Ha még egy nagy cégnél is nehézséget jelenthet ennek megértése, ahol komoly apparátus foglalkozik ezzel, akkor egy kisebb vállalkozás vajon hogyan kezeli és értelmezi ezt?

Fontosnak tartom ezt egy kicsit elemezni…

A túlórát a munkaidő keret VÉGÉN számoljuk el!

Mivel az AETR könyvben részletesen leírásra került, hogy mikét kell értelmezni és alkalmazni a munkaidő keretet és a túlórákat, ezért itt most csak röviden értelmezzük ezt.

Hogy MIÉRT?

Azért, mert sokan helytelenül alkalmazzák és értelmezik ezt, ami lehetséges, hogy csak egy komolyabb munkaügyi ellenőrzésen derül ki. De akkor NAGYOT üthet!

Nézzünk egy példát, amit a konferencián is átvettünk!

Az alábbi kép azt a példát mutatja, amikor egy vállalkozás 4 hónapos munkaidőkeretet használ.

Az ábrát a következőképpen kell értelmezni:

• A munkaidőkeretet a cég (vállalkozás) határozza meg, ami minimum 1 hónap, legfeljebb 4 hónap. Kollektív szerződés ettől eltérhet, hosszabb is lehet. Az ábrán 4 hónapos munkaidőkeretet látsz.
• A munkaidőkeretet úgy határozzák meg általában, hogy pl. január 1-től április 30-ig tart egy 4 hónapos időszak. Aztán május 1-től augusztus 31-ig a következő 4 hónap, majd szeptember 1-től december 31-ig a harmadik 4 hónap. A munkaidőkeretet KIHIRDETIK, az nyilvános és mindenki által elérhető, megtekinthető, és/vagy a munkaszerződés mellékleteként lehet betenni.
• Nem túl szerencsés dolog, ha az egyik dolgozónak 1 vagy 2 hónapos, a másiknak meg pl. 4 hónapos munkaidőkeretet határozunk meg. Ezt lehetőleg NE csináljuk, ha nem muszáj!
• A munkaidőkeret lényege, hogy a járművezetőkre (akik tachográfos járművet vezetnek) az utazó munkavállalókra vonatkozó szabályok vonatkoznak, ami lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást (vagyis, nem mindig reggel 8-kor kezd és délután 16:30-kor végez, sőt, ez a legtöbb esetben gyakorlatilag nagyon messze áll a valóságtól).
• Továbbá, emiatt – és azért, mert lehetnek szezonális és kevésbé aktív időszakok is a vállalkozások életében, lásd, pl. aratás vagy szüret, építkezés, buszos túra, stb. – lehetséges, hogy a dolgozó az egyik hónapban pl. 215 órát dolgozik, a másikban pedig csak 130-at.
• Ha nem így foglalkoztatnánk, akkor az történne, hogy a 215 órás hónapra (pl. januárban) ki kellene fizetnünk a dolgozónak 39 óra túlórát, majd februárban, amikor a hivatalos munkaórák száma 160 óra és csak 130 órát dolgozott, akkor “vissza kéne tőle venni” 30 órát. Ez azonban nem lehetséges, se technikailag, se sehogy máshogy nem szabályos.
• Ezért azt csináljuk, hogy a munkaidőkeret VÉGÉN összesítjük a ledolgozott és a hivatalos órákat!!! Az ábrán azt látod, hogy az első 4 hónapban (a munkaidőkeret első része) a hivatalos munkaórák száma 656 óra. A ténylegesen ledolgozott órák szám viszont 701 óra. Így összesen 45 óra túlórája keletkezett a dolgozónak abban a 4 hónapban. Majd EZT kifizetik neki májusban, hozzászámolva a májusi béréhez.

Ez így egyszerűnek hangzik, nem? Mi ezzel a probléma?

Mi a baj akkor a túlórák értelmezésével?

Nézzünk egy gyakorlati példát!

Azoknál a dolgozóknál, akik már legalább 4 hónapja nálad dolgoznak, nincs gond, a történet egyszerű, ahogy fentebb leírtam. De érkezik egy új dolgozó március 19-én. Munkába áll, és dolgozik nálad kb. 90 órát. Áprilisban pedig mondjuk 184-et.

Jár neki túlóra? És ha igen, mennyi?

Nézzük!

• Tegyük fel, hogy a dolgozód előzőleg nem dolgozott semmit, munkanélküli volt. Elment dolgozni hozzád. A munkaidőkeret ebben az esetben is január 1-től április 30-ig tart. Mivel ő ebben az időben 290 órát dolgozott, így a munkaidőkeret egészét tekintve NEM jár neki túlóra.
• A dolgozód javára ugyanakkor bármikor eltérhetsz ettől. Mondhatod neki, hogy “oké, márciusra nem jár, de áprilisra kapsz 24 óra túlórát” (1 hónapos munkaidőkeret). Nem fog érte reklamálni. Hogy a többi dolgozó mit szól ehhez, az más kérdés…
• Ami ennél izgalmasabb, az az, hogy ő márciusban (vagy akár korábban is, de ebbe már ne menjünk bele) 19-e előtt (mielőtt belépett hozzád) még egy másik munkáltatónál dolgozott, mondjuk, 100 órát. Nálad dolgozik 90-et. Összesen van 190 óra munkaideje. Jár neki túlóra? Hát, ez egy izgalmas kérdés! Ugyanis AZ IS beletartozik a munkaidő keretbe, amit ELŐTTED dolgozott. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 14 órára, ami a 174 órán felül van, KI FIZESSE a túlórát! Mert hogy az ELŐZŐ munkáltató nem fizette, az eléggé valószínű (hogy is fizette volna, akkor még NEM volt túlórája!). És te milyen alapon fizetnéd? Ez egy kicsit patthelyzet, a dolgozó sem követelheti rajtad ezt igazán.
• Megteheted azt, hogy ARÁNYOSÍTOD ezt. Így a két megoldás között leszel. A ledolgozott napok száma szorozva a munkaórákkal, stb., arányosítva a hónapra vonatkozó munkanapokkal.
• Ugyanígy járhatsz el akkor is, ha a dolgozód KILÉP a hónap közepén. Arányosítod a munkaidőt, és így fizethetsz arra a hónapra túlórát neki.
• A más munkáltatónál végzett munkaórákat is fel tudod rögzíteni pl. a TachografGURU legújabb fejlesztésében, így minden tekintetben eleget tudsz tenni ennek a kívánalomnak.

(Folytatjuk a következő cikkben…)

Ha kérdésük van a munkaidő-számítással kapcsolatban,
tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnnket,
aki az aetr.hu szakmai vezetője.