A Mobilitási Csomag következményei: a GDP esése, a munkavállalók és a cégek kivándorlása Nyugatra

A cikk olvasási ideje 5 perc

Alig 3 nap múlva lépnek hatályba az Európai Unió Hivatalos lapjában július 31-én megjelent Mobilitási Csomag első szabályozásai. Első körben a járművezetők kötelező pihenő idejére vonatkozó szabályok változnak. Már ez a terület is sok jogi természetű kérdést vet fel, és ez még csak a változások sorát nyitja meg, amelyek 2022-től lesznek hatályosak. Ezért a 16.000 céget tömörítő Romániai Országos Közúti Szállítmányozók Szövetsége (UNTRR) felhívást intézett az Európai Bizottsághoz és a román hatóságokhoz, hogy sürgősen magyarázzák meg azokat az előírásokat, amelyek értelmezése kétséges lehet.

Élve az alkalommal az UNTRR értékeli a Mobilitási Csomag lehetséges következményeit a szállítmányozási ágazat számára Romániában. Sajnos az előrejelzések aggodalomra adnak okot.

Előzetes becsléseinkbőlaz derül ki, hogy az elkövetkező két év során Románia elveszti a GDP-je 5%-át a nemzetközi szállítmányozási tevékenység migrációja miatt, és velük az ebben résztvevő munkavállalókat és a családjaikat. A közép- és hosszútávú perspektíva szerint Romániában kb. 200.000 hivatásos járművezetővel és a családjaikkal lesz kevesebb, és példátlan munkaerőpiaci válság fog következni.” – olvasható az UNTRR oldalán.

A szövetség ezen felül úgy becsüli, hogy a román szállítmányozás a szállítmányozók 30%-át el fogja veszteni, ezek ugyanis nem lesznek képesek túlélni a koronavírus okozta válságot. A fennmaradó, nemzetközi forgalmat kiszolgáló szállítmányozók fele 18 hónapnál rövidebb idő alatt elhagyja Romániát, vagyis még azelőtt, hogy a Mobilitási Csomag összes rendelkezése hatályba lépne. A szervezet attól tart, hogy a cégek, a menedzserek, a dolgozóik és azok családjai, jellemzően 24-45 éves korban (tehát a legproduktívabbak) emigrálnak olyan országokba, mint Németország, Hollandia, Luxeburg, Spanyolország és Ausztria.

A csomag szétrombolja az EU egységes piacát

Az UNTRR azt is kiemeli, hogy a Mobilitási Csomag bevezetése következtében az európai közúti szállítmányozási piacot a nyugat-európai cégek fogják monopolizálni.

Így az Európai Unió egész konstrukciója, amely demokráciára, egyenlő és nem diszkriminatív bánásmódra épül, megkérdőjelezésre kerül, az európai egységes piac pedig, amely a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlására épül, elérhetetlen ideállá válik” – állapítja meg az UNTRR.

Ezért a román szállítmányozók támogatják a román közlekedési minisztérium tevékenységét, hogy szüntessék meg a Mobilitási Csomag diszkriminatív rendelkezéseit, mint ahogy az Európai Bizottség tevékenységét is, hogy mérjék fel a teherautók nyolc hetenkéni cég székhelye szerinti országba való kötelező visszatérésének szélsőségesen negatív hatását. Egyúttal felhívást intéztek Brüsszelhez, hogy sürgősen tisztázzák a kétségeket az új, augusztus 20-án hatályba lépő előírások hatékony alkalmazásával és betartásával kapcsolatban. Az UNTRR ugyanis attól tart, hogy a nem precíz szabályozások visszaélésekhez fognak vezetni a bírságok kiszabásában a román közúti szállítmányozóknak az EU nyugati országainak ellenőrző szervei által.

Kétségek a kötelező visszatérésekkel kapcsolatban

A szövetség elemzése szerint sürgős egyértelműsítésre van szükség több kérdésben. Az egyik ilyen például a járművezetők kötelező hazatérése három vagy négy hetente. Az UNTRR többek között azt szeretné tudni, hogy hogyan kell dokumentálni azt, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tettek abban az esetben, ha a járművezető egyéb eszközökkel (repülőgép, kisbusz stb.Ö tér haza, vagy amikor a járművezető személyes okokból megtagadja a munkaadó a cég székhelyén lévő operációs központjába, vagy a lakóhelyére való visszatérést. A másik lényeges ügy, hogy a járművezető hazatérésének tekinthető-e a szervezett tartózkodás a bérelt, vagy a román szállítmányozási vállalatok tulajdonát képező logisztikai központokban való tartózkodás Nyugat-Európa országaiban.

A román szállítmányozók azt is szeretnék pontosan tudni, hogyan értelmezzék a „kivételes körülményeket”, amikor a járművezető túllépheti a napi és heti vezetési időt. Például milyen bizonyítékokat kell felmutatnia közúti ellenőrzés esetén, hogy igazolja a „kivételes” helyzetet, különösen, ha üres járművet vezet, és nincsenek kereskedelmi dokumentumai a rakománnyal kapcsolatban.

Ez a helyzet gyakoribbá fog válni a járművek nyolc hetenkénti regisztrációs országba való kötelező visszatérése miatt” – emeli ki az UNTRR

Végül az UNTRR felszólal az igazságos és harmonizált felügyelet mellett a rendszeres heti 45-órás pihenő fülkében való eltöltési tilalmával kapcsolatban. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy világos szabályokra van szükség a dokumentációval kapcsolatban, miszerint a járművezető nem aludt a fülkében, még akkor is, ha nem tud szállodai számlát felmutatni. Annál is inkább, hogy a francia és a belga szervek az elmúlt években visszaéltek az ellenőrzéssel és bírságolással ilyen helyzetekben.

Fotó: Trans.INFO

Címke