- A román és bolgár partok közelében történt dróntámadások azt mutatják, milyen gyorsan változhatnak a körülmények egyetlen útvonalon.
- A Konstancába és Burgaszba irányuló tengeri fuvarozási szolgáltatások jelenleg korlátozás nélkül működnek.
- Koper és Pireusz a legfontosabb déli alternatívák közé tartoznak.
- Az északi kikötők – köztük Gdańsk, Hamburg, Bremerhaven és Rotterdam – lehetővé teszik a Romániába és Bulgáriába irányuló szárazföldi továbbítást.
- A légi fuvarozás és a vevőkhöz közelebb elhelyezett készletek ellenállóbbá tehetik az ellátási láncot.
Koper és Pireusz: déli alternatívák
A fuvarozási útvonalak diverzifikációját nem akkor érdemes elkezdeni, amikor már bekövetkezett a fennakadás. A szlovéniai Koper kikötője az egyik legfontosabb déli alternatíva, és az Adriai-tenger térségének egyik leggyorsabban bővülő tengeri kapuja. A kikötő konténerterminálja 2025-ben rekordmennyiséget, 1,27 millió TEU-t kezelt, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A szlovén kikötő vasúti kiszolgálásának kapacitása is bővülhet. A Divača–Koper vasútvonal márciusban átadott második vágányának teljes üzembe helyezése után az útvonal kapacitása több mint kétszeresére nőhet.
A görögországi Pireusz szintén fontos alternatíva, mivel az Ázsia és Európa közötti egyik fő tengeri útvonal mentén helyezkedik el. A délkelet-európai logisztikai forgalom bővül, bár az infrastruktúra fejlesztése nem mindenhol tart lépést az igényekkel.
Észak-európai kikötők
Az észak-európai kikötők Ázsiából érkező közvetlen tengeri szolgáltatásokat, valamint Közép- és Kelet-Európa felé tartó vasúti kapcsolatokat kínálnak. Innen az áru teljes egészében szárazföldön folytathatja útját Romániába és Bulgáriába.
A lengyelországi Gdańsk kikötője továbbra is új rekordokat dönt. A „Baltic Hub” konténerterminálja 2026 első felében csaknem 1,6 millió TEU-t kezelt, ami 23 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi azonos időszak eredményét. További alternatívát jelentenek a németországi Hamburg és Bremerhaven, valamint a hollandiai Rotterdam kikötői. A megfelelő útvonalat minden esetben az adott ügyfél igényei alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a költséget, a tranzitidőt és a megbízhatóságot.
Légi fuvarozás
A légi szállítás elsősorban a nagy értékű vagy sürgősen célba juttatandó áruknál jelenthet megoldást. Bukarest a legközvetlenebb regionális légi kapu: a romániai repülőtereken kezelt légiárumennyiség 2026 első negyedévében több mint 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Budapest további kapacitást biztosít, mivel a térség legnagyobb légi árufuvarozási központja. A budapesti repülőtér 2025-ben több mint 426 ezer tonna árut kezelt.
Ügyfelekhez közelebb elhelyezett készletek
Az ellátási lánc ellenálló képességét az is javíthatja, ha a készleteket közelebb helyezik a célpiachoz – ezt a megoldást egyre több ügyfél mérlegeli. A romániai raktárak bércsomagolással és vámkezeléssel kiegészítve lehetővé teszik a biztonsági készlet fenntartását a vevők közelében arra az esetre, ha egy tengeri szállítmány késik.
A logisztikai működés ellenállóbbá tétele sok vállalat számára már kiemelt szempont. A széles partnerhálózat és a különböző fuvarozási módok kombinálásának lehetősége segít abban, hogy a rakományt még azelőtt másik útvonalra irányítsák, hogy az egyik folyosó fennakadása veszélyeztetné a szállítási ütemezést.
A Fekete-tenger térségének kockázatai már a fuvardíjakban is megjelennek. A „CMA CGM” a régiót háborús kockázatú térségként jelölte meg, és ehhez kapcsolódó pótdíjat vezetett be. Azok a vállalatok, amelyek már korábban több fuvarozási lehetőséget alakítottak ki, kedvezőbb helyzetből indulnak, ha a térségben tovább romlik a helyzet.
Dragoș Boranda a „Rohlig SUUS Logistics Romania” ügyvezető igazgatója. A Konstanca kikötőjének stratégiai szerepét is vizsgálta a „Konstanca kikötője: stratégiai európai kapu az Ázsiával folytatott kereskedelemhez” című cikkben.
