Az eset egészen 2013-ig vezethető vissza, mikor a viselkedés marketing célú elemzésével foglalkozó SCL brit szárnya, a Cambridge Analytica megbízást kapott Donald Trump tanácsadójától (Steve Bannon) egy eszköz fejlesztésére, amely azonosítani képes az amerikai szavazókat és befolyásolni tudja a viselkedésüket. A részleteket végül Christopher Wylie adatkutató és a Cambridge Analytica társalapítója teregette ki, aki szerint a céget nem lehet elemzőcégként emlegetni, mivel mindvégig kifejezetten a propaganda érdekeket szolgálta.

1. Ismeretszerzés

Először is a feladat elvégzéséhez a szavazók megismerésére volt szüksége a cégnek, melyhez az elemzők a már régóta létező mikrotargetálás (vásárlók/választók profilozása az adataik alapján)módszerét használták, ezenkívül pedig a pszichológia újfajta profilozó módszerét. Az új termék elkészítéséhez viszont egy 15 millió dolláros támogatáson kívül nem állt rendelkezésre más, úgyhogy a cég úgy döntött, az adatbázist a Facebookon keresztül a felhasználók engedélye nélkül gyűjti be. Végeredményként pedig egy-egy meghatározott régión belül, összességében pedig a teljes Egyesült Államokban minden szavazó személyiségét meg tudták határozni az elemzők.

2. Jól célzott marketing: az emberek a tulajdonságaik alapján más-más hirdetéseket, híreket láttak a FB-on

A saját tevékenységét „pszichografikus profilozóként” meghatározó cég az amerikai választópolgárokról készített egy egészen részletes személyes profilt, majd ennek alapján egyedi üzenetekkel igyekezett befolyásolni őket az interneten – például a Facebookon.  Több mint 50 millió Facebook felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a Cambridge Analytica a 2016-os amerikai választásokhoz, ezen belül is Trump kampányához egy alkalmazáson keresztül – tárta fel az esetet a The New York Times és a Guardian.

A begyűjtött adatok alapján a cég profilozást végzett, hogy megállapítsa, milyen témában, milyen típusú vagy hangvételű üzeneteket kell megjeleníteni a felhasználónak, például egy vallásos embernek, egy liberálisnak vagy egy okkultizmus-hívőnek. Továbbá azt is, hogy az üzenetekből mennyit és mikor kell megjeleníteni ahhoz, hogy a felhasználó nézetei elkezdjenek megváltozni az adott témáról.

Nem az ördög műve – egyszerűen csak emberek

A megoldáson egy egész stáb dolgozott, a pszichológusokon kívül például szövegírók, fotósok, designerek, kreatívok, videószerkesztők, akik a Facebookon kívülre is léptek, önálló weboldalakat, blogokat hoztak létre, és tartalmakkal töltötték meg azokat. A célzással foglalkozó szakértők határozták meg, hogy milyen üzeneteket kell megjeleníteni ahhoz, hogy az mindenképp elérje a megcélzott felhasználókat.

Személyes adatok és azok védelme

Sokan adatszivárgásról beszélnek, de informatikai biztonsági szempontból nem erről van szó – állítja a Facebook IT-biztonságért felelős vezetője. A közösségi oldal a frissített közleményben maga is leszögezi, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információkhoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzékeny adatok. Annyit viszont a közösségi óriás is elismer, hogy akkoriban még nem volt elég kifinomult a rendszer, hogy meg tudja határozni, pontosan milyen adatokat és milyen célból gyűjtenek be a kutatók közösségi oldalról – mint írja, azóta szigorúbbak a követelmények.

A Cambridge Analytica ugyanazokat az adatokat tudta használni, mint bármely más hirdető – azokat, amiket mi magunk osztunk meg akarva vagy akaratlanul. És ez itt a lényeg! Kinek van joga azt tudni, hogy én kattintok a Nikon Facebook oldalára? Tudhatja a Nikon, és tudhatom én. De a Facebook, a weboldalak cookie-jai éppen ezeket az adatokat gyűjtik. Nekem egy kattintás unalmamban a buszra várva, nekik egy adat, amiből következtetéseket vonnak le (milyen készülékről kattintottam – ha drágáról, akkor van pénzem. Hol kattintottam? A buszmegállóban vagy a Tesla boltja előtt a plázában?) Még egyet kattintok, most megnézem az uszoda nyitva tartását – sport, egészség (ami pénz), tudatos életmód).

A kormányzatok is kérhetnek le adatokat

Amennyiben ezeket az adatokat nem tudhatja más csak én és akira kattintottam, akkor lőttek a Facebook marketingnek, márpedig az tavaly 40 000 millió dollár volt a Facebooknak. És nyilván a hirdetőknek is hozott valamennyit, különben nem hirdettek volna. Ki fogja ezt engedni bukni?

Nem beszélve arról, hogy ezek az adatok lehetnek hasznosak is – ha valaki eltűnik, beteg lesz, bajba kerül, segíthetnek ezek az adatok. Vagy amiről Zuckerberg is beszélt a meghallgatáson: a Facebookon keresztül segítettek a hurrikánok áldozatain, el lehet érni a fiatalokat felvilágosító, oktató tartalmakkal, de volt olyan kamionos is, akinek a kamionosok rengeteget segítettek – és a Facebookról értesültek a bajról.

A kormányoknak alapos indoklás utána lehetőségük van a facebook profilunk adatait megkapniuk. Tavaly 390 lekérdezést teljesített a facebook. Bárki utána tud nézni itt. A kiadott információ vonatkozhat a Facebook-felhasználóra, tartózkodási helyére, de tartalmazhatja az üzeneteit is. A Facebook leszögezte, hogy csak akkor szolgáltatnak adatot, ha az ellenőrzésük során kiderül, jogos a kormányzati érdeklődés.

Jogos…

A Facebook manipulálja az embereket. Nincs kérdés

Tehát mindenki számítson rá, hogy a facebook manipulálhatja az embereket, a hírek vagy igazak, vagy nem, valamint alapos indok esetén a kormány is megkaphat bármit a tevékenységünkről.

Az Európai Unió május 25-től élesben is kötelezi a vállalkozókat, intézményeket a személyes adataink védelmére (GDPR). Aki ezt elmulasztja, legfeljebb 20 millió euró összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani. Ez megoldhatja a felelőtlen adattárolást és feldolgozást, mivel minden olyan vállalkozásra érvényes, akik európai személyes adataihoz hozzáférnek. És végeredményben a Facebook is csak egy vállalkozás.

https://www.youtube.com/watch?v=TcdMAPRdZG4

Fotó: Pixabay