Kocsis Réka, aki „Az angol és a francia Brexit megoldások összehasonlítása és a hatékony fuvarozói válaszok” tanulmány szerzője, 2020 óta foglalkozik a Waberer’s-nél a Brexittel miatt létrejött adminisztrációs feladatokkal, és azzal hogyan lehet a leghatékonyabban megoldani ezeket. Kivételesen széleskörű rálátása van arra, hogy mi történt a kamionokkal az elmúlt két évben a brit-francia határon.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása talán az, hogy a regisztrációs folyamatok automatizálása nélkül az áruszállítás adminisztrációja az EU-ból az Egyesült Királyságba olyan további kapacitásigénnyel és költséggel járna a vállalatok számára, hogy az már nem tenné kedvezővé az angliai áru-fuvarozást.
Az angol piac a Waberer’s portfóliójának 30 százalékát tette ki a Brexit előtt is (ez több mint 300 fuvart jelent hetente), ezért a vállalatnak a stratgégiai érdeke az volt, hogy alaposan fel tudjon készülni a Brexittel járó változásokra változásra. Ezt azonban lényegesen megnehezítette az, hogy szinte a kilépés pillanatáig kétséges volt, létrejön-e valamilyen megállapodás az EU és a UK között. A „deal” végül karácsony első napján született meg.
„Az Egyesült Királyság papíron rendezett formában hagyta el a Vámuniót, mégis egyik fél sem volt felkészülve ezen megállapodás gyakorlati igényeire és következményeire,” írja Kocsis a tanulmányában.
Bár a Brexitet az Egyesült Királyság kezdeményezte, a fuvarozás szempontjából mégis a francia fél volt az, aki jobban felkészült a változásra, olvasható a tanulmányban.
„A franciák időben kifejlesztettek és bevezettek egy elektronikus és automata határátléptető rendszert, az SI Brexitet. Annak ellenére, hogy a tájékoztatók fő részben franciául és leginkább a francia cégekhez eljuttatva kerültek publikálásra, a szemfüles fuvaros cégek is időben tudtak értesülni arról, hogy nincs semmi extra adminisztrációs feladatuk a francia oldalon a határátlépésekkel.”
Kocsis kiemeli, hogy a francia biztonsági és védelmi nyilatkozat benyújtása volt a legfontosabb újdonság a változásokban. Az export vámdokumentumokat beépítették a vámkezelési procedúrába, azonban „az import vámkezelések esetén kevés tájékoztatás volt arról, hogy ezt többségében akkor még csak francia cégeken keresztül lehetett benyújtani és ennek a költsége nem a megbízókat, hanem kizárólag a nemzetközi fuvarozást terheli”, írja Kocsis.
A brit oldalon a határátkeléssel kapcsolatos folyamatokat folyamatosan napolták el, a tájékoztatás is sok esetben túlságosan általános volt, ráadásul kevés volt a személyzet a közúti fuvarozás vámhivatali csomópontjában, Ashfordban, sorolja a nehézségeket a tanulmány. Az is bonyolította a dolgokat, hogy Doverben nem készült el időre a vámhivatal (még ma sincs készen), holott a UK-EU közötti áruforgalom legnagyobb része itt halad keresztül.
A tanulmány nem rejti véka alá azt sem, hogy gond esetén a gépjárművezetők nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy konkrétan mi a baj a papírokkal – ez persze még tovább lassította a kamionok átkelését a határon.
2022-ben aztán az angol oldalon is bevezették az online regisztrációs rendszert, a GVMS-t, ami több sebből is vérzett.
Egyrészt az oldal teljeskörű elindítását többször elnapoltak. Amikor elérhetővé vált a felület, akkor is csak tesztverzió volt először – annak minden nyűgével és bajaival. Majd amikor a végleges verzió futott, akkor is többször előfordultak napokig tartó leállások a rendszerben.
Másrészt a rendszer olyan információk rögzítését követelte meg, amit korábban nem kért senki a nemzetközi fuvarozástól és főleg nem elektronikus formában, emeli ki Kocsis.
„Míg a franciák határátléptető rendszere semmilyen plusz adminisztrációs teherrel nem járt a közúti fuvaros vállalatokat tekintve, addig az angolok igyekeztek mindent rájuk terhelni,” olvasható a tanulmányban.
Ezek alapján nem meglepő, hogy a Waberer’s számára a legnagyobb feladat az engedélyekkel és a vámolással járó folyamatok feltérképezése és elsajátítása volt.
„Célunk az volt, hogy a fuvaros vállalatoktól elvárt regisztrációs kötelezettségeket egy modern automatizált megoldással oldjuk meg úgy, hogy az mind a gépjárművezetők mind pedig az operációs kollégák felé a legminimálisabb terhekkel járjon. A csapat informatikai része folyamatosan alkalmazkodva a változásokhoz, olyan digitális megoldást hozott létre, amely elvégzi a szükséges regisztrációkat a kollégák helyett és automatikusan eljuttatja a szükséges referencia számokat a gépjárművezetőkhöz is. Manuális rögzítés során olyan idő és költség faktorok lépnek be a folyamatba, amely már nem tenné kedvezővé az angliai árufuvarozást,” derül ki a tanulmányból a Waberer’s stratégiája.
A történetnek azonban még itt nincs vége, hiszen a Brexittel kapcsolatos adminisztrációs folyamatok bevezetése még nem fejeződött be teljesen, hogy az angol biztonsági és védelmi nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét ne is említsük.