A teherautó-gyártók közül egyre többen hoznak forgalomba alternatív üzemanyagokkal működtethető modelleket. Melyik üzemanyag fog uralkodni a jövőben: a gáz (CNG, LNG), a hidrogén vagy esetleg az áram?
Továbbra is a dízelmotoros haszonjárművek dominálnak, de úgy tűnik, hogy csupán idő kérdése, hogy ez a helyzet megváltozzon. Néhány, sőt tizen-egynéhány éve jelen vannak a piacon a sorozatban gyártott gáz, valamint elektromos meghajtású kamionok. Nemrég mindennapi üzemeltetésbe állították az első teljességgel elektromos meghajtású teherautót. Szinte általánosan elterjedt a hibrid-meghajtás (belsőégésű valamint elektromos motor), a szakértők pedig kiemelik, hogy elérhető már a hidrogén-elektromos hibrid megalkotásához szükséges technológia is.
Úgy gondoljuk, hogy a hidrogénmeghajtás forradalmasíthatja a tömegközlekedést. A hidrogén-elektromos hibrid autóbusz-modellünket, amely több, mint 400 km-t tud megtenni egy töltéssel, épp most hagyták jóvá. Ez az egyetlen ilyen jellegű jármű Európában – mondta nemrég a lengyel „Dziennik”-nek (Napló) az Ursus elnöke, Zarajczyk Karol.
A népszerű gáz
Valószínűbbnek tűnik azonban a gázalapú technológiák elterjedése. Jelenleg az európai utakon 2 millió ilyen típusú jármű közlekedik, a becslések szerint ez a szám 10 millióra nő a következő 2 évben.
Różewski Wilhelm, a Volvo Trucks lengyelországi marketing és kommunikációs menedzsere szerint néhány – tizen-egynéhány – év távlatában pont a gázzal – mind az LNG-vel (cseppfolyósított földgáz), mind a CNG-vel (sűrített földgáz) – működő járművek elterjedésének van esélye.
Ezekkel a technológiákkal már ma rendelkezünk a Volvo Trucksnál és folyamatosan tökéletesítjük őket. A CNG meghajtás a kínálatunkban a 2015-ös évben mutatkozott be, amikor belekerült a FE sorozat modelljeibe. Ma elsősorban a városi elosztásban használják őket, többek között a hulladékok elszállításában, a legnagyobb népszerűségnek pedig Európa nyugati részén örvendenek, a magas környezetvédelmi kultúrával rendelkező országokban – mondja Różewski Wilhelm.
A CNG meghajtású autókban nem keletkezik korom és a légkörbe jelentősen alacsonyabb mennyiségű káros szén-dioxidot bocsátanak ki.
Egy kilométer megtétele CNG-vel akár feleannyiba kerülhet, mint a benzinnel vagy olajjal működő megfelelője esetén.
A közüzemi autóipar jövője az LNG meghajtású járművek szegmensét is érinti. Már egy hónap múlva megvalósul az új FH FM modellünk hivatalos bemutatója, mely épp LNG meghajtású 420 vagy 460 KM erejű 13-literes motorral felszerelt – jelentette ki Różewski.
Az FH FM modellt a dízellel hajtott Volvo Trucks járművekhez hasonló teljesítmény, vezethetőség valamint üzemanyag-fogyasztás jellemzi.
Emellett 20%-tól (az LNG esetében) akár 100%-ig (a biogáz esetében) alacsonyabb mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki. Az 1000 km hatótávolság a tehergépkocsit teljessé teszi és alkalmassá a hosszú távú áruszállításra – sorolja Różewski Wilhelm.
Elektromos járművek a városban, gázmeghajtásúak hosszabb távokon
Az ez év márciusában elfogadott kitételekkel összhangban, melyet az országos alternatív üzemanyag infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kormánypolitikai kerete tartalmaz, a 2025-ös évig a lengyel utakon egymillió elektromos járműnek kell közlekednie, három év múlva pedig már több mint 6 ezer publikus töltőkútnak kell működnie.
„A szállításban alkalmazandó földgáz piac fejlesztésével kapcsolatos célok hasonlóan nagyra törőek : a 2020-as évig 32 lengyel agglomerációban 70 CNG töltőkútnak kell létrejönnie. A lengyel utakon a 2025-ös évig 54 ezer sűrített földgázzal hajtott járműnek kell közlekednie. Feltételezik, hogy ugyanekkorra a cseppfolyósított földgázzal hajtott járművek száma eléri a 3 ezret (jelenleg Lengyelországban 26 CNG kút és egy közcélú LCNG kút van)”- emlékeztet a PSPA nem régi jelentése.
