A növekedésnek köszönhetően Magyarország először tölt be gyűjtő-elosztó (HUB) szerepet az európai intermodális hálózatban, miközben a vasúti fuvarozás jövedelmezősége tovább romlott.
Veszteséges vasúti fuvarozás
A Hungrail adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei 10,3%-kal emelkedtek, míg bevételeik csupán 2,2%-kal nőttek. A költségek növekedését elsősorban az üzemeltetési, kocsivizsgálói és hálózat-hozzáférési díjak, valamint az árfolyamváltozások okozták.
A szektor helyzetét tovább nehezítette a közúti áruszállítással folytatott árverseny. A Hungrail árufuvarozási indexe szerint a vasúti teljesítmény csökkenő tendenciát mutatott, amit a pályakarbantartások és vágányzárak is súlyosbítottak. A Budapest–Belgrád vasútvonal, a Gubacsi híd rossz állapota és a Kelenföld–Ferencváros közötti munkálatok különösen jelentős zavarokat okoztak.
Intermodális forgalmi rekord
Magyarországi intermodális forgalom változása 2020-2024. között – forrás: MLSZKSZ
Ezzel szemben az intermodális szállítás kimagasló növekedést produkált. A magyarországi intermodális terminálokon áthaladó forgalom több mint kétszeresére nőtt, a rakott konténerek száma 33,8%-kal, míg a félpótkocsis vasúti forgalom 21,3%-kal emelkedett. A bővülést többek között új gyárépítésekhez kapcsolódó beszállítások és a Nyugat-Romániába, illetve Észak-Szerbiába irányuló forgalmi kapcsolatok is támogatták.
Az üres konténerek száma 3,4%-kal csökkent, ami az exportélénkülés jeleként értékelhető. Emellett az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében vasútra terelt félpótkocsis forgalom is hozzájárult a növekedéshez, ahogyan új vidéki terminálok megjelenése is.
Tengeri és európai forgalmi trendek
A tengeri konténerforgalom az év első negyedévében visszaesett, majd a második negyedévtől korrigált, éves szinten pedig stabilizálódott. Az év második felében viszont elmaradt a szokásos őszi forgalmi fellendülés, részben a szeptember–októberi vágányzárak és a dunai árvíz hatásai miatt.
Az intra-európai konténerforgalom a tavalyi enyhe visszaesést követően erősebben teljesített, főként a nem veszélyes árut szállító félpótkocsis forgalmak bővülése révén. A tartálykonténeres, vegyiáru-szállítás ugyanakkor visszafogottabb maradt.
Versenyképességi és infrastrukturális kihívások
Az MLSZKSZ szerint a magyar árufuvarozási szektor előtt álló legnagyobb feladat a versenyképesség visszaszerzése és a vasúti infrastruktúra fejlesztése.
„A magyar vasúti és intermodális fuvarozás előtt álló legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése. Az MLSZKSZ javasolja a vasúti pályaépítési munkálatok koordinációjának fejlesztését, a vágányzárak minimalizálását és az ideiglenes építmények alkalmazását a felújítások során” – mondta Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.
A közúti szektorban továbbra is súlyos sofőrhiány tapasztalható, miközben a fuvarozási díjak alacsonyak, és számos kisebb vállalkozás kényszerült bezárásra. Ez hosszabb távon kapacitáshiányt okozhat, különösen egy esetleges gazdasági élénkülés idején.
