Főbb megállapítások:
- A válaszadók mindegyike több kibertámadásra számít a közlekedési és logisztikai hálózatok ellen, többek között a geopolitikai feszültségek miatt.
- A kiberbiztonság két helyezéssel hátrébb került, így a stratégiai prioritások között már csak a negyedik helyen áll.
- A vezetők 94 százaléka tartós nyomást vár az árrésekre, ezért a költségszerkezet javítása és a pénzügyi teljesítmény növelése lett az első számú vezetői cél.
- A válaszadók 80 százaléka szerint az ágazat túl lassan vezeti be az MI-t, miközben a digitalizáció már a második legfontosabb prioritás.
- A megkérdezettek 84 százaléka úgy látja, hogy a kizárólag a fuvarmennyiség növelésére építő hagyományos növekedési modell nagyrészt elérte a határait.
- A válaszadók 90 százaléka szerint az ügyfelek a megbízható, pontos szállítást fontosabbnak tartják a lehető leggyorsabb szolgáltatásnál.
A Horváth legfrissebb, Közlekedés, utazás és logisztika 2026 című tanulmánya éles ellentmondásra világít rá: a vállalatok pontosan érzékelik a digitális fenyegetéseket, mégis más területekre irányítják a szűkös beruházási forrásokat.
A közlekedési, utazási és logisztikai szektorból megkérdezett mind a 46 igazgatósági tag és felsővezető egyetértett abban, hogy gyakoribbá válnak a közlekedési és logisztikai hálózatok ellen elkövetett kibertámadások. Arra is számítanak, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a digitálisan összekapcsolt ellátási láncok egyre vonzóbb célponttá válnak. A válaszadók 48 százaléka teljes mértékben egyetértett ezzel, további 52 százalékuk pedig szintén egyetértett.
Mindezek ellenére a kiberbiztonság csak a negyedik helyen áll az ágazat stratégiai prioritásai között. Egy év alatt két helyezéssel hátrébb került a rangsorban.
Egy kibertámadás teljesen leállíthatja a fuvarozást
A kiberbiztonság jelentősége azért nő, mert a szektor működése egyre szorosabban kötődik a digitális infrastruktúrához.
A fuvarirányítás, az útvonaltervezés, a diszpécserszolgálat, a küldemények nyomon követése és az ügyfélkommunikáció fokozatosan egyetlen összekapcsolt rendszer részévé válik. Ez hatékonyabb működést tesz lehetővé, ugyanakkor egyetlen kritikus informatikai elem kiesése egyszerre több folyamatot is megbéníthat.
Egy fuvarozó vagy logisztikai szolgáltató számára a következmények jóval súlyosabbak lehetnek annál, mint hogy átmenetileg nem fér hozzá az e-mailekhez vagy a dokumentumokhoz. Egy incidens megakaszthatja a fuvarok tervezését, a sofőröknek küldött utasításokat, a járművek követését, a raktári munkát és az üzleti partnerekkel folytatott információcserét is.
Christian Schnöbel, a Horváth partnere szerint a kritikus rendszerek kiesése nem pusztán informatikai kellemetlenség, hanem akár a vállalat alapvető működését is leállíthatja.
Éppen ezért a kiberbiztonságot nem kizárólag a fenyegetések elleni védelemként kell kezelni, hanem a működési ellenálló képesség egyik alapjaként is. Ettől függhet, hogy a vállalat teljesíteni tudja-e a fuvarokat, és meg tudja-e védeni a bevételeit.
Az informatikai védelemre fordított beruházás így a szélesebb körű üzleti kockázatkezelés részévé válik. Egy fuvarozó, szállítmányozó vagy logisztikai szolgáltató elleni támadás következményei a teljes ellátási lánc többi szereplőjére és az ügyfelekre is kiterjedhetnek.
A szűk árrések háttérbe szorítják a kiberbiztonságot
Miért veszít a kiberbiztonság a prioritási listán, ha közben minden megkérdezett a fenyegetések erősödésére számít? A tanulmány szerzői elsősorban a gazdasági nyomást emelik ki: a vállalatoknak most a jövedelmezőség javítására kell összpontosítaniuk.
