A szervezet értékelése szerint a mostani növekedés biztató korrekciót jelent a 2023–2024 közötti 13 százalékos visszaesést követően. A két év átlagában így 2,1 százalékos nettó bővülés valósult meg. A déli tengeri kapuk szerepe ismét megerősödött, miközben az északi irányú forgalom enyhe csökkenést mutatott.
A részletes irányforgalmi adatok szerint a déli kikötőkön keresztül bonyolított importforgalom 20 százalék fölötti mértékben, 51 152 TEU-ról 62 796 TEU-ra emelkedett, így ezek a kikötők a teljes tengeri konténerforgalom 72,1 százalékát adták. Az északi irányú import eközben 11 961 TEU-ról 11 644 TEU-ra mérséklődött, részesedése 27,9 százalékra csökkent.
Az MLSZKSZ szerint a változás hátterében az áll, hogy a Szuezi-csatorna tavalyi lezárása miatt kialakult alternatív útvonalak stabilizálódtak, és a déli, főként adriai kikötők visszanyerték korábbi szerepüket.
2025 első három hónapjában a tengeri szállítás versenyképességét jelentősen növelte a fuvardíjak csökkenése. Az MLSZKSZ adatai alapján a vasúti (selyemúti) áruszállítás díjszintje jelenleg több mint kétszerese a tengeri szállítás költségeinek.
„Ez az árkülönbség az importforgalmat egyértelműen a tengeri szállítás irányába terelte” – közölte a szervezet.
Ugyanakkor a teljes konténerforgalom növekedése mellett az exportteljesítmény továbbra is gyenge maradt. Ennek okai között az MLSZKSZ az exporttermékek korlátozott versenyképességét a nem EU-s piacokon, valamint az autóipar visszaesését említi. Az északi irányú exportforgalomban ugyanakkor néhány hajóstársaság esetében növekedés volt tapasztalható, ami strukturális átrendeződést jelezhet.
A közlemény szerint a bemutatott adatok az összes magyarországi tengeri terminál és piacon aktív hajóstársaság jelentésein alapulnak, így teljes képet nyújtanak a hazai tengeri konténeres intermodális piacról.
