Az EB többek között több időt szeretne adni a gyártóknak a szigorúbb CO2-kibocsátási határértékekhez való alkalmazkodásra.
Mivel az európai gépjármű- és közlekedési ipar mélyreható és átalakuló változásokon megy keresztül, a Bizottság sürgős intézkedést lát mind az európai autóipar védelme, mind az Európai Unió működéséhez megfelelő feltételek biztosítása érdekében.
“Az európai autóipar fordulópont előtt áll, és tisztában vagyunk az előtte álló kihívásokkal. Éppen ezért gyorsan cselekszünk ezek megoldása érdekében. Az alapvető kérdés, amire közösen kell választ adnunk: mi hiányzik még ahhoz, hogy kibontakoztathassuk vállalataink innovációs erejét, és biztosítsuk az erős és fenntartható autóipari ágazatot?” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Január végén Ursula von der Leyen az európai autóipar vezető képviselőivel találkozott olyan cégektől, mint a Renault, a Volvo és a Volkswagen, valamint szociális partnerekkel és érdekcsoportokkal, hogy stratégiai párbeszédet indítson az európai autóipar jövőjéről.
„Ez a párbeszéd egy együttműködési folyamat kezdete volt, amelynek célja az ágazat előtt álló kulcsfontosságú kihívások kezelése, és annak, mint az európai gazdaság kulcsfontosságú mozgatórugójának sikerének biztosítása” – hangsúlyozta az EB.
A párbeszéd eredménye egy átfogó cselekvési terv, amelyet Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős uniós biztos tegnap mutatott be.
Halálos veszély az ágazat számára
Néhány órával az akcióterv bemutatása előtt a párbeszédben részt vevő biztosok egyike, Stéphane Séjourné (a Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős alelnöke) adott interjút az AFP francia hírügynökségnek.
„Az Európai Bizottság kilép a naivitásából, védi és megszervezi az ágazatot, esélyt adva annak, hogy versenyképesebbé váljon” – hangsúlyozta Séjourné.
„Az európai autóipar életveszélyben van. Az Európai Bizottság ezért az ágazatot védő integrált tervet javasol (…). Ez áttörést jelent az iparág számára” – mondta Séjourné az AFP-nek.
A biztos szerint a még mindig túl drága elektromos autók aránya 2024-ben először csökkent 13,6%-ra az uniós piacon.
„A kereslet ösztönzése érdekében a Bizottság vizsgálja a vállalatokra rótt „kötelezettségeket” flottáik környezetbarátabbá tételére” – magyarázta az uniós biztos.
Útiterv az EU autóipari ágazatához
Tegnap Apostolos Tzitzikostas EU-biztos egy tervet mutatott be az autóipar támogatására és „innovatív erejének felszabadítására” az erős európai gyártóbázis fenntartása és a stratégiai függőségek elkerülése révén. E célból a Bizottság 1,8 milliárd eurót tervez elkülöníteni az akkumulátor-alapanyagok biztonságos és versenyképes ellátási láncának létrehozására.
„Európa függetlenné akar válni a külföldi akkumulátorok behozatalától, és ösztönözni akarja az európai autóipar ökológiáját” – mondta Tzitzikostas biztos.
Az EB szerint Európa számára is kulcsfontosságú, hogy költség-versenyképes cellagyártást érjen el az EU-ban, amely fedezné az akkumulátorok iránti kereslet nagy részét, és európai hozzáadott értéket generálna a teljes ellátási láncban.
Az uniós autógyártók le vannak maradva a kulcsfontosságú technológiák terén. Az ipar mesterséges intelligenciával hajtott, összekapcsolt és automatizált járművekre való átállásának elősegítése érdekében a cselekvési terv 1 milliárd eurós innovációs beruházást tartalmaz.
„Célunk egyértelmű: annak biztosítása, hogy a járművek következő generációját ne csak Európában gyártsák, hanem azt is, hogy az európai technológia által vezérelt innováció Európában jöjjön létre” – mondta Tzitzikostas.
Ezenkívül az elektromos járművek európai töltési infrastruktúrájának elégtelensége miatt a Bizottság a terjeszkedés felgyorsítását tervezi, és 2025–2026-ban 570 millió eurót különít el erre a célra.
A Brüsszelben bemutatott terv nagyon fontos eleme a nagyobb rugalmasság a CO2-kibocsátási előírások betartása tekintetében.
