Egy nap több címzetthez fuvarozok. Hány fuvarlevél kell? – Kérdeztek, én válaszolok 9. rész

A cikk olvasási ideje 6 perc

Egy nap több címzetthez fuvarozok. Hány fuvarlevél kell? – Kérdeztek, én válaszolok 9. rész

Mit tegyek akkor, ha egy nap több fuvartevékenységem is van, azaz, több, különböző címre is kell mennem? Hány fuvarlevelet kell kitölteni és miért? Elég egy vagy mindegyik fuvarfeladathoz egy-egy fuvarlevél kell?

A kérdező ezzel a kérdésével lényegében arra kíván választ kapni, hogy egy nap több fuvartevékenysége során több címzett részére továbbított küldeményhez milyen és mennyi árukísérő okmányt célszerű illetve kötelező kiállítania a szabályok betartása érdekében.

A feltett kérdés lakonikus rövidsége jól tükrözi az információszegény tartalmat, melynek hiányában a konkrét választ nagyon nehéz megadni. Azért állítom ezt, mert a kérdező nem adott elegendő információt az eset ismertetésében. Nevezetesen arra vonatkozóan nem adott információt, hogy több címzettnek, kvázi terítő járatként történő fuvarozás végzésekor egy napon azonos vagy eltérő feladási helyen, valamint azonos feladó különböző címzettek részére, vagy különböző feladók és különböző címzettek részére történik az áruk/küldemények átvétele, továbbítása és kiszolgáltatása. Ennek ellenére, tekintettel arra, hogy a kérdező fuvarfeladatot nevesít, egyértelműen a közúti szolgáltatás körébe tartozó üzletszerű tevékenységet végez, ezért a fuvarlevél és a fuvarozás viszonyának jellemzőiből indulok ki. 

Fontos információ lett volna számomra, ha a fuvarozás viszonylatára is utalt volna, hiszen a közúti fuvarlevelet két nagy csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy a fuvarozó és a fuvaroztató között fennálló gazdasági esemény milyen típusú.

Egyértelműen a fuvarozó és a fuvaroztató között létrejött fuvarozási szerződés alapján kerül kiállításra és alkalmazásra adott fuvarlevél. Ez alapján belföldi és nemzetközi fuvarlevelet különböztetünk meg. Értelmezésem szerint a kérdés belföldi fuvarozásra vonatkozhat, ezért a válaszomat is erre szűkítettem.

Számtalan esetben azt a tévhitet képviselik a fuvarozásban járatlan személyek, de gyakran maguk a fuvarozók is, hogy a fuvarlevelet a fuvarozási szerződéssel egyenértékűsítik. Ez viszont téves nézetet és következményeket eredményez. Először tegyük helyre a fuvarlevéllel és az azzal kapcsolatos nézeteket.

Helyes az a nézet, amikor azt mondjuk, hogy magát a fuvarozást, mint gazdasági esemény teljesítését a fuvarozási szerződés keretében végezzük. Ebből a helyes következtetés az, hogy abban az esetben, ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte).

Dr. Szabados Tibor, egykori Igazságügyi Szakértő barátom mondta ezzel kapcsolatban egyszer a következőt (sajnos, már nincs közöttünk):

„Munkám során számtalan esetben vizsgáltam és szakértői véleményt kellett kialakítanom a szerződő felek között szóban létrejött fuvarozási szerződésről, a fuvarozás teljesítéséről vagy a fuvardíj meg nem fizetésével kapcsolatos anomáliákról. A fuvarozási gyakorlatban azt a nézőpontot képviselem, hogy az a helyes követhető magatartás a fuvarozók részéről, amikor a fuvarozási szerződésüket írásban rögzítik, a feltételeit részletesen átbeszélik partnerükkel azért, hogy a későbbiekben felmerülhető jogértelmezési vitákat kiküszöböljék és az esetleges perben a bizonyítást egyszerűbbé tehessék. A bírói ítélkezési gyakorlat konzekvens abban, hogy a fuvarozási szerződés létrejöttének nem feltétele a fuvarlevél kiállítása, vagyis a fuvarlevél kiállításának elmaradása, vagy a fuvarlevél esetleges elvesztése, megsemmisülése nem érinti a felek közös akarat-megállapodásán alapuló szerződés érvényességét, de kiállítása és megfelelő vezetése esetén hitelt érdemlő módon tanúsítja a benne szereplő adatok valódiságát.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy jogszabály a fuvarlevél kiállítását – meghatározott alakban és tartalommal – kötelezővé teheti. Ennek felel meg a jogszabályi hierarchiában elhelyezkedő, itt csak röviden említem a címét, hiszen a jogi norma ettől sokkal hosszabb címet visel, nevezetesen…a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységről szóló 261/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet. A kormányrendelet egyértelműen kötelezővé teszi, hogy díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű csak fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. A fuvarlevél funkciója továbbá, hogy a vállalkozás gazdasági eseményének teljesülését többek között a fuvarokmánnyal lehet hitelesen bizonyítani úgy a szerződő partnerek között, mint a közlekedési- rendőri, és/vagy vámhatósági ellenőrzése során. A közúti fuvarozás esetén a megrendelőnek illetve a fuvaroztatónak a fuvarlevélen igazolnia kell a küldemény átadását, a fuvarozónak annak átvételét, míg a fuvarozási láncolat végpontján az áru kiszolgáltatása alkalmával a címzettnek az átvételét.

Ugyanakkor fuvarlevél megfelelő rovatában szükséges egy adott áruval kapcsolatos minden olyan észrevételt, utasítást megtenni, illetve adni, amely akár a feladó, akár a fuvarozó, akár a címzett részére jelentőséggel bír. Mindezek ismeretében arra kell rámutassak, hogy adott napon belül annyi fuvarlevelet kell kiállítanunk ahány gazdasági eseményt bonyolítunk le. A konkrét kérdéseket illetően egyértelműen arra az álláspontra helyezkedem, hogy a fuvarozónak annyi belföldi fuvarlevelet kell kiállítania, ahány fuvaroztatónak áruját továbbítja, de lehetősége van egy belföldi fuvarlevéllel kiállítása mellett a hozzá csatolt különböző címzettenkénti szállítólevéllel igazolni a tevékenységét. Egy fuvarlevéllel abban az esetben van lehetőség, ha egy fuvaroztatónak több helyre árutovábbítást (pl. terítőjárat) végzünk úgy az eltérő rendeltetési helyeket egy belföldi fuvarokmányon a rendelkezésre álló rovatokban eseményszerűen feltüntethetjük és a megfelelő rovatában az átvételt igazoltathatjuk. Azonban, ha adott fuvareszközön több fuvaroztató áruját fuvarozzuk eltérő rendeltetési hellyel és címzettel, úgy minden esetben az eltérő fuvaroztatónak különböző címzettekkel külön-külön kell a fuvarlevelet kiállítani. Másképp kell értelmezni azt az esetet, amikor egy fuvarlevelet lehet kiállítani, ha a fuvarozó gyűjtőforgalomban továbbítja a különböző tulajdonosok darabárus küldeményeit.”

Ha kérdésük van a munkaidő-számítással kapcsolatban,
tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket, aki az aetr.hu szakmai vezetője.

Fotó: Pixabay

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek