A dán ITD nemrégiben, a sofőrhiányra válaszul, összeállított egy akció-csomagot, amelynek célja, hogy a nyugdíjas és a nyugdíj előtt álló gépkocsivezetőket is munkába tudják állítani. Ennek az akció-csomagnak az egyik javaslata az, hogy a tapasztalt sofőrök esetében nem kellene ragaszkodni GKI felújító képzés elvégzéséhez, mivel a tanfolyam sokak számára olyan akadály, amit nem tudnak vagy nem akarnak legyűrni. Mivel a tanfolyam tartalma nem frissül megfelelően, az ITD úgy véli, hogy a fölösleges stressz mellett időpocsékolás is ezzel tölteni az időt.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a NIT Hungary is hasonlóan vélekedik a helyzetről.
Tény, hogy a hivatásos gépkocsivezetőknek a vonatkozó EU rendelet értelmében kötelező a GKI képesítés és azt ezt igazoló kártya megszerzése, továbbá ezt követően 5 évente a felújító képzés részt venni. Vizsgakötelezettséget azonban az EU (2003/59/EK irányelv) nem ír elő, ezt tagállami hatáskörbe helyezi.
Az EU 26 tagállamából Magyarország mellett, tudomásunk szerint, csak Bulgária, Észtország és Románia él a vizsgakötelezettség intézményével. A németeknél, osztrákoknál vagy a számunkra is komoly konkurenciát jelentő Lengyelországban sem terhelik ezzel a gépkocsivezetőket. A gépkocsivezetők egyszerűen részt vesznek a felújító tanfolyamon, és ezt követően megkapják a GKI kártyájukat” – magyarázta el lapunknak Árvay Tivadar, az MKFE kommunikációs menedzsere.
Dittel Gábor, a NIT Hungary ügyvezető főtitkára hozzátette, hogy a vizsgakötelezettség hiánya azért is fontos, mert az alapvizsgával a vizsgázó jogosítványt szerez.
A magyar szabályozás gyakorlati alkalmazása során a gépjárművezetést hivatásszerűen gyakorló személy ezt a szerzett jogosítványt egy továbbképzést követő sikertelen záróvizsgával elveszíti, mivel újra kell vizsgáznia. A jelenlegi szabályozás tehát egyéb szerzett jogtól fosztja meg a továbbképzésre kötelezett gépjárművezetőt” – mondta el Dittel.
A magyar jogszabályok az uniós előírásoknak sem a képzési rendszert, sem pedig a vizsgáztatási rendszert érintően nem felelnek meg a NIT Hungary szerint:
“Az európai uniós előírás a továbbképzésnél inkább gyakorlati képzést ír elő (lásd irányelv 1.4 pont). A gyakorlati képzés során az e-tanulás, illetve az elektronikus és informatikai eszközök használata összesen 12 óra lehet a 35 órából, szemben a magyar gyakorlattal, ahol a teljes tanulási időt informatikai eszközön végezhetik el, így a továbbképzésre kötelezettek tényleges friss gyakorlatot (pl. rakományrögzítés, rakományelosztás és terhelés-elosztás, raksúlyszámítás, gazdaságos jármű-üzemeltetés, ponyvakezelés, hólánc-használat stb.) nem szereznek”.
A GKI felújító vizsga növeli a sofőrhiányt és csökkenti a magyar cégek versenyképességét
Az, hogy Magyarország ragaszkodik a vizsgakötelezettséghez komoly versenyhátrányt is jelent, hangsúlyozza Árvay. Az amúgy is kiöregedő és súlyos munkaerőhiánnyal küszködő szakma sorra veszti el a jól képzett, óriási gyakorlattal rendelkező idősebb gépkocsivezetőit, mert ők már nem vállaják a vizsgával járó stresszt.
Ráadásul 2020. januártól új, számítógépes vizsgarendet vezetett be a jogalkotó a hagyományos papír alapú teszt helyett. Ez elriasztotta az informatikában – életkorukból adódóan is – kevésbé jártas idősebb gépkocsivezetők egy részét, akik ugyanakkor a legtapasztaltabb, legmegbízhatóbb munkaerőt jelentették, akik a fiatalabb generáció számára megtaníthatták volna a szakma oktatóteremben nem elsajátítható fogásait is” – tette hozzá az MKFE kommunikációs menedzsere.
A német fuvaros szervezetek is a GKI-képzés reformját akarják
A dán javaslat, hogy mentesítsék a tapasztalt járművezetőket a megújító képzés alól, azonban nem olyan könnyen kivitelezhető, mint amilyen jól hangzik. Ahogyan azt a német szövetségi közlekedési minisztérium is megerősítette lapunknak:
“A hivatásos járművezetői képesítésről szóló törvény és rendelet előírásai a 2003 /59 / EU európai uniós irányelv végrehajtásán alapulnak. A tisztán nemzeti felfüggesztés vagy eltörlés sérti az európai jogot. ”
Tény azonban, hogy a dán ITD mellett a brit Road Haulage Association (RHA) is a képzés reformját szeretné, és a német BGL is.
Az ellátási láncokat alapjaiban megrázó munkaerő-hiánnyal küszködő Nagy Britanniában, az RHA fuvaros szervezet is a GKI képzés és vizsga könnyítését kérték szeptember végén.
Govt extending ADR driver licenses is welcome. Need to do same for Driver CPC urgently. Nothing will do more to keep UK drivers in the cab. Also, for those with lapsed CPC, allow drivers to do 1 module, for 1 year validity to get them back. @grantshapps @CharlotteV @RHANews pic.twitter.com/JiIyrGzNFG
— Duncan Buchanan (@RHADuncanB) September 28, 2021
Az RHA mellett Transservice Group közúti szállítási és raktározási vállalat is csatlakozott a kampányhoz, mondván, hogy a GKI viszgának nincs semmi értelme, fel kell azt függeszteni, hogy ezzel is ösztönözni tudják a gépkocsi-vezetőket arra, hogy visszetérjenek a szakmába.
A BGL szintén kidolgozott egy cselekvési tervet a sofőrhiány csökkentése érdekében, amelyet a hónap elején mutattak be. Ennek a tervnek a részeként a szervezet szintén azt javasolja, hogy töröljék el GKI -képzési követelményeket minden olyan sofőr számára, aki több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik.
A BGL terve számos olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek célja a teherautó-sofőr szakma imázsának javítása, a munkakörülmények javítása, a bürokrácia csökkentése, a digitalizáció kihasználása és a harmadik országbeli sofőrök munkavállalási engedélyeinek megkönnyítése.