Fontos tudnivalók:
- Az Európai Bizottság visszavonhatja a késedelmes fizetések visszaszorítását célzó javaslatát. A kezdeményezés szerepel a Bizottság 2027-es munkaprogramjában, amelyet 2026. november 4-én mutattak be.
- A tervezet a kereskedelmi ügyletekben általánosságban 30 napra korlátozta volna a fizetési határidőt, emellett hatékonyabb eszközöket vezetett volna be a lejárt követelések behajtására.
- A tervezett visszavonás hátterében az Európai Unió Tanácsában kialakult patthelyzet áll. A Bizottság szerint a tagállamok jelentős része nem támogatja a reform tárgyalásának folytatását.
- A lengyel fuvarozók egységes uniós fizetési szabályokat szeretnének. A TLP a 2026. november 18-án, az Európai Parlamentben rendezett konferencián arra figyelmeztetett, hogy az egyes országokban bevezetett intézkedések önmagukban nem feltétlenül hozzák meg a várt eredményt.
- Spanyolország példája azt mutatja, hogy a szankciók javíthatják a fizetési fegyelmet. A késedelmes fizetések miatt kiszabható bírságok bevezetése után az átlagos várakozási idő 2026 szeptemberében rekordalacsony, 47 napos szintre csökkent.
Az Európai Bizottság késedelmes kereskedelmi fizetésekről szóló rendeletjavaslata nem biztos, hogy uniós jogszabállyá válik. A 2023 szeptemberében bemutatott javaslat bekerült a Bizottság 2027-es munkaprogramjába, amelyet 2026. november 4-én tettek közzé. A dokumentum a visszavonásra kijelölt jogalkotási kezdeményezések között sorolja fel a reformot.
A tervezet az Európai Bizottság már meglévő, a késedelmes fizetések kezelését célzó COM(2023) 533 számú javaslatát váltotta volna fel. Célja az volt, hogy egységesebb szabályokat teremtsen az Európai Unióban, és visszaszorítsa azt a gyakorlatot, amelynek során a nagyobb megrendelők hosszú fizetési határidőt kényszerítenek a kisebb vállalkozásokra.
A Bizottság szerint a tárgyalások elakadtak, ráadásul a tagállamok jelentős része nem támogatja a tervezet további napirenden tartását. A Bizottság értékelése szerint belátható időn belül kevés esély van arra, hogy az Európai Unió Tanácsában megállapodás szülessen.
Az Európai Parlament 2024 áprilisában fogadta el a saját álláspontját a javaslatról. Azóta azonban nem sikerült olyan kompromisszumot kialakítani, amely lehetővé tenné a jogalkotási folyamat folytatását.
A bejelentés hivatalosan még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét. A Bizottság jelezte, hogy vissza kívánja vonni a tervezetet, az új szabályok azonban még nem léptek hatályba. Addig is a jelenlegi, fizetési határidőkre vonatkozó jogszabályok maradnak érvényben.
Mit változtatott volna a 30 napos felső határ?
A reform egyik legfontosabb eleme az lett volna, hogy a kereskedelmi ügyletekben – a vállalatok közötti szerződésekben és a közintézményekkel kötött megállapodásokban egyaránt – általánosan 30 napban határozza meg a maximális fizetési határidőt. A határidő szerződéses meghosszabbítását is szűkebb keretek közé szorította volna, miközben a jelenlegi rendszer bizonyos esetekben ennél hosszabb időt is lehetővé tesz.
A tervezet szigorúbb végrehajtási szabályokat is tartalmazott. Erősítette volna a késedelmi kamatra és a behajtási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket. Fontos különbség lett volna az is, hogy irányelv helyett rendelet formájában fogadták volna el. Ez közvetlenül alkalmazandó lett volna a tagállamokban, így a nemzeti jogba történő átültetésből adódó eltérések is kisebbek lehettek volna.
A fuvarozók számára mindez kiszámíthatóbb jogi környezetet teremthetett volna, amikor különböző európai piacokon próbálják érvényesíteni szállítási számláikat. Ez önmagában nem garantálta volna, hogy minden kifizetés időben megérkezik. A tényleges hatás az ellenőrzéseken, a szankciókon és azon is múlt volna, hogy a hatóságok mennyire hatékonyan lépnek fel a szabályokat megszegő üzleti partnerekkel szemben.
A nagy megbízók továbbra is diktálhatnák a feltételeket
A Bizottság bejelentését bírálta a spanyol Plataforma Multisectorial contra la Morosidad (PMcM). A késedelmes fizetésekkel foglalkozó, több ágazatot összefogó szervezet 2026. november 17-én kiadott közleményében azzal vádolta az európai intézményeket, hogy engedtek a nagyvállalati érdekképviseletek és egyes tagállamok nyomásának.
A szervezet szerint a reform feladása elszalasztott lehetőség lenne az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat évek óta sújtó problémák kezelésére. Ezek közé tartoznak a túl hosszú fizetési határidők, a gyenge követelésbehajtási mechanizmusok és az egyenlőtlen alkupozíció.
