Mindenki azt mondja, a Japán-EU szerződés áttörést jelent. Utána néztünk a konkrétumoknak

Miről van szó pontosan a szerződésben?

Az eurómilliárdnyi vámok eltörlése, a vámeljárások egyszerűsödése, a határon túlnyúló korlátozások megszüntetése a kereskedelemben biztosítja a vállalatok számára mindkét oldalon az export növelésének és a gazdaság fejlődésének a lehetőséget – így foglalta össze röviden a dokumentumot Cecilia Malmström, a kereskedelmi biztos, akit az Európai Bizottság honlapján idéztek.

A politikusok különösen az egyes áruk  EU-ból Japánba történő exportjára való hatást emelték ki . Például a sajtokét (amelyneknek a vámját el akarják törölni, és ami jelenleg 29,8%-t tesz ki) vagy a borokét (a jelenlegi vám 15%). De a kezüket dörzsölik már kereskedők is, illetve a kozmetikumok, gépalkatrészek és kerámiák gyártói is.

„Exportálunk, exportálunk, de ez a piac nagyon nehéz”

A mi márkánk még nincs jelen Japánban, de nagyon is érdeklődünk ez iránt a perspektívában gazdag piac iránt – mondta el a money.pl hasábjain Zbigniew Inglot, egy kozmetikai cég igazgatója. – Már folynak a tárgyalások a potenciális partnerekkel. Személy szerint örülök az EU-Japán kereskedelmi szerződésnek, és remélem, hogy lehetővé teszi, hogy gyorsabban megjelenhessünk a japán piacon.

Hasonló hangnemben nyilatkozik a „Manufaktura” kőedénygyártó cég vezetője is, amely a híres bolesławieci kerámia előállításáért felelős.

 Türelmetlenül várjuk a kereskedelmi szerződést Japánnal. Már exportálunk ebbe az országba, de a piac nehéz. A vámok magasak, és a termékeknek sokféle teszten kell átmenniük. Japánban még a színkombinációkat is tanúsítani kell – állapította meg Paweł Zwierz, akit az Európai Bizottság anyaga idéz.

Cége egy a több mint 1300 közül, akik exportálnak Lengyelországból Japánba. Összesen több, mint 501 millió euró értékben küldenek árut. Többek között faszenet, fagyasztott erdei gyümölcsöt, halat, nadrágokat, furnért, bőröndöket és vodkát. Japánból pedig 1,3 milliárd euró értékben érkeznek ide áruk. Mindez azt okozza, hogy az ország a 11. helyet foglalja el Lengyelország legnagyobb külföldi kereskedelmi partnereinek a sorában

Japán Nagy-Britannia helyett?

Lengyelország a kereskedelmi szerződésből más okból is profitálhat, amely nem függ közvetlenül össze a megkötött szerződéssel. A szakemberek ugyanis észrevették, hogy már most a Brexit után sok japán autógyártó- vagy alkatrészgyártó, akik Nagy-Britanniában gyártottak, kivonulhatnak onnan, és inkább más országokban fektetnek be.

„Aggodalomra valószínű azért nincs oka a cseh Toyota gyár vagy a magyar Suzuki gyár dolgozóinak sem, ahol a munka költségei lényegesen alacsonyabbak, mint Japánban. Az új szerződés nehéz helyzetben hozza viszont a munkásokat például a brit Nissan gyárban(Sunderlandben), a Hondánál (Swindonban), vagy a Toyotánál (Burnastonban)” – olvashatjuk a motoryzacja.interia.pl címen.

Azt gondolom, hogy Nagy-Britannia távozásával az Unióból és Japán belépésével a közös piacra oda fog vezetni, hogy a piac potenciálja nem fog csökkenni. Mindkét ország nagy, és hasonlóan fejlett gazdasággal rendelkeznek. Egész egyszerűen az egyik partner lecserélődik a másikra – magyarázza Krystyna Bobińska professzor a Sobieski Intézettől. – Japántól know-how-t, jó minőségű berendezéseket és technológiát kapunk. Más oldalról nincs mitől félnünk a munkaerőpiacunk miatt, mert igen, a japánok is indulni fognak közbeszerzéseken Lengyelországban például, de nem hoznak magukkal munkaerőt, mivel nálunk olcsóbb, mint náluk.

„Ne démonizáljunk”

A szakemberek megállapítják, hogy mindennek következményeképpen a szállítmányozók helyzete is megváltozhat. De csak annyiban, hogy kissé megváltozhatnak az irányok, amelyeken közlekedni fognak.

Ha feltesszük, hogy a Brexit fájdalmas lesz, és egyes cégek átköltöznek a kontinensre, a rakomány, mint olyan még nem fog eltűnni. Az az áru, amit eddig London mellől kellett elvinni A, B és C helyszínre, azt a szállítmányozó ugyanúgy kezelni fogja, csak például Milánóból vagy Brüsszelből – állapítja meg Jakub Faryś, a Lengyel Motorizációs Ipari Szövetség elnöke.

Kiemeli , hogy nem szabad démonizálná azt, ami a Nagy-Britannia-Európai Unió vonalon történik.

Miért lehetetlenítené el a Brexit a szállítmányozók munkáját? Miért menekülnének a cégek a Szigetekről? Persze, sokat beszélnek most róla, de csak kölcsönös rémisztgetéssel állunk szemben, ami a stratégia része. Ha azonba elbeszélgetünk a dolgokról, kiderül, hogy mindenki pragmatikus megoldásra törekszik, ami egy win-win helyzeten alapul. – magyarázza. – Végső soron napi szinten hatalmas mennyiségű konténer cserélődik ki csak a motorizációs ágazatban a kontinentális Európa és a Szigetek között. Ezeket a konténereket továbbra is kell majd valakinek fuvarozni!

Hozzáteszi azt is, hogy a Japán-Nagy-Britannia érintkezésben is megtörténhet még bármi.

Ki tudja, lehet, hogy London a Brexit után aláír egy hasonlóan előnyös, vagy akár egy előnyösebb szerződést Japánnal, mert az bilaterális [kétoldalú – a szerk.], és kiderülhet, hogy még több japán cég telepszik meg a Szigeteken – elmélkedik. – Így vagy úgy, általában véve a szállítmányozók számára nem sok minden fog változni. Továbbra is lesz mit vinni.

Kevesebbet a lehetőségről, többet a kihívásokról

Egyvalamiben a szakértők egyetértenek – az EU-Japán kereskedelmi szerződés hoz kihívásokat.

A kereskedelmi forgalom növekedése ki fogja kényszeríteni a szállítmányozási rendszerek további fejlődését az EU-ban, hogy ki lehessen elégíteni a növekvő szállítmányozási igényeket, különösen, ha a tehergépjárművel való szállításról beszélünk – írta le a Trans.INFO számára prof. Zdzisław Kordel, a Gépjárműves Szállítmányozási Intézettől.

„Eddig a kereskedelmi árucsere az EU és Japán között főleg konténerekkel zajlott tengeri szállítással. Meg lehet figyelni a selyemút felhasználását is, amely Lengyelországba, és Lengyelországon át vezet. Ez megint csak a TSL szektor további fejlődését jelenti Lengyelországban, de az EU-ban is. Következményként megnő az áruszállítás az EU és Japán között, és ennek a legfőbb haszonélvezője a közúti gépjárműves áruszállítás lesz.

Hasonló hangnemben nyilatkozik Bobińska professzor is.

 A szerződés Japánnal lehetőség, de megfelelően fel kell készülni, hogy ki lehessen használni. Mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztésére gondolok. Nem gondolom, hogy létrejönne egy másik . „selyemút” Kínán keresztül Japánból, mivel az országok, amelyen keresztül vezetne, különösen Oroszország, nagyon is érdekelt ennek az ellenkezőjében. Mindettől függetlenül gondoskodni kell az utakról, hiszen a sok árut helyben, országosan és egész Európában teherautók is fogják vinni – magyarázza.

Mit csinálnak a kereskedelmi dolgozók?

Az általános lelkesedést azonban lehűti Jakub Faryś, a Lengyel Motorizációs Ipari Szövetség elnöke. Véleménye szerint nem kell a piac potenciális elöntésére számítani japán árukkal, legyen itt szó a lengyel, vagy az európai piacról.

Feltételezve, hogy a vámok eltörlésével sokkal több lesz a szállítmány, egyúttal azt is feltételezzük, hogy akik ezeket az árukat hozzák, arányosan csökkentik az árakat a vám csökkentésével. Ennek következtében javul az ellátás és megnő a kereslet. De nem feltétlenül fog ez a verzió igaznak bizonyulni – figyelmeztet Faryś. – A vám átlagosan a termék árának 5-10%-t teszi ki. A kérdés, hogy nem jelenik-e meg a kísértés az importőr vagy a kereskedő oldalán, hogy, ahogy lenyelje a plusz pénzt? Ha kiszámolja, és arra jut, az árcsökkentés nem fogja drasztikusan megemelni a jövedelmét, nem is fogja meglépni – állítja Faryś.

És még ha az áruk mennyisége a Japán és az EU közötti forgalomban megnő, akkor akárhogy is, de a lengyel szállítmányozók ezt nem fogják nagyon megérezni. Egyszerű okból – az összes rakomány mennyiségéhez képest, amelyet most is kezelnek, nem lesz ez túl nagy mennyiség.

Ne feledjük, hogy a lengyel szállítmányozási ágazat  egy óriás, ha a közúti áruszállításról beszélünk az EU-ban. Csak Németországban a kabotázsban az első, legfeljebb a második helyen vagyunk. Még ha növekedne is valamennyit a japán áruk mennyisége a kikötőkben és a reptereken, akkor az nem lesz nagyon erősen érezhető számunkra – magyarázza.