TransInfo

Kép: Rendőrség Osnabrück

Borul a bili: a hollandok és a dánok sem értik, miért kellene a pótkocsit hazavinni 8 hetente

A néderlandi fuvarozói szövetség, a Tansport en Logisitied Nederland (TLN) felszólítással élt az Európai Bizottsághoz, amelyben erősen kritizálja a magyarázatot a Mobilitási Csomag keretében való kötelező jármű-visszatérések kapcsolatban. Az EB-utasítása szerint a pótkocsiknak és a félpótkocsiknak is vissza kell térnie a székhely szerinti országba 8 hetene. Kritikus hangok hallatszanak az ügyben Dániából is.

A cikk olvasási ideje 4 perc

Június elején az Európai Bizottság közzétett egy sor kérdést és választ, amelyekben elmagyarázza, hogy hogyan kell a fuvarozóknak értelmeznie a Mobilitási Csomag azon rendelkezéseit, amelyek a teherautó kötelező visszatérésére vonatkozónak a székhely szerinti országba. Az utasításból az derül ki, hogy a félpótkocsik és a pótkocsik is az egyébként is ellentmondásos előírás hatálya alá tartoznak. Ez komoly felzúdulást keltett a nyugati fuvarozók között. A TLN néderlandi szervezet megkérdőjelezte a félpótkocsik visszatérési kötelezettségét, kiemelve, hogy „ez az intézkedés egyáltalán nem járul hozzá az új európai fuvarozási előírások céljainak eléréséhez”.

Az egyesület hétfőn (június 20-án) levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben elmagyarázza, hogy miért nem kellene, hogy a pótkocsik és a félpótkocsik is a nyolc hetenkénti bázisra való visszatérés hatálya alá kerüljenek.

“A jogalkotó célja a teherautók rendszeres visszatérése volt, jobb munkakörülmények és egyenlő esélyek biztosítása, valamint a postafiók-cégek működésének ellehetetlenítés volt. Ennek semmi köze a pótkocsikhoz és a félpótkocsikhoz” – emeli ki a TLN.

Általánosan fogalmazva azt figyeltük meg, hogy motoros jármű nélkül a pótkocsik, amelyeket nem használnak a fuvarozásban, nem esnek a kabotázsról szóló előírások és a munkavállalók kiküldetéséről szóló direktíva hatálya alá (és így nincs hatásuk semmilyen szociális helyzetre és a járművezetők fizetésére). Tehát a Mobilitási Csomag céljaira hivatkozva ennek a magyarázatnak véleményünk szerint nincs értelme, és nem képvisel semmilyen hozzáadott értéket. Inkább azzal számolunk, hogy a fuvarkapacitások hiányának már meglévő problémájának növekedéséhez járul hozzá” – emeli ki a TLN.

A szövetséget nyugtalanítja az a tény is, hogy ennek a követelmények a végrehajtása a gyakorlatban lehetetlen lesz.

A félpótkocsikan nincs tachográf, így a nyolc hetenkénti visszatérést nem lehet majd objektív berendezéssel bizonyítani” – teszi hozzá a szervezet.

A TLN a Brüsszelbe küldött írásban sajnálatát fejezi ki, hogy az EB korábban nem folytatott konzultációt a szektorral (IRU) és az Európai Szakszervezettel (ETF) a júniusban közzétett utasításokkal kapcsolatban, ahogy az történt a kabotázsra vonatkozó korábbi iránymutatások esetében.

A szabályoknak teljesíthetőnek és végrehajthatóknak kell lennie. Csak így lehet elérni azokat a célokat, amelyekre a Mobilitási Csomag céloz” – írja a TLN.

Kritika Dániából

Az új követelményre vonatkozó EB-utasítást a dán DI Transport szervezet is élesen kritizálta.

Ez soha nem volt része a Mobilitási Csomagnak (…) a pótkocsi a termelő gépezet része és az áru után megy. Ez (a visszatérési követelmény kiterjesztése a pótkocsikra – a szerk.) teljesen elpusztítja a közös piacot, ha a fuvarozóknak üres félpótkocsikat kell szállítani keresztül-kasul Európában minden ok nélkül. Már most is hatalmas áteresztőképesség-hiánnyal van dolgunk” – mondja Rune Noack, fuvarozáspolitikáért felelős vezető a DI Transportnál.

A szervezet már korábban is kritizálta magát a vontató visszatérését is az országába, azzal, hogy az előírás csak az üzemanyag-fogyasztást növeli, és a fuvarképességet csökkenti a belső piacon.

Nem lehet az a szándék (Brüsszelben – a szerk.), hogy a fuvarozó szektor szükségtelenül tüzelje el a gázolajat. Már a teherautó visszatérésének a követelése is hiba volt, és csak rosszabb lesz a helyzet, ha kiterjesztik a pótkocsikra és félpótkocsikra. Végül ez a lényegesen magasabb árakhoz fog vezetni a fuvarozásban az EU-ban, ami árt a kereskedelemnek, és korlátozza a gazdasági növekedést” – teszi hozzá Rune Noack.

– Az Európai Bizottság elszakadt a valóságtól. A vitát az EU-ban arra kell koncentrálni, hogy hogyan lehet gördülékenyebbé tenni és fejleszteni az áruszállítást és a logisztikát Európában az akadályozása helyett” – dühöng Rune Noack.

Társszerző: Michał Pakulniewicz

Címke