2025 júliusa és 2026 márciusa között az INSID összesen 16 222 ellenőrzést végzett, és 3 663 jogsértést rögzített. Ez azt jelenti, hogy az esetek 22,58 százalékában találtak problémát – vagyis nagyjából minden ötödik megállított járműnél.
A találati arány alapján nem véletlenszerű, szúrópróbaszerű megállításokról van szó. Inkább az látszik, hogy az ellenőrzések fókusza a magasabb kockázatú területekre kerül.
A kategóriák szerinti megoszlás ezt még jobban alátámasztja:
- a súlyellenőrzéseknél 67,81 százalékban találtak szabálytalanságot,
- a hétvégi és ünnepnapi közlekedési tilalmak megsértése 41,34 százalékban fordult elő,
- a járművezetők munkaidejével kapcsolatos jogsértések aránya 21,97 százalék volt.
A pénzügyi oldal legalább ennyire beszédes. A kilenc hónap mérlege:
- a kiszabott bírságok összege 5,55 millió cseh korona, vagyis mintegy 82,8 millió forint,
- a beszedett letétek összege 40,68 millió cseh korona, vagyis körülbelül 606,9 millió forint,
- az összes szankció értéke pedig 46,23 millió cseh korona, azaz nagyjából 689,8 millió forint.
Gyakorlati bontásban ez havi átlagban 5,14 millió cseh koronát, vagyis mintegy 76,6 millió forintot jelent letétekből és bírságokból.
Fontos részlet, hogy az INSID nem a személyautós forgalomra összpontosít. Az ellenőrzések fő célpontja a hivatásos közúti közlekedés – elsősorban a teherautók és az autóbuszok.
Németország: kevesebb megállítás, pontosabb célzás
Németországban más hangsúlyok érvényesülnek: nem az a fő kérdés, hány ellenőrzés történik, hanem az, mennyire pontosan választják ki a járműveket – és milyen pénzügyi eredménye van a kontrollnak.
Egy országos akció során 2026 februárjában:
- a hatóságok 136 967 euró letétet szedtek be egyetlen hónap alatt,
- a műszaki ellenőrzéseknél 100 százalékos találati arány jött ki: a 33 vizsgált jármű mindegyikénél találtak jogsértést.
Ez nem azt jelenti, hogy a teljes piac rossz állapotban lenne. Inkább azt mutatja, hogy a német hatóságok nagyon pontosan azonosítják, mely járműveknél a legnagyobb a meg nem felelés esélye.
A német modell kockázatértékelésre, korábbi adatokra és okos célzásra épít. Ennek eredménye: kevesebb véletlenszerű megállítás, több valóban célzott, tűpontos ellenőrzés.
Lengyelország: egészen más lépték, egészen más számok
Lengyelországban a kép elsősorban a feltárt jogsértések volumenében tér el: a számok nagyságrendekkel nagyobbak.
2025-ben a közúti ellenőrző szolgálat 225,3 ezer ellenőrzést végzett, és 267,8 ezer jogsértést állapított meg. Ez havi átlagban több mint 22 ezer szabályszegést jelent.
A leggyakoribb problématerületek:
- a járművezetők munkaideje – 103,6 ezer jogsértés,
- tachográfok – több mint 60 ezer eset.
Csehországhoz képest látványos a különbség: az INSID kilenc hónap alatt 3 663 jogsértést rögzített, ami nagyjából 407 eset havonta. Lengyelországban a lépték több mint ötvenszeres.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a cseh ellenőrzés kevésbé hatékony. Valószínűbb, hogy a különbség több tényezőből adódik, például:
- az ellenőrzések számából,
- a piac méretéből,
- az adatszolgáltatás és a nyilvántartás módszertanából.
Három modell, egy irány: egyre több adatvezérelt ellenőrzés
Ha egymás mellé tesszük Csehország, Németország és Lengyelország gyakorlatát, három jól elkülöníthető megközelítés rajzolódik ki:
- Csehország: kiegyensúlyozott modell – közepes ellenőrzési volumen, de magas, 22 százalék feletti találati arány.
- Németország: precíziós modell – nagyon pontos célzás és erős pénzügyi hatás.
- Lengyelország: tömegmodell – rendkívül sok ellenőrzés és nagyon nagy számú feltárt jogsértés.
A különbségek ellenére az európai irány egyértelmű. A hatóságok egyre inkább:
- adatokat elemeznek, és ezekre támaszkodnak,
- a legkockázatosabb területekre koncentrálnak,
- erősítik a határokon átnyúló ellenőrzési együttműködést.
Az INSID még keresi a helyét a rendszerben, de a korai számok alapján már most ebbe az irányba halad. A 22 százalék feletti találati arány és az egy éven belül elért, több százmillió forintos szankcióösszeg nem az a kategória, amit egyszerűen a véletlenre lehet fogni.
