíz országban mintegy 2400 töltőállomásra bővítette hálózatát. Az eladási és a vételi tranzakciók zárása egyaránt a vételár nettó adósság és a működő tőke korrekciójával valósult meg.
Hova lett az állam a „Magyar Olajból”?
A MOL részévnytársaság jelenlegi tulajdonosi strukturája a következő:
- Külföldi intézményi befektetők: 30,81%
- MOL-Új Európa Alapítvány: 10,49%
- Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány: 10%
- Mathias Corvinus Collegium Alapítvány: 10%
- MOL Nyrt. KMRP (a MOL azon munkavállalói, akik részvényesek is a cégben): 7,91 %,
- Továbbá: bankok (OTP: 4,89%, ING:4,18%, UniCredit: 4,%), magyar intézményi befektetők (9,11%) és magánszemélyek (5,2%), valamint a Mol (2,51%).
A listát olvasva az ember úgy érezheti, hogy nem lett sokkal okosabb, továbbra sem tudja, kik az olajtársaság legnagyobb részvényesei. Valóban, a megértéshez szükséges ismerni a kortárs magyar történelem legutóbbi éveinek eseményeit. 2018-ig ugyanis a magyar állam volt a MOL legnagyobb tulajdonosa, akkor 25,24% volt az állam kezében. Ezt a tulajdonrészt ajándékozta oda az állam a három alapítványnak 2020-ben: a MOL-Új Európa Alapítvány 5%-ot kapott, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 10%-ot.
De, a magyar állam társalapító a MOL-Új Európa Alapítványban (amely kuratóriumának elnöke Miklósa Erika operaénekes); a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója; a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Ha esetleg arra lenne kíváncsi, hogy mik ezek a szervezetek:
- A MOL-Új Európa Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amely közfeladatokat lát el. Átvette a MOL társadalmi felelősségvállalási tevékenységét, és közérdekű feladatokat lát el a sport, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén.
- Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és Mathias Corvinus Collegium Alapítvány: az első szervezet irányítja a Budapesti Corvinus Egyetemet, míg a másodikként említett szervezet Magyarország legnagyobb magán oktatási intézménye, amely szoros kapcsolatban áll a kormánnyal.
Mik a MOL tervei Lengyelországban?
A Mol összesen hatszáz töltőállomást tervez nyitni Lengyelországban a következő öt évben – nyilatkozta a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója. Ratatics Péter, amikor megnyitották a Mol első benzinkútját Lengyelországban.
A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a cégcsoport célja az, hogy az Orlen mögött a második helyre kerüljön a MOL.
Ennek érdekében hajlandóak kisebb vagy nagyobb lépésben haladni; független kutak felvásárlásával, és kisebb hálózatok átvételével közelebb kerülni a célhoz.
Ahhoz, hogy a hálózatok ranglistáján most a második helyejn álló BP-t beelőzze a MOL, még 161 töltőálomást kell megszereznie,