A fuvarszervező és a szállítmányozó közötti különbségről szóló cikkem után az olvasóktól kérdések érkeztek a fuvarszerződés teljesítésével kapcsolatban. Különösen a fel- és lerakodással kapcsolatos szál bizonyult nagyon fontosnak.
Mindjárt az elején idézném a német kereskedelmi törvény (HGB) 412. cikkének 1. pontját, és „felbontanám” a fentiekre:
Ҥ 412 Abs. 1 HGB: Verladen und Entladen
Soweit sich aus den Umständen oder der Verkehrssitte nicht etwas anderes ergibt, (hat der Absender das Gut beförderungssicher zu laden, zu stauen und zu befestigen verladen sowie zu entladen). (Der Frachtführer hat für die betriebssichere Verladung zu sorgen).” “§ 412 Abs. 1 HGB: Felrakodás és lerakodás
Amennyiben a körülmények vagy a szokások nem követelnek meg más eljárást (akkor a feladónak kell szállításbiztosan felrakodni, elrendezni és rögzíteni, valamint lerakodni).(A szállítmányozó köteles biztosítani a az áru munkabiztonság szabályai szerint való felrakodását biztosítani)”
Kezdem a feladó kötelességével (a feladónak kell szállításbiztosan felrakodni a szállítási biztonság biztosításával, elrendezni és rögzíteni, valamint lerakodni)” – a fentiek szerint a HGB 412. cikk 1. pontja szerint az áru feladója szabály szerint köteles biztonságosan felrakodni és lerakodni, valamint rögzíteni az árut.
Felrakodás Németországban – a szállítmányozó kötelességei
Ezután a szállítmányozó kötelessége a HGB 412. cikkének 1. pontjának fent említett második mondatban került. „(A szállítmányozó köteles biztosítani a az áru munkabiztonság szabályai szerint való felrakodását biztosítani)”. Tehát a szállítmányozó köteles megfelelő járművet biztosítani megfelelő felszereléssel, amivel az árut biztosítani lehet (pl. rögzítő hevederek, rögzítési pontok), valamint meggyőződni arról, hogy a jármű üzemképes. Ezen felül ügyelnie kell arra, hogy a felrakodás az engedélyezett méreteknek, tengelyterhelésnek és össztömegnek megfelelően történjen.
Itt kell azt is kiemelni, hogy szabály szerint a szállítmányozó nem köteles ellenőrizni az áru megfelelő felrakodását az eladó által, de mindez nem menti fel a szállítmányozót a jóhiszemű munkavégzés alól (BGB 242. cikk). Amennyiben tudomása van valami rendellenességről a felrakodáskor, amely az áru sérülésével járhat, akkor a HGB 412. cikk 1. és 2. pontja alapján haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a feladót. Amennyiben a szállítmányozó tájékoztatta a feladót vagy a felrakodásért felelőst a felrakodással kapcsolatos hiányosságokról, a feladó pedig nem javított a rögzítésen vagy elbagatellizálta a szállítmányozó észrevételeit – a HGB 427. cikk 1. pont 3. alpontja értelmében azonban nem a HGB 412. cikke értelmében vett felelősségmegosztásra támaszkodik.
A fel- és lerakodás átruházható a szállítmányozóra
Ahogy a HGB 412. cikk 1. pontja kimondja: „amennyiben a követelmények vagy szokások nem követelnek meg más eljárást…” – a szerződő felek bármely pillanatban egyértelműen megállapodhatnak, hogy a szállítmányozó köteles fel- és lerakodni, valamint biztonságosan rögzíteni az árut. Megengedett a szállítmányozóra ruházni a felrakodási- vagy lerakodási kötelezettséget, amely eltér a HGB 412. cikk 1. pontjától. Meg kell azonban jegyezni, hogy a HGB 425. cikke értelmében a szállítmányozó felelősséggel tartozik az áruban keletkezett kárért és a késedelemből következő kárért. A vita elkerülése értekében ezügyben a szerződő feleknek egyértelműen rögzítenie érdemes, ki köteles felrakodni, illetve lerakodni, és ki lesz ezen a jogcímen felelős a kárért. Ezen felül a HGB 412. cikkének rendelkezései nem érintik az ADSp 2017 iránymutatását.
Ezután felvetődik a kérdés, hogy ki felel az áru felrakodásáért átrakodás esetén? Amennyiben a szállítmányozó olyan rakományt szállít, amelyet később átrakodnak egy másik járműbe, az átrakodási tevékenységért az a szállítmányozó felel, aki felelősséggel tartozik a rakomány nem megfelelő rögzítéséért és az esetleges hibákért az átrakodási folyamatban.
Ez a cikk nem jelent jogi véleményt, sem jogértelmezést, és nem jogi vélemény.
Fotó: BAR Cargolift