Hallani olyan véleméynt is, hogy a jövőben egy sajátos „szereposztás” következik majd be: a városokat az elektromos járművek fogják uralni, a távolsági közlekedésben pedig a gáz. A hidrogén jelenleg távoli jövő egyelőre, hacsak a politikai döntéshozók nem határoznak másképp.
Az autógyártók hangsúlyozzák, hogy különböző meghajtású technológiákat fognak használni. Pl. a Daimler egy „háromsávos” stratégiát alkalmaz a meghajtási rendszerek tekintetében, ami az elektromos, a hibrid-meghajtású valamint a belsőégésű motorral rendelkező járműveken alapul.
Csak az EQ autóink tartományának fejlesztésébe több mint 10 milliárd eurót fogunk befektetni. A 2022-es évig a piacra dobunk több mint 10, teljességgel elektromos meghajtású, járművet – mondja Ola Källenius, aki ez év elejétől felel a kutatásokért a Mercedes-Benznél.
A haszonjárművek skáláján elérhetőek lesznek a kibocsátásmentes elektromos verziók: FUSO eCanter, melyet Európa, Ázsia és Amerika területén történő könnyű-szállításra terveztek, valamint a Mercedes-Benz elektromos tehergépjárműve a nehéz-szállításhoz.
A Daimler Trucks észak-amerikai egysége a Freightlinerem eCascadia elektromos verzióján dolgozik a távolsági szállítmányozás számára, a Mercedes-Benz Vans pedig a Vito és Sprintera teljességgel elektromos változatain (már ismert az első felhasználója – a Hermes logisztikai cég).
Esetleg a szintetikus üzemanyag?
Vannak, akik a hagyományosabb megoldások híveiként azzal érvelnek, hogy a belsőégésű motor is lehet semleges a szén-dioxid kibocsátás szempontjából. Ők a mesterséges üzemanyagokat(eFuel) részesítik előnyben.
A gyártás során megkötik a CO2-ot – ily módon az üvegházgáz nyersanyaggá válik, melyből a megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia segítségével benzint, gázolajat ás gázt lehet előállítani. Az első szakaszban a hidrogént a vízből állítják elő. Ahhoz, hogy folyékony üzemanyag keletkezzen, ehhez szenet adnak (ami lehet az ipari folyamatok mellékterméke vagy akár szűrők segítségével kinyerhető a levegőből). A CO2 és H2 egyesítése mesterséges üzemanyag keletkezését eredményezi, mely lehet benzin, gázolaj, gáz, de akár kőolaj is.
A szintetikus üzemanyagok azt okozhatják, hogy a benzin- és gázalapú járművek semlegesek lesznek a szén-dioxid kibocsátás tekintetében, amivel jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedés csökkentéséhez – mondja Denner Volkmar, a Bosch igazgatóságának elnöke.
Mivel a mesterséges üzemanyagok gyakorlatilag korom keletkezése nélkül el tudnak égni, ezért csökkenthető a kipufogógáz tisztításának költsége. Lényeges előny a létező benzinkút-hálózat felhasználásának lehetősége. Jelenleg kísérleti projektek zajlanak Norvégiában és Németországban, melyek a mesterséges dízel, benzin és gáz forgalmazásával kapcsolatosak.
Ennek a technológiának a hívei azzal érvelnek, hogy a mesterséges üzemanyagok kompatibilisek a létező infrastruktúrával és a jelenlegi motorgenerációval, az elterjedésükhöz pedig jelentősen kevesebb időre lenne szükség, mint a jelenlegi autók lecserélését elektromos járművekre. Az idősebb autók sofőrjeit sem érné változás, mivel a klasszikus autók is működni fognak a mesterséges benzinnel (a kémiai szerkezet és az alapvető tulajdonságok tekintetében ez továbbra is benzin).
Jelenleg a mesterséges üzemanyag termelése összetett és költséges eljárás, a termelés növekedése azonban lecsökkenthetné ezeket a költségeket. A kutatások rámutatnak, hogy magának az üzemanyagnak az ára (a mindennemű jövedéki adót leszámítva) hosszú távon literenként 1 eurótól 1,4 euróig terjedhet.
Fotó: Pixabay