A felsőoktatási intézmények körében, amelyeknek a képviselői észlelték az érdeklődés növekedését a logisztkai szakirányok felé, és amelyek egyúttal válaszoltak a piaci igényre és bevezették a szükséges módosításokat a képzési programba, megtalálható a Harvard Business School, a Carey School of Business, a Smeal College of Business, a Rutgers Business School, a Michigani Egyetem és az Arizonai Állami Egyetem is.
Az egyik iskola, amely a logisztika terület kurzusai iránit érdeklődés növekedésével dicsekedhet a Smeal College of Business, amely a Penn State (Pennsylvaniai Állami Egyetem) mellett működik. Idén az ellátási lánc menedzsment kurzusra 400 személy iratkozott be, míg egy évvel ezelőtt 270 jelentkező volt.
Alok Baveja, a Rutgers Business School professzora elmondja, hogy sok üzleti szakirányon tanuló diák, aki eddig automatikusan beiratkozott pénzügyi vagy marketing-foglalkozásokra, most az ellátási láncok kezelésére iratkozik be.
Elavult tudás
Skrikant Datar, a Harvard Business School rektora elmondta a Bloomberg ügynökségnek, hogy a járvány azt okozta, hogy az iskolának elemeznie kellett és át kellett gondolnia az ellátási láncok kérdését. Ha azonban az ellátási láncokkal foglalkozó kurzusok evolúciójáról van szó, Hitendra Chaturvedi, az ellátási láncok menedzsmentjének professzora az Arizonai Állami Egyetemhez tartozó W.P. Carey School of Business-nél azt mindta, hogy az ellátási láncok tudománya túlságosan is „merevvé” vált.
Idén korábban ugyanerről a témáról dr. Mudassir Ahmed, az ellátási láncok professzora is megemlékezett a Trans.INFO-val folytatott beszélgetésben. Ahmed, aki egy népszerű blogot vezet logisztikai témákban akkor azt mondta, hogy a logisztikai kurzusok végzőseinek a problémája az elavult tudás, sokszor a XX. század 90-es éveiből, és ennek az évszázadnak az első évtizedéből.
Dr. Muddassir Ahmed hozzátette, hogy nagy eltérés van aközött, amit tanítanak a diákoknak, és amit az ellátási láncok ma megkövetelnek. Azt is hozzátette, hogy sok, jelenleg az ellátási láncok területén dolgozó szakembernek hiányosságai vannak kulcsfontosságú szempontokban. A szakember elmondta, hogy sokszor érintette a technológia kérdését az ellátási láncokkal kapcsolatban, és azt, hogy milyen szerepet játszik és fog játszani a technológia a logisztika fejlődésében és a kockázati tényező korlátozásában.
„Éppen ezen a területen sok ember az ellátási láncok szektorában, akiket ismerek, nincs tudatában a technológiai know-hownak, hogy megértse, mely technológia a legmegfelelőbb az ellátási lánc adott elemének” – értékelte Dr. Muddassir Ahmed.
Gyors reakció
A felsőoktatási intézmények azonban egészen gyorsan elkezdtek reagálni az új kihívásokra, amelyek jelentkeztek a COVID-19 járvány következtében. A logisztikai tanszékek és az ellátási láncok problémáival foglalkozó kurzusok már bővítették a programjukat olyan kérdésekkel, mint a kockázatok korlátozása, az adatelemzés, a kommunikáció és a fentartható fejlődés. Más témák, amelyek hamarosan bekerülnek a tankönyvekbe és a katedrákra a z új technológiák, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, az egy beszállítói forrásra való hagyatkozás problémája stb.
A változások megfigyelhetők az európai egyetemeken is. Idén év elején dr. Susana Val a Zaragoza Logistics Center-től a spanyolországi Zaragozából elmondta a Trans.INFO-nak, hogy sok, az intézménye által vezetett kurzus kiegészítésre került olyan kérdésekkel, mint a digitális transzformáció, a fenntartható fejlődés és a városi fuvarozás.
Az ellátási láncok kora
Azonban dacára mindezen pozitív jelzéseknek, Jarrod Goentzel, a Center for Transportatin and Logistics fő kutatója a híres Massachusetts Institute of Technology (MIT)-től még mindig arra számít, hogy sokkal többet fognak még tenni a kurzusok tanúsításával kapcsolatban.
„Az a cég, amely azt állítja, hogy teljes egészében érti az ellátási láncokat, hazudik. Itt az ideje, hogy a szektor felébredjen. A XX. század a pénzügyek évszázada volt, a XXI. század pedig az ellátási láncok jegyében fog eltelni” – mondta el Goenztel a Bloomberg ügynökségnek.