A kölni rendőrség szerint az ügy hátterében olyan csalási módszer állhat, amelyben az elkövetők valódi fuvarozók adataival, hamis papírokkal vagy lopott céges azonosítókkal jutnak hozzá a rakományhoz. A nyomozók most azt vizsgálják, mekkora lehetett a kár, voltak-e további érintett cégek, és kapcsolódhatnak-e más ügyek is a három gyanúsítotthoz.
A kölni rendőrség csütörtök este fogta el a három férfit, akik 42, 43 és 50 évesek. A gyanú szerint egy remscheidi speditőr ügyfeleinek szánt árut térítettek el, több mint 200 ezer euró értékben.
Az előzmények két héttel korábbra nyúlnak vissza. A speditőr akkor tett feljelentést, miután egy körülbelül 125 ezer euró értékű szállítmány nem érkezett meg a rendeltetési helyére.
A cég ezután óvatosabb lett: a következő küldeménybe GPS-nyomkövetőt rejtett, hogy kiderüljön, ismét ugyanazzal a módszerrel próbálkoznak-e a csalók.
A jel hamar gyanússá vált. A teherautó nem az előre megadott lerakóhely felé haladt, hanem Köln Rodenkirchen városrészébe, az Industriestraße egyik raktárához. A speditőr értesítette a rendőrséget, az egységek pedig kivonultak a helyszínre.
A raktárnál a rendőrök elfogták a három gyanúsítottat.
Több mint 200 raklapnyi árut találtak
Az akció során a hatóságok lefoglalták a teherautót, és több mint 200 raklapnyi árut biztosítottak. A rakományban a rendőrség közlése szerint papíráruk, kozmetikumok és más termékek is voltak.
A lefoglalt áru összértéke meghaladja a 200 ezer eurót.
A nyomozás folytatódik. A rendőrök azt próbálják feltárni, pontosan hogyan szervezték meg a csalást, voltak-e további közreműködők, és érinthetett-e az ügy más vállalkozásokat is.
Így jutnak rakományhoz az álmegbízott fuvarozók
A kölni ügy azért különösen tanulságos, mert a rakomány nem betöréssel vagy erőszakkal tűnt el. A csalók gyaníthatóan azt érték el, hogy a fuvart egyszerűen kiadják nekik.
Ez a típusú rakománycsalás jellemzően arra épül, hogy az elkövetők valódi fuvarozó cégnek adják ki magukat. Ehhez használhatnak hamis dokumentumokat, lopott cégadatokat, megtévesztő e-mail-címeket, valósnak tűnő fuvarbörzés profilokat vagy korábban megszerzett azonosítókat.
Ha a papírok első ránézésre rendben vannak, a raktár könnyen kiadhatja az árut. A teherautó ezután nem a címzetthez megy, hanem egy másik telephelyre vagy raktárba, ahol a rakomány eltűnik a rendszerből.
Az ilyen csalásoknál gyakran keresnek gyorsan továbbadható, nagy értékű árut: például elektronikai termékeket, kozmetikumokat, háztartási cikkeket vagy más gyorsan forgó fogyasztási termékeket.
A GPS segített, de a megelőzés a kiadás előtt kezdődik
A kölni esetben a fordulópont az volt, hogy a speditőr az első eltűnt rakomány után nem bízta a véletlenre a következő fuvart. A GPS-nyomkövető megmutatta, hogy a teherautó nem a megadott lerakóra tart, így a rendőrség még időben be tudta azonosítani a raktárat.
A hasonló csalásoknál azonban a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogyan lehet kiszűrni a gyanús partnereket még azelőtt, hogy a rakomány elindulna.
Érdemes különösen odafigyelni a frissen létrehozott vagy gyanúsan kevés előzménnyel rendelkező fuvarozói profilokra, az utolsó pillanatban módosított rendszámokra vagy sofőradatokra, a szokatlan e-mail-címekre, a sürgető kommunikációra, valamint arra, ha a megadott céges adatok, engedélyek vagy biztosítási dokumentumok nem ellenőrizhetők egyértelműen.
A cégek kockázatát belső ellenőrzési szabályokkal, dokumentált partner-átvilágítással, pontos szerződéses feltételekkel és a rakománykiadás előtti többlépcsős ellenőrzéssel lehet csökkenteni.
Arról, hogyan érdemes ellenőrizni a fuvarozókat kiadás előtt, milyen figyelmeztető jelekre kell figyelni, és milyen jogi eszközök segíthetnek hasonló esetekben, ebben a cikkben írtunk részletesebben: „Papíron fuvarozó, valójában kockázat: így szűrhetők ki a gyanús partnerek”.
