Petícióban fordul a kormányhoz, illetve Mosóczi Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárához a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ). A petícióban azt kérik, hogy a hivatásos sofőrök bére érje el a garantált szakmunkás bérminimumot. Ezzel munkájukat szakmaként ismerjék el, és többé ne kerüljenek segédmunkási besorolásba – közölte a munkavállalói érdekképviselet kedden az MTI-vel.
A szakszervezet adatai szerint a módosítás csaknem 200 ezer munkavállalóra vonatkozik.
A nemzetközi forgalomban is részt vevő magyar járművezetők elsősorban azért hagyják el tömegével a pályát, mert Magyarországon segédmunkási státusban vannak. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér után kapják a jövedelmüket és a nyugdíjukat is ez alapján számolják. Eközben Nyugat-Európában a magyarnál jobb jövedelem után adóznak. Így onnan a magyar nyugdíj többszörösét kapják. – idézi a közlemény Nemes Gábort, a KSZOSZ elnökét, aki kifejtette, a
A szakszervezeti vezető szerint az ágazat szakmásítása az első lépés lehetne a kedvezőbb bérszerkezet átalakításához.
Szakmává válás és bérminimum – ez mit is jelent?
A szakmává nyilvánítás elsőként 1898-ban megtörtént, amikor a szakszervezeti mozgalom erősítésére létrehozott Szakszervezeti Tanács (Szaktanács) „a fuvaripari munkások számára” kivívta, hogy cselédek helyett ipari munkásoknak számítsanak, és kapjanak munkakönyvet. 120 évvel az első lépés után éppen itt az ideje megint lépni, így nem érheti az ágazatban dolgozókat a türelmetlenség vádja, de most betelt a pohár, vártunk eleget – szögezi le Nemes. Amennyiben a kormány szerinte valóban enyhíteni akar a létszámhiányon, akkor meghozza ezt a döntést – olvasható a Magyar Narancs cikkében az elnök véleménye.
120 évig vártak, most megelégelték a segédmunkási besorolást a hivatásos sofőrök. Ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) petícióban kéri a kormánytól a járművezetés szakmává nyilvánítását. Azért lázadtak fel, mert a súlyos létszámhiánnyal küzdő ágazatban egyre gyakrabban hallani a fiataloktól, hogy segédmunkásként nincs az ágazatban jövőkép és előrelépési lehetőség. A szakmásítás egyébként az államnak egyetlen forintjába sem kerülne, viszont ezzel meg lehetne állítani a tömeges elvándorlást – magyarázza Nemes Gábor, a KSZOSZ elnöke.
Fotó: Wikimedia Commons
