A legfontosabb változások röviden
- 2026. október 13-án a kormány előzetesen elfogadta az új közúti szabályozás 294 cikkből álló tervezetét.
- A hivatásos nehézgépjármű-vezetők felső korhatára 68-ról 70 évre emelkedhet, kétévenkénti orvosi alkalmassági vizsgálat mellett.
- Az alapképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő sofőrök meghatározott feltételekkel már a képzés ideje alatt is vezethetnek bizonyos járműveket.
- A gyorshajtási bírságokat fokozatosan, a sebességhatár túllépésének mértéke alapján számolnák ki, miközben egyes minimumösszegek csökkennének.
- A távolról észlelt szabálysértésekre vonatkozó értesítési határidő 90 napról 45 napra rövidülne. A reform várhatóan 2028-ban léphet hatályba.
Kamionosok 70 éves korig: mit változtatna az olasz reform?
A tervezet egyik legfontosabb eleme a hivatásos járművezetőket érinti. A jogszabálytervezet 68-ról 70 évre emelné a hivatásos nehézgépjármű-vezetők felső korhatárát. A változás a C1, C1E, C és CE kategóriájú vezetői engedélyekre, valamint a személyszállító járművek vezetőire is vonatkozna.
A korhatár elérése után is csak azok dolgozhatnának tovább, akik kétévente megfelelnek az orvosi alkalmassági vizsgálaton. A javaslat nem módosítaná a nyugdíjkorhatárt, viszont lehetőséget teremtene arra, hogy az előírt egészségi feltételeknek továbbra is megfelelő sofőrök hosszabb ideig maradjanak a szakmában.
A kezdeményezést Matteo Salvini közlekedési és infrastrukturális miniszter is támogatja. A változtatás egyik célja a közúti fuvarozásban tapasztalható sofőrhiány enyhítése. Kérdéses azonban, hogy a sofőrök munkában tartása önmagában elegendő lesz-e, különösen akkor, ha az ágazatnak továbbra is vonzóbbá kell válnia a fiatalabb munkavállalók számára.
Vezetői engedély és CQC: hamarabb kezdhetnének dolgozni az új sofőrök
A reform az új járművezetők pályára lépését is megkönnyítené. Az előzetes szöveg szerint azok, akik nehézgépjármű vagy személyszállító jármű vezetésére jogosító engedéllyel rendelkeznek, és legalább egy éve vesznek részt az alapképesítés megszerzésére irányuló képzésben, meghatározott feltételek mellett olyan járműveket is vezethetnének, amelyekhez egyébként CQC-képesítés szükséges.
A CQC-követelmény nem szűnne meg. A cél inkább az, hogy rugalmasabbá tegyék a képzési időszakot, és a leendő hivatásos sofőrök korábban bekapcsolódhassanak a munkába.
A fuvarozócégek számára ez egyszerűbbé teheti a toborzást és a létszámtervezést, mivel az új sofőrök hamarabb kaphatnának operatív feladatokat. A gyakorlati alkalmazás pontos feltételeit még ki kell dolgozni, ahogy azt is tisztázni kell, hogy az új megoldás miként illeszkedik az uniós szakmai képesítési szabályokhoz.
Másképp számolnák a gyorshajtási bírságokat
A tervezet a közigazgatási bírságok rendszerét is átalakítaná. Megszűnne a bírságösszegek automatikus, kétévenkénti inflációkövetése, és több minimumösszeg is csökkenne.
A jelenlegi 26 eurós tétel például 25 euróra csökkenne. A 42 eurós bírság 40 euróra mérséklődne, míg a 83 és 87 eurós összegeket egyaránt 80 euróra csökkentenék.
A legnagyobb változás a gyorshajtásoknál jöhetne. A jelenlegi bírságsávok helyett a sebességhatár túllépésének pontos mértéke alapján, fokozatosan számítanák ki a büntetést.
A bírság így jobban igazodna a szabályszegés súlyosságához, és egyértelműbb különbség lenne a kisebb, illetve a jelentősebb sebességtúllépések között.
A járműveikkel évente több tízezer kilométert megtevő fuvarozóvállalatoknál ez a szabálysértések kezelésére és az üzemeltetési költségekre is hatással lehet. A pénzbírságtól elkülönülő további intézkedéseket, például a vezetői engedélyhez kapcsolódó szankciókat, továbbra is külön kezelnék.