“Az új autókra és kisteherautókra vonatkozó uniós kibocsátási szabványok hosszú távú biztonságot nyújtanak a befektetőknek, és ezeket be is kell tartani. Ugyanakkor pragmatikusnak is kell lennünk. Az éves megfelelés megkövetelése helyett lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy három év alatt – 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben – elérjék a kitűzött célokat. Ha egy vállalat alulteljesít egy év alatt, akkor a következő években felül kell kompenzálnia a teljesítményét. 2025-ben eléri a célokat, 2026-ban és 2027-ben rugalmasabb lesz. Felgyorsítjuk a CO2-kibocsátási szabványok szabályozásának felülvizsgálatát is, és 2026-ról 2025 harmadik és negyedik negyedévére helyezzük át” – mondta Apostolos Tzitzikostas sajtótájékoztatón.
Ezzel párhuzamosan az EB azon dolgozik, hogy fellendítse a keresletet az európai zéró emissziós járművek iránt. A cselekvési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönzik a zéró károsanyag-kibocsátású járművekre való átállást, és erősítik a fogyasztói bizalmat olyan konkrét intézkedésekkel, mint az akkumulátorok állapotának és javíthatóságának javítása.
“A változás támogatása érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy adókedvezményeket biztosítsanak a nulla kibocsátású járművek számára” – tette hozzá Tzitzikostas.
“Annyira sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a globális piacon az innováció és a tiszta megoldások terén. Azt szeretném, ha európai autóiparunk vezető pozícióba kerülne. A hazai termelést a stratégiai függőségek elkerülése érdekében támogatjuk, különösen ami az akkumulátorgyártást illeti. Ragaszkodunk a kibocsátási célokhoz, de pragmatikus és rugalmas megközelítéssel. Közös célunk a fenntartható, versenyképes és innovatív autóipar, Európa polgáraink gazdasága.” Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Nem csak “elektromos”
A német szállítmányozási és logisztikai szövetség, a DSLV üdvözli és támogatja az autóipar különböző technológiai utak felé történő áttérését. A szövetség szerint az európai jogban a “well-to-wheel” megközelítés lassítja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében elért gyors sikereket a közúti teherszállításban.
Ezért a szövetség több mint 80 másik szövetséggel és céggel együtt már határozottan kiállt a szén-dioxid korrekciós tényező (CCF) bevezetése mellett a haszongépjármű-flottákra vonatkozó európai CO2-szabályozásban 2023-ban, amely figyelembe venné a megújuló bioüzemanyagok, például a HVO100 vagy a bio-LNG csökkentési potenciálját.
A szervezet úgy véli, hogy az elektromos haszongépjárművekre való összpontosítás az uniós jogszabályokban túl rövidlátó ahhoz, hogy lehetővé tegye a közúti árufuvarozási szektor gyors szén-dioxid-mentesítését.
“Nem a belsőégésű motorral van a probléma, hanem a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásával. Ezért olyan fontos, hogy a felhasznált energia hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ez ugyanúgy igaz az alternatív üzemanyagokra, mint az akkumulátorokhoz termelt zöldáramra” – kommentálta Dr. Micha Lege, a DSLV alelnöke.
A szervezet szerint az EU jelenlegi céljai még messze vannak a megvalósítástól.
A legtöbb uniós tagállamban a hálózatbővítés nem követi a keresletet, és hiányzik a nehéz elektromos haszongépjárművek töltési infrastruktúrája.
“Tekintettel az európai utakon az áruszállítás előre jelzett növekedésére, a klímacélokat nem lehet időben elérni megújuló, alternatív üzemanyagok nélkül. A hangsúlyt az eredményre – a CO2-mentes ellátási láncra – kell helyezni, nem pedig egyetlen technológiára” – figyelmeztetett Lege.
A DSLV szerint, ha az EU-tagállamok töltési infrastruktúrája készen áll, és olcsó zöldárammal üzemeltethető, az elektromos teherautók gazdaságosan használhatók a kiválasztott logisztikai alkalmazásokban.
„Azonban még hosszú út áll előttünk” – hangsúlyozta a szervezet.
“Bárki, aki most meghatározza a kamionok belsőégésű motorjainak lejárati dátumát, többet árt, mint használ a klímavédelemnek” – tette hozzá Lege.