A válaszadók 94 százaléka szerint tartós marad az árrésekre nehezedő nyomás. Emiatt a költségszerkezet javítása és a pénzügyi teljesítmény növelése vált a vezetés legfontosabb feladatává. A mesterséges intelligencia és a digitális átalakulás a második helyen áll, szemben az egy évvel korábbi negyedik pozícióval. A vállalati struktúrák és folyamatok átszervezése a korábbi hatodik helyről a harmadikra lépett elő.
A vezetők szegmensenként akár 7,4 százalékos árbevétel-növekedést várnak 2026-ban. Ez azonban várhatóan nem eredményez ugyanilyen arányú profitbővülést.
Az átlagos EBIT-marzs az előrejelzés szerint 5,6 százalékról 6,2 százalékra emelkedik. Ez továbbra is jóval elmarad a tanulmányban vizsgált szolgáltatási szektor 13,3 százalékos átlagától. A vállalatok ezzel párhuzamosan a létszám 0,6 százalékos csökkenésére számítanak, elsősorban a közvetlen alaptevékenységhez nem kapcsolódó munkakörökben.
Más szóval: a cégek úgy tervezik növelni a bevételeiket, hogy közben bizonyos munkaerőköltségeket visszafognak.
A pénzügyi teljesítmény javításának kényszere megnehezítheti az informatikai infrastruktúra fejlesztésének és a kiberbiztonsági intézkedéseknek a finanszírozását. A korlátozott forrásokat egyszerre kell a napi működésre, az új technológiákra és a meglévő rendszerek védelmére fordítani.
Az MI előretör, de a bevezetés még akadozik
A mesterséges intelligencia az ágazat egyik legfontosabb fejlesztési irányává válik, különösen a működési hatékonyság javításának eszközeként. A vezetők 84 százaléka szerint az MI és más technológiák a versenyelőny fontos forrásává válhatnak. Ugyanakkor a válaszadók 80 százaléka úgy látja, hogy az ágazat ezeket a megoldásokat nem kellő gyorsasággal és léptékben vezeti be.
A fuvartervezésben, a diszpécserfolyamatokban és az ügyfélszolgálatban látják az automatizálás legnagyobb lehetőségeit. A tanulmány szerint jelenleg az ügyfélkommunikációban és a szolgáltatási folyamatokban alkalmazzák a legfejlettebb MI-megoldásokat.
A működési és adminisztratív területeken a vállalatok mintegy fele már strukturáltan közelít a mérhető üzleti értéket teremtő MI-eszközök bevezetéséhez. Az üzleti teljesítmény irányításában és a döntéstámogatásban azonban jóval lassabb a fejlődés: a cégek csaknem 90 százaléka még az MI alkalmazásának nagyon korai szakaszában tart.
A legnagyobb akadályt a meglévő informatikai infrastruktúra jelenti. A tanulmány az alacsony adatminőséget és a rendezetlen adatállományokat, a széttagolt rendszereket, a hiányos alkalmazásintegrációt, az információbiztonsági aggályokat, valamint a szükséges szakértelem hiányát említi.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy vállalat rendelkezhet egyes folyamatok automatizálására alkalmas eszközökkel, miközben hiányzik az a technológiai alap, amelynek segítségével ezeket teljes kapacitással használhatná.
Emellett a megkérdezett vállalatok 87 százaléka szerint a digitális infrastruktúra fejlesztése és az alapvető informatikai rendszerek korszerűsítése mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorol majd az üzleti növekedésre. A digitális kapcsolattartási csatornák fejlesztésénél és az ügyfélélmény javításánál ez az arány 83 százalék.
Mindez arra utal, hogy a digitális átalakulás már nem csupán költségcsökkentési eszköz, hanem a folyamatos üzleti növekedés egyik feltételévé válik.
Önmagában a több fuvar már nem elég a növekedéshez
A Horváth kutatása szerint az is változik, ahogyan a közlekedési és logisztikai vállalatok a növekedésre tekintenek. Korábban sok cég elsősorban a fuvarmennyiség, a kezelt küldemények száma vagy a működés teljes volumenének növelésére épített.
