Fotó: Joerg Koch/ Toll Collect

Német fuvarozók a CO2 pótdíj beveztéséről: “csak az állami költségvetés profitál, a környezet nem”

A DSVL német fuvarozói szervezet élesen bírálja a német kormányt a megfelelő tervezés hiánya miatt, és az útdíjemelés és az új CO2-pótdíj bevezetésének elhalasztását kéri. Egy másik fuvarozói szövetség szintén nem spórolt a keserű szavakkal a hatalmon lévőkkel szemben.

A cikk olvasási ideje 4 perc

Rossz az időzítés a CO2-pótdíj bevezetésére” – jelentette ki a DSLV fuvarozási és logisztikai szervezet. A szövetség szerint az úthasználati díjak 2023. december 1-jétől már tervezett megduplázása ellenére a tehergépjárművek útdíja a következő években is nagyrészt hatástalan marad a CO2-kibocsátás ellenőrzésének eszközeként.

A DSLV hangsúlyozza, hogy a törvénymódosítás elsősorban a szövetségi költségvetésnek és nem a környezetnek kedvez a közúti áruszállítás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével.

A távolságalapú CO2-pótdíj elvileg megfelelő eszköz a közúti áruszállítási ágazat szén-dioxid-mentesség előmozdítására. A piaci alapú alternatívák hiánya miatt azonban ebben a korai szakaszban a CO2-pótdíj közvetlen következményei kezdetben csak a növekvő állami bevételek, a növekvő logisztikai költségek és a magasabb fogyasztói árak lesznek” – jegyzi meg a szövetség.

Frank Huster, a DSLV vezérigazgatója szerint a jelenlegi törvényjavaslattal a szövetségi kormány az első lépés előtt akarja megtenni a második lépést.

A szövetségi kormánynak a teherautó-forgalom CO2-alapú útvonalköltségekből származó bevételekkel kapcsolatos növekvő elvárásai azt mutatják, hogy még a kormány sem számít arra, hogy a teherautó-flották képesek lesznek gyorsan átállni az alternatív üzemanyagokra’ – teszi hozzá Huster, utalva a német útdíjtörvény módosítási tervezetére.

A dokumentum szerint a CO2-kibocsátási díjakból várhatóan 2027-ig évente több mint 6,5 milliárd eurós többletbevétel nem változik.

A kibocsátási pótdíjakat el kell halasztani

A szövetség felszólítja a kormányt, hogy halassza el a CO2-hez kapcsolódó díjak bevezetését.

Nem akarjuk elhalasztani a fenntarthatóság felé tett fontos lépést. A jogszabály hatásai azonban nincsenek szinkronban sem a jelenlegi gazdasági helyzettel, sem a szervezeti és technikai lehetőségekkel” – kritizál Huster.

Frank Huster szerint elegendő indok van arra, hogy a német közlekedési miniszter a törvényjavaslatban szereplő felhatalmazással élve egy későbbi időpontban CO2-alapú útdíjmértékeket vezessen be.

“2025. január 1. objektíve indokolt lenne, mivel az útdíjtörvény módosításának várhatóan nagyon késői elfogadása további nyomás alá helyezi a logisztikai ágazatot és annak ügyfeleit” – jegyzi meg a DSLV igazgatója.

Huster arra számít, hogy a pártok közötti huzavona miatt a parlamenti eljárás őszig elhúzódik. Ezért a törvény kihirdetése és 2023. december 1-jei hatályba lépése között alig néhány hét lehet.”Ennek következtében gyakorlatilag nincs több idő a vállalatoknál a folyamatok kiigazítására és a logisztikai ügyfelekkel való ártárgyalásokra” – teszi hozzá.

Hiányosságok a törvényben

A DSLV szerint a harmadik útdíjmódosítási törvény tartalmaz néhány kiskaput: a koalíciós megállapodás nem tartalmazza a közúti fuvarozás útdíjmentességét a kombinált fuvarozásban, illetve a törvényből hiányzik az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kedvezményrendszer is.

Hiszen a HVO100, a bio-LNG és a bio-CNG használata a közúti közlekedésben már most hozzájárulhatna a CO2-kibocsátás csökkentéséhez, amíg az elektromos és hidrogénüzemű tehergépkocsik teljesen meg nem honosodnak a piacon” – tette hozzá a szervezet.

A CO2-támogatások növelik az inflációt

Egy másik német fuvarozói szervezet, a BGL szintén élesen bírálta az útdíjról szóló törvény módosításának tervezetét.

“A CO2-pótdíjak a klímavédelem álcája alatt valójában csak az inflációt növelik” – zengi a szövetség.

A szövetség a DSLV-hez hasonlóan határozottan elutasítja az útdíj gyakorlati megduplázását azzal az indokkal, hogy a végfelhasználó számára drasztikus áremelkedésnek nincs környezeti hatása. Végső soron a fogyasztókat terheli majd évi 7,62 milliárd euró, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az infláció nagyon magas. “A semmiért cserébe”. – állítja keserűen a BGL.

A BGL határozottan elutasítja ezt a javaslatot. Jobb lenne a CO2-adó fokozatos bevezetése 2025-től, ahogyan azt a BGL már javasolta. “

“A kormány, és így a politika egészének hitelességét a nehezen megvalósítható intézkedések határozzák meg” – kommentálja Prof. Dr. Dirk Engelhardt, a BGL igazgatótanácsának szóvivője.

Címke