Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

“Rendes munkaidőbe nehezen belepréselhető formában dolgozunk, viszont szinte bármikor ugrásra késznek kéne lenni. Ehhez vagy annyi sofőr kéne, hogy annak a bérét az Isten munkája sem termeli ki, vagy nem keresünk… vagy szabálytalan vagyok. A készenlétben levő sofőr gyakorlatilag azt csinál, amit akar, csak 30 percen belül indulni tudjon. Akkor ő most pihenőidőben van?”

Ez egy kényes kérdés, olyan értelemben, hogy attól függ, hogy pihenőidőt, rendelkezésre állást vagy egyéb munkát tölt-e a járművezető, hogy mi a helyzet, mi a tényleges tevékenység, történés! 

Tehát, mi az, amit VALÓJÁBAN csinál a gépkocsivezető?

Jogszabály szerint a rendelkezésre állási idő meghatározása a következő (1988-as évi I. Tv. Közúti Közlekedési Tv.): „18/B. § – (b) pont, rendelkezésre állási idő: ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére…” (még folytatódik, de nekünk ennyi elég most).

Rendelkezésre állásnak tehát akkor minősül a várakozás, ha a járművezető éppen nem végez munkát, de nem is töltheti a pihenőidejét (mert nem mehet el, ahova csak akkor, nem csinálhatja azt, amit csak akar, például már nem mehet el moziba, stb.), hanem készen kell állnia arra, hogy megkezdje vagy folytassa a tevékenységet (vezetést, egyéb munkát, rakodást, stb.)

A nagyobb megértés kedvéért: pihenőidőnek akkor minősül valami, ha a járművezető szabadon rendelkezik az idejével. Magyarul, azt csinál, amit csak akar. Ha bármikor elmehet közben bárhova, akkor pihenőidőt tölt. Ebbe az is beletartozik, hogy a járműben tölti a pihenőidejét, mivel ezt jogszabály engedélyezi (kivéve a rendszeres heti pihenőidőt, de ez most mindegy).

Az, hogy a kérdező írása szerint „bármikor ugrásra készen kell állni”, ez a megrendelő felelőssége/felelőtlensége is, mivel ez elméletileg lehetetlenné tenné, hogy a sofőr pihenőidőt töltsön, hiszen ez azt feltételezné, hogy mindig, minden időszakban álljon készen. Ami azt jelenti, hogy mindig rendelkezésre állási időt tölt. Ilyen nincs, ez semmiképpen nem elfogadható és lehetséges, mivel, ahogy írtuk, így nincs pihenőideje.

Ha semmiképp nem lehet a megrendelővel megegyezni, hogy ez így tarthatatlan állapot, akkor a vállalkozásnak kell bevállalnia azt, hogy pihenőidőnek vagy rendelkezésre állási időnek számolja-e ezt az időszakot, illetve, hogy nagyobb részt pihenőidőnek (hogy mindenképpen meglegyen legalább a napi pihenőideje). Az esetek többségében mindenképpen javasoljuk pihenőidőnek kivenni a nagyobb részét ennek az időszaknak, hiszen az már teljesen életszerűtlen lenne, hogy mindig, minden pillanatban készenlétben álljon a sofőr, mivel így még egy családi hétvégét sem tervezhetne meg a járművezető! Természetesen az az időszak, ami akkor kezdődik, hogy szólnak neki, és addig tart, amíg el nem indul (ez az említett 30 perc) egyértelműen rendelkezésre állási időnek számít. Fontos, hogy ezt az időszakot majd mindenképpen írja vissza a kártyára vagy a korong hátulján jelölje (áthúzott négyzet).

Esetleg, ha minden kötél szakad és nincs más lehetősége, nem tudnak megegyezni, akkor válasszon másik munkahelyet. Úgy tűnik, jelenleg a kérdezőnek és a munkáltatónak is megéri még így is, hogy a szakadék szélén táncolnak.

Ha kérdésük van a munkaidő-számítással kapcsolatban, tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket, aki az aetr.hu szakmai vezetője.

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába