AdobeStock

Jogbiztonság Olaszországban: a 100 eurós várakozási díj nem alku tárgya

A cikk olvasási ideje 3 perc

Több hónapnyi bizonytalanság után az olasz rakodóhelyeken a közlekedési minisztérium lezárta a vitát: minden 90 percen túli várakozási óra mostantól kötelező 100 eurós díjjal jár, amelyről nem lehet egyezkedni.

A szöveget, amit ön most olvas, géppel fordították, ami bizonyos pontatlanságokkal járhat. Köszönjük megértését.

Az Olasz Infrastruktúra- és Közlekedési Minisztérium (MIT) beavatkozott, hogy véget vessen az ország új teherautó-várakozási díjazását övező hónapokig tartó bizonytalanságnak.

A november 4-én kiadott körlevél megerősíti, hogy a fel- és lerakodások során alkalmazandó 100 eurós óránkénti késedelmi díj kötelező, és nem ad teret alternatív értelmezésnek.

A 90 perc csak a várakozásra vonatkozik

A minisztérium megerősíti, hogy a 90 perces levonható idő kizárólag a várakozási időre érvényes, és nem foglalja magában a tényleges rakodási vagy kirakodási műveletek idejét.

Miután ezek a műveletek elkezdődnek, azokat külön kell kezelni a szerződés keretein belül.

100 euró vonatkozik a rövid túllépésekre is

A MIT egyértelművé teszi, hogy a 100 eurós kártérítés teljes összegben esedékes még akkor is, ha a késés kevesebb mint egy óra.
Nincs arányos számítás.

Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha a fizikai műveletekhez szükséges idő meghaladja a szerződésben rögzített időszakot.

Nincs második türelmi idő a rakodásra vagy kirakodásra

A körlevél kizár minden félreértelmezést a további türelmi időkre vonatkozóan: ha a szerződésben rögzített rakodási vagy kirakodási időt túllépik, a 100 eurós kártérítés azonnal alkalmazandó, minden újabb levonható idő nélkül.

Az érkezés igazolása és a fuvarozó felelőssége

A fuvarozókat emlékeztetik arra, hogy a kártérítés nem esedékes, ha a késés az ő hibájukból ered.

A minisztérium elismeri, hogy digitális eszközök – például tachográfok és GPS-rendszerek – használhatók a jármű érkezési idejének igazolására a fel- vagy lerakodási helyszínen.

A szerződés írásos formája továbbra is elengedhetetlen

A MIT hangsúlyozza az írásos szállítási szerződés központi szerepét, és felhívja a figyelmet arra, hogy pontosan meg kell határozni benne a rakodási helyszínt, a jármű-hozzáférési eljárásokat és a műveletek egyeztetett idejét.

A körlevél javasolja, hogy a szerződések tartalmazzanak egyértelmű leírást arról is, miként igazolják az ilyen megállapodásokat.

Fontos tisztázás vonatkozik a szerződéses eltérésekre: bár ezek korábban lehetségesek voltak a jogszabály korábbi változata szerint, a jelenlegi keret már nem teszi ezt lehetővé.

A 100 €/óra kártérítés a felek közötti megállapodással nem függeszthető fel és nem csökkenthető.

Egyetemleges felelősség és a vis maior meghatározása

A körlevél megismétli, hogy a megrendelő (committente) és a rakodó (caricatore) egyetemlegesen felelős a kártérítés kifizetéséért a fuvarozó felé, anélkül, hogy elveszítenék a jogot a késedelemért ténylegesen felelős féllel szembeni visszkeresetre.

A MIT továbbá javasolja, hogy a szerződések egyértelműen határozzák meg, mi minősül vis maiornak, és ki felelős a fel- és lerakodási műveletekért, a későbbi viták elkerülése érdekében.

Miért fontos ez?

A külföldi fuvarozók számára, akik Olaszországban dolgoznak, a tisztázás jogbiztonságot nyújt, és garantálja, hogy a várakozási idők kártérítése országszerte érvényesíthető legyen.

A MIT lépése határozott állásfoglalást jelez a járművezetők jólétének és a működési hatékonyság védelmének érdekében – összhangban a Spanyolországban és Portugáliában már bevezetett hasonló intézkedésekkel.

Azáltal, hogy egyértelműen kijelenti: ezek a szabályok kötelezőek és nem megkerülhetők, a minisztérium véget kíván vetni annak az időszaknak, amely zavart okozott az ellátási láncban, és megterhelte a fuvarozók és ügyfeleik kapcsolatát.

Címke: