Brexit: az EU hivatalos felszólítólévelet küld Nagy Britanniának

A testület indoklása szerint azért küldte a kötelezettségszegési eljárás első lépését jelentő felszólítólevelet, mert noha az Egyesült Királyság elkötelezte magát a jegyzőkönyv végrehajtása mellett, március 3-án a brit kormány kijelentette: egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan.

Az egyoldalú lépés aláássa a bizalmat, ugyanis London anélkül hozta meg döntését, hogy megbeszélést vagy konzultációt folytatott volna a kilépési megállapodás végrehajtásáért felelős testületek bármelyikében” – olvasható az uniós közleményben. -„A lépés egyértelmű eltérést jelent az idáig folyatott konstruktív együttműködéstől, aláássa mind a Brexit-megállapodás végrehajtásáért felelős vegyes bizottság munkáját, mind pedig a kölcsönös bizalmat és a jóhiszemű együttműködés szellemét”

Az Egyesült Királyságnak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az uniós bizottság levélére.

Októberben is indult már kötelezettségi eljárás

Hat hónap leforgása alatt ez a második alkalom, hogy az Egyesült Királysággal szemben kötelezettségi eljárást indít az Európai Unió. Az Európai Bizottság október elsején küldött felszólító levelet Londonnak, mert a brit kormány szeptemberben olyan törvényjavaslatot terjesztett elő a belső piacáról, amely az elfogadása esetén sértette volna a Brexit-megállapodás Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének rendelkezéseit. A törvényjavaslatot London végül még az év vége előtt visszavonta.

Boris Johnson szereint átmeneti és technikai intézkedést kifogásol Észak-Írország ügyében az EU

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Európai Unió átmeneti és technikai jellegű intézkedések miatt indított jogi eljárást Londonnal szemben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi eljárási protokoll megsértése címén.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Az Európai Bizottság hétfői levelében Maros Sefcovic, a testület intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke azt írta

Az észak-írországi protokoll a nagypénteki megállapodás védelmének, a béke és a stabilitás megőrzésének egyetlen eszköze.

Sefcovic szerint ugyanígy ez a jegyzőkönyv biztosítja, hogy ne váljon szükségessé a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetése Észak-Írország és Írország határán, és a protokoll betartásával lehet csak megőrizni az EU egységes belső piacának integritását.

Ha London a protokoll ügyében egyoldalú, a nemzetközi jogot megsértő döntéseket hoz, éppen ezeket a célkitűzéseket sodorja veszélybe, emellett aláássa a kölcsönös bizalmat” – szögezte le az uniós biztos.

Boris Johnson brit miniszterelnök az Európai Bizottság levelére reagálva hétfő este újságíróknak kijelentette:

A brit kormány átmeneti, technikai jellegű, és saját megítélése szerint „nagyon észszerű” döntéseket hozott az észak-írországi protokoll ügyében” – jelentette ki Johnson. – „Nagyon fontos, hogy a protokoll alkalmazása az észak-írországi katolikus és protestáns közösségek kívánságainak figyelembe vételével és egyetértésével történjen, és nemcsak Észak-Írország és az Ír Köztársaság, de Észak-Írország és Nagy-Britannia között is garantálja a kereskedelmet és a szabad mozgást.

Johnson ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll – éppen azért, hogy ne legyen szükség az ír-északír határon fizikai ellenőrzésre – gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren alakított ki belső határt.

Ezt az észak-írországi felekezetközi kormány nagyobbik pártja, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) folyamatosan és hevesen bírálja, mégpedig azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritását.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a DUP vezetője a protokoll teljes elvetését követeli.

A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes – főleg áruforgalmi – szabályozási elemeivel.

Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.