A COVID-19 világjárvány 2020 eleji kitörésétől 2022 végéig az ellátási lánc zavarai miatt az S&P több mint 200 céget minősített le, negatív besorolást adott ki CreditWatch-on (a cégek megfigyelése a lehetséges minősítésváltozások miatt), vagy végül lefelé módosította a besorolást a jövőben. A legtöbb ilyen minősítést 2021-ben és 2022-ben adták ki.
A hitelminősítő adataiból kiderül, hogy a minősítés, a kilátások vagy a hitelminősítés romlásával érintett cégek 30 százaléka a fogyasztási cikkek ágazatában működött. További 15 százalékuk a berendezések és gépek szegmensében tevékenykedő cégek, 10 százalékuk pedig éttermek és kiskereskedelmi láncok voltak. Az autóipar és a csúcstechnológiai szektor azonos arányban, egyenként 9 százalékkal szerepelt az S&P által leminősített cégek között.
Ha felidézzük a 2020-2021-es helyzetet, különösen a pandémiás lezárásokat és még a processzorhiányt is, nem meglepő, hogy a listán high-tech, autóipari, éttermi és kiskereskedelmi cégek szerepelnek.
Az S&P dióhéjban kifejtette, hogy az ellátási láncok problémái növelik a szállítási költségeket, ami a cégek árrését sújtja, az áremelések pedig elriasztják a fogyasztókat, és negatívan hatnak az értékesítésre.
Bár a világjárvány korszakából ismert masszív ellátási láncproblémák 2023-ban már nem lesznek jelen, főként sajnos a gazdasági lassulás és az alacsonyabb kereslet miatt, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kockázatok. Az S&P elemzői Izrael és a Hamász konfliktusát hozzák fel példaként. A Gázai övezet közelében van Asdod kikötője, Izrael pedig jelentős gyógyszeripari, távközlési és repüléstechnikai exportőr. Egy elhúzódó konfliktus vagy annak eszkalálódása bizonyos mértékig megzavarhatja az Izraelből érkező szállítmányokat.
Az S&P Global arra számít, hogy az ellátási láncok középtávon zavart szenvednek az új vagy meglévő geopolitikai konfliktusok, az országok protekcionista politikája, a növekvő éghajlati anomáliák, a kibertámadások és egyes ágazatokban a sztrájkok miatt.