A Vlantana Norge, az ismert litván szállítmányozó cég, a Vlantana norvég leányvállalatának pere január 11-én indult meg. A fuvarozó egykori járművezetői összesen 1,5 millió euró kártérítést követelnek a ki nem fizetett javadalmazásért.
2019-ben a norvég közlekedési felügyelet együttműködésben a litván hatóságokkal nyomozást indított, amelynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a Vlantana Norge rendszeresen megszegte a törvényt több, mint 200 járművezető javadalmazásának kifizetésével. A munkavállalók beperelték a fuvarozót illegális szabadságok, a munkaidő hamis rögzítése és a javadalmazás ki nem fizetése miatt. 2020. elején a cég elvesztette a közúti szállítmányozási engedélyét Norvégiában, majd hivatalosan is befejezte a tevékenységét.
52 hivatásos járművezető, akiket egykor a cégnél alkalmaztak, döntött úgy, hogy bepereli az egykori munkaadót. Kártérítést akarnak kapni a ki nem fizetett javadalmazásért. A delfi.lt litván portál beszámolója szerint minden munkavállaló 29.000 eurót követel a norvég bíróságon, vagyis az összes követelés együttesen 1,5 millió eurót tesz ki.
– A vádlottak súlyos mértékben kihasználták a felperesen nehéz helyzetét, és hosszú időn keresztül szisztematikusan sértették meg a dolgozók alapvető jogait. Ez a tevékenység nagymértékű szociális dömpingről rántják le a leplet – kommentálja az ügyet az Andersen & Bache-Wiig ügyvédi iroda, amely a járművezetőket képviseli.
A félelem hatalma
A járművezetők jogászai a munka rendszerét a cégnél „a félelem uralmára épülő rendszernek” nevezik, amelyben a munkavállalókat „kihasználták és manipulálták”. A kamionosok azt állítják, hogy még a munkába állásuk előtt alá kellett írniuk egy kérvényt a munka alóli felmentésre közös megegyezéssel, amelyen nem volt dátum. Ezen felül a dokumentumokat norvég nyelven készítették el, amelyet a járművezetők nem ismertek.
A károsultak beszámolója szerint a fuvarozó nyomást gyakorolt rájuk, hogy szegjék meg a szabályokat a munkaidő és a pihenő idő vonatkozásában, és csaljanak a ténylegesen levezetett órák számának csökkentésével.
Az Andersen & Bache-Wiig képviselőinek véleménye szerint a cég bukásáért a felelősséget nem csak a vállalat, hanem a vezérigazgató Vladas Stončius viseli. “Tudott a kifizetések elmaradásáról, valamint a nehéz helyzetőrl, amelyben a károsultak voltak az alkalmazás teljes ideje alatt”.
A járművezetők a vétkesek
Mindeközben a Vlantana Norge azt állítja, hogy a kialakult helyzet miatt maguk a járművezetők a hibásak. „A munkavállalók, akik tudatosan nem jelentik be az elfogadhatatlan munkakörülményeket, egyenlő mértékben felelősek a munkaadóval a bűncselekményekért, amelyeket a munkahelyen követtek el, és amelyek zavart okoztak a versenyben a piacon”.
A Vlantana Norge anyagi helyzete nem teszi lehetővé a károsult járművezetők járandóságának kifizetését. Amennyiben tehát a fuvarozó elveszíti a pert, a kártérítés egy részét a vezérigazgatónak, Vladas Stončius-nak kell kifizetnie.
Fotó: „Vlantana, MB Actros 1844 E5 LT” by RoyalBalticEagle is licensed under CC BY-NC-ND 2.0