2023. január 11.
FIGYELEM!
Ez a cikk 2022. október 10-én született, az MKFE és a NIT Hungary információira alapozva.
A beígért változás azonban még NEM történt meg. Az ügyben ez a legfrissebb cikk:
Mi lesz veled, GKI felújító vizsga? Veszélyben a decemberi jogszabályváltozás
Országjáró pályaorientációs programmal népszerűsítenék a fiatalok körében a gépjárművezetői hivatást a közúti fuvarozói érdekképviseletek , jelentette be múlt héten a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a közösen szervezett „Kincs, ami nincs! 2.0” munkaerőpiaci konferencián. Az egyre súlyosabb sofőrhiány enyhítéséhez a kormányzati intézkedések mellett szükség van a vállalkozók nagyobb szerepvállalására is: elsősorban a gépkocsivezetők bérének emelésével és a hatékonyságnöveléssel.
Pályaorientációs programot indít a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a napról napra egyre súlyosabb gépjárművezető-hiány enyhítésére – hangzott el a több mint hétezer fuvarozó vállalkozást tömörítő érdekképviseletek által szervezett „Kincs, ami nincs! 2.0” munkaerőpiaci konferencián.
A program célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a gépkocsivezetői hivatást, „a kamionos élet szépségeit”, olvasható a NIT Hungary sajtóközleményében.
Az országjáró pályanépszerűsítő roadshowt egy korszerű kamion is kísérné. A fiatalok így a gyakorlatban is megismerkedhetnek a közúti fuvarozással és a nehéz-tehergépjárművekkel, emellett részletesen tájékozódhatnak a követelményekről és a helyi lehetőségekről.
A pályaorientációs programban elsősorban a felzárkózó térségekben szólítanák meg a pályaválasztás előtt álló, a járműtechnika iránt érdeklődő általános és középiskolás fiatalokat.
Érsek István, a TIM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencián megerősítette, hogy a legtöbb sofőr a 45-48 éves korcsoportba tartozik, a gépjárművezetők átlagéletkora egyre magasabb, miközben a 25 év alattiak alig képviseltetik magukat a hivatásban.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, a B kategóriás jogosítványt megszerzők mindössze 9-10 százaléka lép tovább, és tesz vizsgát magasabb járműkategóriákra.
Végre hivatalos: nem mindenkinek kell vizsgát tenni a GKI ismétlő után
A konferencián bejelentették, hogy 2023-tól a nem online, hanem gyakorlatorientált, jelenléti képzési rendszerben elvégzett GKI ismeretfelújító képzést követően már nem szükséges vizsgát tenni, valamint a jövő évtől tehergépkocsis jogosítvány nélkül is buszvezetőnek tanulhat, aki már rendelkezik személyautóra szóló, B kategóriás vezetői engedéllyel.
Egymilliós fizetés vs minimálbér
Ma már nem példa nélküli, hogy akár egymillió forint nettó fizetésért hirdetnek gépkocsivezetői állást, és még ennek ellenére sem találnak kellően motivált szakembert – hangzott el a konferencia szakmai előadóitól.
Összességében ugyanakkor a sofőrök jelentős része egy minimálbér-szintű összeget kap bérként, ezen felül az adómentesen adható további juttatásokból származik bevételük.
A nyugat-európai fizetések ennél jóval magasabbak, eltérő a bérszerkezet, így már az évről-évre adott, átlagosan 10-15 százalékos béremelések sem elegendők – olvasható a NIT Hungary konferenciáról szóló közleményében.
Javaslatok a sofőrhiány csökkentésére:
- A szakmai előadók elmondták, a Nyugat-Európában dolgozó magyar gépkocsivezetők megszólításával, hazahívásával lehetne megszüntetni a közúti áruszállítást sújtó munkaerőhiányt.
- Az érdekképviseletek szerint egy folyamatos építkezéssel, a fuvardíjak emelésével lehet a hazai jövedelemstruktúrát a nyugati bérszerkezethez igazítani. Ehhez elengedhetetlen a megbízói oldal nyitottsága, a fuvarozók következetes és fegyelmezett, a következő évekre tudatosan tervező díjpolitikája.
- Egyes vélemények szerint szintén kezelné a helyzetet, ha a hazai vállalkozók hatékonyabban használnák ki a járművezetők vezetési idejét, amellyel akár 15%-kal is emelhető a hatékonyság.
A szakmai szervezetek hozzávetőlegesen 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiány mértékét a teljes alágazatban: az árufuvarozásban és személyszállításban, különösen pedig az autóbuszos személyszállításban.
A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára, a hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva ez hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.
A múlt heti esemény előzményeként júliusban rendezte az első „Kincs, ami nincs!” munkaerőpiaci konferenciát a NiT Hungary és az MKFE. A szakma képviselői már akkor több javaslatot is megfogalmaztak a kormánynak:
- A gépjárművezető képzést integrálni kell a felnőttképzési rendszerbe, állami forrásbevonással.
- A közúti fuvarozást szakmaként kellene elismerni, így erősítve a pályaorientációt.
- Rövid távon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik az adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
- A külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása érdekében a költségvetési érdekekkel megegyezően a jövedelmek felzárkóztatása mellett fontos a szociális biztonság megerősítése és a munkakörülmények javítása.