A kisebb cégek gyakran alig tudnak alkudni a nagy megrendelőkkel. Ha nem fogadják el a hosszabb fizetési időt, kockára tehetik a szerződést, ezért sokszor kénytelenek olyan feltételeket vállalni, amelyek komoly terhet rónak a likviditásukra.
A PMcM arra figyelmeztetett, hogy a javaslat visszavonása tovább erősítheti ezt az egyensúlytalanságot. A késedelmes fizetések szélesebb gazdasági következményeire is felhívta a figyelmet: a kintlévőségek szűkítik a vállalkozások mozgásterét, megnehezítik a beruházásokat és a munkaerő-felvételt, lassítják a növekedést, szélsőséges esetben pedig vállalkozások megszűnéséhez is hozzájárulhatnak.
A spanyol szervezet különösen ellentmondásosnak tartja a visszavonást egy olyan időszakban, amikor az uniós gazdaságpolitika egyre nagyobb hangsúlyt fektet az egységes piac szabályainak összehangolására.
A lobbisták előtti meghátrálásról szóló állítás a spanyol szervezet álláspontját tükrözi. A Bizottság hivatalos indoklása szerint a Tanácsban túl kevés esély mutatkozik a megállapodásra.
A fuvarozók régóta rövidebb fizetési határidőt sürgetnek
A fizetési határidők hossza különösen fontos a közúti fuvarozók számára, amelyek a szállítás költségeinek jelentős részét már a szolgáltatás ellenértékének beérkezése előtt viselik.
Az üzemanyagot, az útdíjakat, a járművezetők bérét, a lízingdíjakat és az egyéb működési költségeket folyamatosan rendezni kell. A teljesített fuvar ellenértéke ezzel szemben sokszor csak hetekkel vagy akár hónapokkal később érkezik meg.
A Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) 2026 októberében ismét arra kérte az uniós intézményeket, hogy a fuvarozási szolgáltatásoknál vezessenek be legfeljebb 30 napos fizetési határidőt.
A szervezet olyan szabályozást támogat, amely a vállalatok közötti ügyletekre és a közbeszerzési szerződésekre egyaránt vonatkozna, és nem engedné, hogy a határidőt szerződéses megállapodással tovább hosszabbítsák.
Az IRU szerint a kiszámítható pénzáramlás alapvető a fuvarozók pénzügyi stabilitásához, valamint az új járművekbe, technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz.
Ez az álláspont még fontosabbá vált, hogy a Bizottság a reform visszavonását mérlegeli. Közös fizetési szabályok hiányában a fuvarozói ágazatnak továbbra is más eszközöket kell keresnie a túl hosszú fizetési határidők kivédésére.
A lengyel fuvarozók Brüsszelben kérnek egységes szabályokat
A fizetési határidők hossza volt az egyik központi témája annak a „Lengyel közúti fuvarozás és logisztika nyomás alatt” című konferenciának, amelyet a Transport i Logistyka Polska (TLP) szervezett az Európai Parlamentben 2026. november 18-án.
A lengyel fuvarozói ágazat képviselői arra kérték az európai parlamenti képviselőket, hogy támogassák azokat a közös uniós szabályokat, amelyek korlátoznák, hogy a megrendelők mennyi ideig halaszthatják a már teljesített szolgáltatások kifizetését.
Maciej Wroński, a TLP elnöke szerint az egyetlen országban bevezetett szigorúbb előírások nem feltétlenül hozzák meg a kívánt eredményt.
Ha csak Lengyelországban rövidítik le a fizetési határidőket, egyes megrendelők más országokból rendelhetik meg a fuvarozást. Ezért van szükség uniós szintű közös szabályokra, legalább az európai fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai ágazatban – mondta Wroński.
A TLP ezért legalább az egész uniós fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai ágazatra kiterjedő intézkedéseket sürget, hogy a különböző országokban működő fuvarozók összehasonlítható feltételek mellett dolgozzanak.
A Schavemaker képviseletében Eliza Misiejuk a hosszú várakozási idő gyakorlati következményeiről is beszélt. Elmondása szerint az ágazatban a fizetési határidő időnként a 120 napot is elérheti.
Ezalatt a vállalkozásoknak finanszírozniuk kell a napi működést, és teljesíteniük kell az alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeiket. Az alvállalkozóknak közben ugyanúgy ki kell fizetniük az üzemanyagot, a béreket és a járművek karbantartását.
A Trans.info által korábban idézett adatok szintén érzékeltetik a lengyelországi helyzet súlyosságát. A megkérdezett fuvarozók több mint 85 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran találkozott 30 és 60 nap közötti fizetési határidőkkel. Emellett a vállalkozások 42 százaléka olyan szerződéseket is teljesített, amelyek 120 napnál hosszabb fizetési határidőt tartalmaztak.
