A Három Tenger Kezdeményezés tagállamainak prioritása egy koherens és integrált infrastruktúra létrehozása abban a régióban, amely az Európai Unió területének csaknem egyharmadát alkotja, és több mint 100 millió fogyasztóval rendelkezik. Ez segít kompenzálni a közös európai piac gazdasági egyenlőtlenségeit, és növeli Közép- és Kelet-Európa szerepét a nemzetközi kereskedelemben az Új Selyemút folyosói mentén.
A kezdeményezésnek nagyon ambiciózus céljai vannak. Az Európai Bizottság szerint a legfontosabb feltételezések közé tartozik a térségben az energia, az infrastruktúra és a digitális kommunikáció terén az összekapcsolhatóság növelése, a gazdasági fejlődés ösztönzése és az uniós tagállamok közötti valódi konvergencia (pl. Gazdasági konvergencia) megvalósításának megkönnyítése. A Három Tenger Kezdeményezésnek esélye van összekapcsolni Nyugat-Európa fejlett régióját és a feltörekvő piacok területét, amely a Közösség gazdasági központjának perifériáján fekszik.
A feltörekvő piacok jellemzője a dinamikus gazdasági növekedés, és a kezdeményezésben részt vevő tagállamok az elmúlt két évtizedben hasonló konvergencia-utat követtek, mint a fejlett ázsiai gazdaságok – az alacsony munkaerő-termelékenységtől a technológiai határ közelében lévő termelékenységig. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a balti államok, Szlovákia és Lengyelország hasonló növekedést mutat, mint a japán gazdaság az 1970-es és 1980-as években. Románia és Horvátország ugrást regisztrált szintén.
A konvergencia szabály a GDP növekedését tükrözi. A Három Tenger Kezdeményezés tagországai esetében a gazdasági növekedés csaknem 30 éve mintegy 1,5 százalékponttal magasabb, mint Németországé. A Lengyel Közúti Szállítmányozási Intézet jelentése szerint az elmúlt 15 évben Lengyelország (5,3%), Szlovákia (4,8%) és Románia (4,7%) könyvelte el a legmagasabb gazdasági növekedési eredményt.
Jelenleg a Három Tenger országának GDP-je 1.7 billió eurót tesz ki. A Kezdeményezés tagállamai pozitív eredményei a Közösséghez való csatlakozásuk óta folyamatosan javították helyzetüket az Európai Unió belső piacán. 2004-ben a Három tenger térségének országainak a GDP-je csak 15,2 százalék (Nagy-Britannia nélkül volt), míg 2018-ban már 19,1 százalék volt. Többek között az ipari koncentráció volt befolyással a termelésre. Jelenleg az ipar által a GDP-ben létrehozott hozzáadott érték legnagyobb arányú 10 uniós országából 8 ország tartozik a Három Tenger Kezdeményezésbe.
A Három Tenger Kezdeményezés kulcsfontosságú infrastrukturális projektjei
A kezdeményezésnek még nincs sok eredménye, de tevékenységét és párbeszédét tekintve számos fontos infrastrukturális koncepciója létezik: a Via Carpatia, a Via Baltica és a Rail Baltica. A kezdeményezés részeként más regionális vagy interregionális projektek is kidolgozás alatt állnak – a Viking Train, a litván, a belorusz és az ukrán belföldi fuvarozók koncepciója, valamint Klaipeda, a Fekete-tenger és Odessza, a Duna-hajó, a Duna-Odera-kikötők Az Elba vízi folyosó vagy a Borostyán vasúti folyosó, amely összeköti Budapestet, Pozsonyt és Ljubljanát, valamint ipari központok Krakkóban, Katowicében, Varsóban és Kassán.
A kulcsprojekt – a Via Carpatia – egyben a TEN-T hálózat egyik legfontosabb útvonala. Az út kedvező észak-déli összeköttetést biztosít az EU keleti határa mentén, és integrálja Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Törökország és Görögország szállítmányozási struktúráit. A koncepció nagy lehetőségeket rejt magában annak a kilátásnak köszönhetően, hogy az útvonalat kiterjesztik más országokra, ideértve a Nyugat-Balkáni országokat is.
A Piraeus kikötővel való kapcsolatnak köszönhetően, amely a Tengeri Selyemút infrastruktúrájának egyik legfontosabb eleme, a Három Tenger Kezdeményezés országai – Lengyelországgal az élen, amely ma az európai átrakodási központ – fontos pozíció megszerzése a Kínával folytatott kereskedelemben.
A Via Baltica – a Finnországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot a nyugat-európai országokkal összekötő útvonal egy nagyszerű lehetőség az észak-, közép- és nyugat-európai szolgáltatások és áruk áramlásának fejlődésére. Ez az E67 nemzetközi út része, amely a legfontosabb közúti kapcsolat Lengyelország és a balti államok között. A PITD szakértői szerint, az útvonal csökkenti a közúti szállítások a környezetre ható rossz hatását, amely Európa keleti régióiból Németországba vezet. Ugyanilyen fontos, hogy az út az intermodális szállítások egyik fontos eleme, mert Suwałkiban keresztezi a vasútvonalakat és a nemzetközi Rail Baltica útvonalat.
A Rail Baltica viszont hagyományos nagysebességű vasútvonalként lett megtervezve. A jelenlegi út Lengyelországon, Litvánián, Lettországon, Észtországon és Finnországon keresztül vezet. Az útvonal mentén több átrakodó terminál épül majd. A jelentés készítői szerint a legnagyobbak a litvániai Kaunasban, a lettországi Salaspilsban és az észtországi Muugában lesznek majd. A projekt megvalósítása multimodális kapcsolatokat biztosít a tengeri, vasúti és közúti szállítás között, valamint a koncepció minden résztvevője között.
A tagállamok fejlődése a fenntartható gazdasági fejlődés elvein alapul. A kezdeményezés fő prioritásai a szállítmányozás és az intermodális kapcsolatok fejlesztése, az európai energia- és környezetvédelmi politika posztulátumainak végrehajtása, valamint a projektek üzleti jellegének előmozdítása. Erre a célra hozták létre a Három Tenger Kezdeményezés Beruházási Alapot, amely 3-5 milliárd euró összegyűjtését tervezi az uniós programok kiegészítésére és a Három tenger régió versenyképességének növelésére.
Képek: Photo GDDKiA Rzeszów / Twitter / PITD