A megállapodás Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyes találkozóját követően született meg, amelyre július 27-én, vasárnap került sor Trump skóciai Turnberry golfklubjában. Mindkét vezető stabilitás felé tett lépésként értékelte az egyezséget, jóllehet az alku messze elmarad az EU korábbi céljától, a vámmentes kereskedelemtől.
„Ez a valaha megkötött legnagyobb megállapodás” – jelentette ki Trump a találkozót követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az EU mintegy 600 milliárd dollár értékű beruházást ígért az Egyesült Államokba, valamint jelentősen növeli majd az amerikai energia és haditechnikai termékek vásárlását.
Von der Leyen Trumpot „kemény tárgyalópartnerként” jellemezte, és közölte az újságírókkal: a 15%-os vámtarifa „a legjobb volt, amit el tudtunk érni”.
„A mai megállapodás biztos pontot jelent a bizonytalan időkben. Stabilitást és kiszámíthatóságot hoz az Atlanti-óceán mindkét oldalán élő polgároknak és vállalkozásoknak” – tette hozzá.
15%-os vámtarifa az EU legtöbb exportcikkére, köztük autókra és gyógyszerekre
A megállapodás értelmében az EU-ból az Egyesült Államokba irányuló legtöbb exporttermék, köztük az autók, gyógyszerek és félvezetők, 15%-os vámtarifa alá esik, számolt be róla a BBC egy Fehér Házhoz közeli forrásra hivatkozva.
Ez enyhítést jelent a Trump által korábban kilátásba helyezett 30%-os tarifával szemben, amely augusztustól lépett volna életbe. Az új vámtarifa azonban így is jelentősen meghaladja a Trump előtti időszakban jellemző, nagyjából 2%-os átlagos vámkulcsot, és messze elmarad az EU által eredetileg célként kitűzött kölcsönös vámmentességtől.
Néhány termék mentesül a vámok alól
„Nem lesznek vámok egyik fél részéről sem a repülőgépekre és azok alkatrészeire, bizonyos vegyipari termékekre, generikus gyógyszerekre, félvezetőgyártó berendezésekre, egyes mezőgazdasági árucikkekre, nyersanyagokra és stratégiai fontosságú ásványi anyagokra” – közölte von der Leyen.
Az alkoholtermékek, különösen a bor és a sör, vámjairól továbbra is folynak a tárgyalások; Franciaország és Hollandia különösen erősen lobbizik ezek kivételének elérése érdekében.
Az EU-ból érkező acél- és alumíniumtermékekre továbbra is 50%-os vámtarifa vonatkozik. Von der Leyen ugyanakkor felvetette, hogy ezeket a vámokat egy kvótarendszer válthatná fel. Egy magas rangú amerikai tisztviselő megerősítette, hogy a kérdés további egyeztetések tárgyát képezi.
Ezt olvasta már? Többezer eurós bírság egy hiányzó matrica miatt Ausztriában
Az EU 600 milliárd dolláros beruházást és amerikai autószabványok elfogadását ígéri
A megállapodás részeként az EU jelentős beruházásokat vállalt az Egyesült Államokban. Trump szerint az energia- és védelmi célú vásárlások összértéke elérheti a 750 milliárd dollárt.
Von der Leyen úgy fogalmazott:
„Az orosz gáz és olaj helyett jelentős mennyiségű amerikai LNG-t, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot fogunk vásárolni.”
Az Európai Bizottság ezenfelül vállalta bizonyos nem vámjellegű akadályok csökkentését is; például az amerikai gépjárműbiztonsági szabványok elfogadását; ami lehetővé teszi, hogy az amerikai autókat közvetlenül értékesítsék az uniós piacon.
A BBC szerint emellett az EU mezőgazdasági szabályozásainak módosítása is napirenden van annak érdekében, hogy több amerikai mezőgazdasági termék kerülhessen be az európai piacra – bár a konkrét részletek egyelőre nem ismertek.
A cikk írásakor rendelkezésre álló információk szerint a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az Egyesült Államokat hasonló volumenű európai beruházásokra kötelezné.
Önnek ajánljuk: Eladó az Iveco? Szemet vetett rá egy indiai óriás
„Aránytalan” megállapodás? Uniós tisztviselők is bírálják az egyezséget
Az európai vezetők első reakciói visszafogottan pozitívak voltak. Friedrich Merz német kancellár üdvözölte a megállapodást, mondván: ezzel sikerült elkerülni egy olyan kereskedelmi konfliktust, amely súlyosan érintette volna Németország exportorientált gazdaságát, különösen az autóipart.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Micheál Martin ír kormányfő szintén stabilizáló lépésként értékelték a megállapodást, ugyanakkor jelezték, hogy az új rendszer a korábbinál magasabb költségekkel járhat az európai vállalatok számára.
Mások élesebb kritikát fogalmaztak meg. Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke „aránytalan”-nak nevezte a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy az EU vállalásai hátrányosan érinthetik a belső uniós prioritásokat.
Carsten Nickel, a Teneo tanácsadó cég kutatási igazgatóhelyettese a Reutersnek úgy nyilatkozott:
„Ez pusztán egy magas szintű, politikai megállapodás, amely sok kérdésben hagy teret az eltérő értelmezéseknek.”
Hozzátette: „Ez növeli annak kockázatát, hogy – ahogyan azt az Egyesült Államok és Japán közötti megállapodás után is láthattuk – a gyakorlatban különböző értelmezések jelennek meg.”
Pozitívan reagáltak a piacok: a Stoxx 600 index 1%-kal emelkedett
A pénzpiacok kedvezően fogadták a megállapodás hírét. A Financial Times beszámolója szerint a Stoxx Europe 600 index hétfő reggel 1%-kal emelkedett, a német DAX 0,9%-kal, míg a francia CAC 40 1,2%-kal erősödött. Az amerikai piacok is emelkedéssel nyitottak: az S&P 500 index határidős ügyletei 0,5%-kal nőttek.
Az euró kis mértékben erősödött a vezető devizákhoz képest a bejelentés után.
Bár Trump az egyezséget jelentős gazdasági győzelemként mutatta be, azt állítva, hogy az „több száz milliárd dollár bevételt” hoz majd az amerikai költségvetésnek, a BBC megjegyezte: az EU vállalásainak pontos ütemezése és tartalma továbbra sem világos.
A Financial Timesnak nyilatkozva Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője elmondta, hogy a megállapodás „véget vetett az elmúlt hónapok bizonytalanságának”, amely súlyosabb kereskedelmi feszültségekhez is vezethetett volna.
Mitul Kotecha, a Barclays deviza- és feltörekvő piaci stratégiai vezetője ugyanakkor figyelmeztetett: az EU számára ez a megállapodás „részben meghátrálásként is értelmezhető”.
Ezt tudnia kell! Újra napirenden a brenneri teherautós idősávos rendszer terve