A hosszú fizetési határidők miatt a vállalkozások kénytelenek saját forrásból vagy külső finanszírozással áthidalni a várakozási időszakot. A szűkülő árrések és a magas járműüzemeltetési költségek mellett ez jelentősen növeli a likviditási problémák kockázatát. A TLP konferenciáján felmerült az is, hogy több ország szakmai szervezetei közös álláspontot dolgozzanak ki, és különböző politikai csoportokhoz tartozó európai parlamenti képviselők támogatását is megszerezzék.
A Bizottság késedelmes fizetésekről szóló javaslatával kapcsolatos bejelentést követően ezek a törekvések még fontosabbá váltak. A lengyel ágazat továbbra sem mond le az egységes szabályokról, még akkor sem, ha a jelenlegi jogalkotási kezdeményezés végül lekerül a napirendről.
Spanyolországban javult a fizetési fegyelem
Spanyolország példája azt mutatja, hogy a szigorúbb szabályok és a következetes ellenőrzések együtt javíthatják a fizetési fegyelmet. Az ország 2021 végén közigazgatási szankciókat vezetett be a közúti fuvarozási szolgáltatásokra vonatkozó, legfeljebb 60 napos fizetési határidő túllépése miatt. Azóta számottevően csökkent a fizetésre várakozás átlagos időtartama.
A Fenadismer és a Fundación Quijote para el Transporte által működtetett megfigyelőközpont adatai szerint az átlagos fizetési idő 2021-ben 83 nap volt. 2025-ben 59 napra csökkent, 2026 szeptemberében pedig rekordalacsony, 47 napos szintet ért el. Ez 36 nappal kevesebb a 2021-es átlagnál, bár a legfrissebb adat egyetlen hónapra, nem pedig a teljes évre vonatkozik.
A Fenadismer szerint a javulásban fontos szerepet játszottak a nemzeti és regionális közlekedési hatóságok ellenőrzései, valamint azok a szankciók, amelyeket a törvényes fizetési határidőt túllépő cégekkel szemben alkalmaztak.
Spanyolország tapasztalata arra utal, hogy az egyértelmű szabályok és a hatékony végrehajtás jelentősen lerövidítheti a fuvarozók pénzre várakozását.
A késedelmes fizetések természetesen nem szűntek meg teljesen. Egyes megrendelők továbbra is túllépik a megengedett határidőt, ezért a Fenadismer az ellenőrzések folytatását sürgeti.
A javulás ennek ellenére jelentős. Az átlagos fizetési idő már a spanyol közúti fuvarozási ágazatra érvényes 60 napos felső határ alá került.
Az uniós vitában Spanyolország példája inkább a szigorúbb végrehajtás szükségességét támasztja alá, nem pedig a szabályozás teljes elvetését.
A rekordalacsony, 47 napos átlag azonban még mindig hosszabb annál a 30 napos határidőnél, amelyet az európai fuvarozói szervezetek szeretnének elérni.
Maradt még esély a reformra?
A Bizottság bejelentése ellenére a spanyol PMcM arra kéri a tagállamokat, hogy folytassák a tárgyalásokat, és a tervezet hivatalos visszavonása előtt jussanak megállapodásra. A szervezet szeretné megőrizni azt a közös európai keretet, amely hatékonyabb ellenőrzést biztosítana a fizetési határidők felett, és szankciókat írna elő a szabályok megsértése esetén.
A legnagyobb akadályt továbbra is egyes tagállamok álláspontja jelenti. A Bizottság hivatalos indoklása szerint számos ország ellenzi a javaslatról szóló munka folytatását, ezért belátható időn belül kevéssé valószínű a megállapodás az Európai Unió Tanácsában.
A tervezet visszavonása nem szüntetné meg a hitelezők jelenlegi védelmét. A késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelv, amelyet a tagállamok saját jogrendjükbe ültettek át, továbbra is hatályban marad.
A tét az a reform, amely egységesebb és szigorúbb szabályokat hozott volna az Európai Unió egészében.
A közúti fuvarozási ágazatnak ezért más megoldásokat kell keresnie. A TLP egyik javaslata szerint legalább az európai fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai ágazatban kellene közös szabályokat kialakítani. Ez azonban jelenleg szakmai kezdeményezés, nem pedig új jogalkotási javaslat.
Spanyolország példája azt mutatja, hogy a szigorúbb előírások és a hatékony ellenőrzések együtt jelentősen javíthatják a fizetési fegyelmet. A lengyel fuvarozók helyzete ugyanakkor azt szemlélteti, milyen pénzügyi terhet jelent, amikor a vállalkozások hónapokig várnak a már teljesített szolgáltatás ellenértékére.
Az uniós fizetési reform körüli vita végső soron nem csupán a határidők hosszáról szól. Arról is döntés születik, hogy ki finanszírozza a fuvarozási műveletet: a megrendelő, aki elindítja a megbízást, vagy a fuvarozó, aki teljesítette a szolgáltatást, de még mindig vár a kifizetésre.