45 napon belül érkezhetnek a bírságok, szigorúbb ellenőrzés jöhet a rakodóhelyeken
A legújabb szöveg eltér a nyáron tárgyalt javaslattól. A távoli ellenőrző eszközökkel észlelt szabálysértések esetében az értesítési határidő a jelenlegi 90 napról 45 napra csökkenne.
Az augusztusi tervezet még 30 napos határidőt irányzott elő, a kormány azonban végül köztes megoldást választott. A más módon feltárt szabálysértésekre továbbra is a szokásos határidők vonatkoznának.
A rövidebb értesítési idő megkönnyítheti a vállalatok számára az esetek rekonstruálását, az érintett sofőr azonosítását és az adott fuvarhoz kapcsolódó menet- vagy egyéb nyilvántartások ellenőrzését.
A reform a rakodásra és kirakodásra kijelölt területeket is érintené. A logisztikai műveletek számára fenntartott helyeken elektronikus ellenőrzéssel szorítanák vissza a szabálytalan parkolást.
A cél a rakodóhelyek jogosulatlan elfoglalásának megszüntetése, amely különösen a városi kiszállításoknál okoz rendszeres problémát. A rendszer működése ugyanakkor attól is függ majd, hogy a helyi önkormányzatok elegendő, a fuvarozási igényekhez igazodó rakodóhelyet biztosítanak-e.
Biztosítás, digitális okmányok és jármű-visszahívások
A tervezet a biztosítási fedezetre és a járművek adminisztrációjára vonatkozó további szabályokat is tartalmaz.
A biztosítás nélküli járművek továbbra is határozatlan idejű közlekedési tilalom alá esnének. Új kötelezettségek vonatkoznának azokra a külföldön nyilvántartott járművekre is, amelyek tartósan Olaszországban közlekednek. Emellett lehetővé tennék, hogy a külföldi sofőrökkel szemben kiszabott, be nem fizetett bírságokat öt éven belül behajtsák.
A digitalizációs intézkedések egyszerűsítenék az okmányok ellenőrzését. A vezetői engedélyek és a forgalmi engedélyek hivatalos adatbázisokból is ellenőrizhetők lennének, így általában nem kellene a papíralapú példányokat a járműben tartani.
Az elfogadott tervezetből kimaradt az a korábban felvetett elképzelés, amely minden vezetői engedély birtokosától és járműtulajdonostól hiteles e-mail-cím megadását írta volna elő.
A reform határidőt szabna a gyártói visszahívásokkal érintett biztonsági hibák kijavítására is. Ezeket 24 hónapon belül kellene megszüntetni. Ha ez nem történik meg, a jármű nem vehetne részt műszaki vizsgán, és a jármű tulajdonjogát új tulajdonosra sem lehetne átruházni.
Hová kerülne a bírságokból származó bevétel?
A kormány a bírságokból befolyó összegek elosztásának tervezett rendszerét is módosította.
Az eredeti elképzelés szerint a bevétel 70 százaléka ahhoz a hatósághoz került volna, amelyik az utat kezeli. Az új szöveg különbséget tesz a szabálysértést feltáró szerv és az infrastruktúráért felelős szervezet között.
Ha a szabályszegést állami hatóság állapítja meg, a bevétel 70 százaléka az infrastruktúra tulajdonosához kerülne. Amennyiben a szabálysértést a helyi rendőrség rögzíti, ugyanekkora hányad illetné meg a helyi rendőrséget foglalkoztató hatóságot, a fennmaradó 30 százalék pedig az út tulajdonosához kerülne.
Ez a közúti fuvarozás számára különösen fontos lehet, mivel az ágazat régóta sürgeti az infrastruktúra karbantartására és a közlekedésbiztonság javítására fordított beruházások növelését.
Mikor léphet hatályba az új olasz közúti szabályozás?
Bár a Minisztertanács 2026. október 13-án jóváhagyta a tervezetet, a reform még nem végleges. A tervezetnek további intézményi lépéseken kell átmennie, köztük a szükséges egyeztetéseken és az illetékes parlamenti bizottságok felülvizsgálatán.
Ezt követően a szöveg ismét a Minisztertanács elé kerülne végső jóváhagyásra.
A reform jelenleg várhatóan 2028. január 1-jén lépne hatályba, ez az időpont azonban a jogalkotási folyamat lezárásától függ.
A közlekedők, a hivatásos sofőrök és a fuvarozóvállalatok számára ezért egyelőre a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. A reformfolyamat elindult, de a végleges szöveg és a későbbi végrehajtási rendelkezések határozzák majd meg a pontos ütemezést, a kötelezettségeket és a gyakorlati alkalmazás részleteit.