A megkérdezett vezetők 84 százaléka szerint a nagyobb mennyiségekre épülő hagyományos növekedési stratégiák nagyrészt elérték a határaikat.
A jövőben fontosabbá válhat a bevételek minősége, a fegyelmezett árazás, a kiegészítő szolgáltatások és az ügyféligényekhez jobban igazodó működés. Az ügyfelek elvárásai szintén átalakulnak.
A válaszadók 90 százaléka úgy látja, hogy az ügyfelek a megbízható, pontos szállítást fontosabbnak tartják a lehető leggyorsabb szolgáltatásnál.
A fuvarozóknak és logisztikai szolgáltatóknak ezért nemcsak a teljesített megrendelések számát kell szem előtt tartaniuk, hanem a szolgáltatás kiszámíthatóságát és minőségét is.
Ebben a környezetben a kiberbiztonság szerepe tovább erősödik. Aki a pontosságra és a megbízhatóságra építi a versenyelőnyét, annak az ezeket garantáló rendszereket is meg kell védenie.
Már a kritikus informatikai eszközökhöz való rövid idejű hozzáféréskiesés is akadályozhatja a megrendelések feldolgozását, és veszélybe sodorhatja az ügyfeleknek tett vállalásokat.
A szabályozás és a bürokrácia tovább növeli a terheket
A költségnyomás és a technológiai kihívások mellett a vezetők a szabályozási terhek növekedését is kockázatként említik. 95 százalékuk szerint a bürokrácia erősödése és a politikai vállalások kiszámíthatatlansága veszélyezteti a működés hatékonyságát és a jövedelmezőséget.
A megkérdezettek 68 százaléka úgy látja, hogy a nemzetközi versenyfeltételek kedvezőtlenebbé váltak a DACH-régióban működő vállalatok számára. A térség Németországot, Ausztriát és Svájcot foglalja magában. Véleményük szerint a szabályozási követelmények túl sok vezetői kapacitást kötnek le, holott ezek az erőforrások az innovációt és az új üzleti modellek kialakítását is szolgálhatnák.
Az ágazat kilátásait a nemzetközi kereskedelmi útvonalak változásai, az ipari tevékenység áthelyezése és az emelkedő energiaköltségek is alakítják.
A válaszadók ezért arra számítanak, hogy 2027-ben lassabb lesz a növekedés, mint 2026-ban.
A kiberbiztonság az üzletmenet-folytonosság része
A felmérés eredményei szerint a közlekedési és logisztikai vállalatoknak egyszerre kell mérsékelniük a költségeket és növelniük a technológiai beruházásokat. A digitalizációtól és a mesterséges intelligenciától nagyobb termelékenységet, automatizált folyamatokat és javuló jövedelmezőséget várnak. Közben azonban a rendszerek mélyebb összekapcsolása miatt a napi működés egyre inkább a folyamatos informatikai rendelkezésre állástól függ.
A fuvarozók számára az a legfontosabb tanulság, hogy a kiberkockázat közvetlenül veszélyeztetheti a szolgáltatások teljesítését. A diszpécserrendszerekhez, a rakományadatokhoz vagy a sofőrökkel való kapcsolattartást biztosító eszközökhöz való hozzáférés elvesztése akkor is megakaszthatja a fuvarokat, ha a járművek és a munkatársak egyébként rendelkezésre állnak.
A költségcsökkentési és jövedelmezőségi kényszer ugyanakkor azt jelenti, hogy a digitális infrastruktúra védelmére fordított beruházásoknak más üzleti igényekre szánt forrásokkal kell versenyezniük.
A tanulmány legfontosabb üzenete ezért nem pusztán az, hogy az ágazat több kibertámadásra számít. Még fontosabb, hogy a fenyegetés széles körű felismerése ellenére a kiberbiztonság hátrébb került a vezetői prioritások között.
Ahogy a közlekedés egyre digitálisabbá válik, az ellenálló informatikai rendszerek már nemcsak az adatok védelmét szolgálják. Az üzletmenet-folytonosság, a pontos szállítások és a bevételek megőrzésének is alapvető feltételei.
