A legnagyobb nyomás a Mainz–Wiesbaden–Rüsselsheim–Frankfurt am Main közötti tengelyen jelentkezik. A párhuzamos felújítások és lezárások miatt a járművek a korábbinál lényegesen több időt töltenek araszolással. Ez nemcsak késést okoz: a diszpécsermunka is összetettebbé válik, miközben nő annak kockázata, hogy a fix kiszállítási időablakokat nem lehet tartani.
Egy híddal kezdődött, az egész régiót megfogta
A helyzet egyik fordulópontja az volt, hogy az A671-es autópályán a hochheimi hidat teljesen lezárták; a korlátozás március 20-án indult. Az ADAC (német autósklub) adatai szerint az ezt követő két hónapban több autópálya-szakaszon is érzékelhetően romlott a forgalmi helyzet az előző év azonos időszakához képest.
Nem ez volt az egyetlen kritikus pont: ezzel párhuzamosan más, kulcsfontosságú összeköttetéseken is zajlottak munkálatok:
- A3: a Mönchhof-Dreieck és a Wiesbadener Kreuz között
- A60: a Rüsselsheimer Dreieck és a Mainspitz-Dreieck között
- A643: a Schiersteiner Brücke és a Schiersteiner Kreuz között
A végeredmény a térség úthálózatán általános kapacitáshiány: minden újabb korlátozás további forgalmat terel alternatív útvonalakra, ami más pontokon másodlagos torlódásokat is elindít.
ADAC: többszörösére nőtt a dugóban töltött idő
Az ADAC adatai alapján több szakaszon a torlódásokban mért idő jelentősen emelkedett. Az alábbi értékek a dugóban töltött órák számának változását mutatják az előző év azonos időszakához képest.
A67, a Rüsselsheimer Dreieck és a Mönchhof-Dreieck között:
- az egyik irányban 29 óráról 220 órára
- a másik irányban 97 óráról 217 órára
A66, a Schiersteiner Kreuz és a Wiesbadener Kreuz között:
- az egyik irányban 104 óráról 206 órára
- a másik irányban 165 óráról 281 órára
A643, a Schiersteiner Straße és a Dreieck Mainz között:
- az egyik irányban 124 óráról 253 órára
- a másik irányban 333 óráról 420 órára
A számok arra utalnak, hogy nem pusztán a forgalom növekedéséről van szó: több ponton tartósan magas torlódási szint alakult ki, amelyben a teherforgalom a klasszikus csúcsidőn kívül is nehezen tud egyenletesen haladni.
A B43-ra terelődik a forgalom – a terhelés a városokra is átterhelődik
Ahogy az autópályákon szűkül a kapacitás, a többletforgalom egyre inkább a helyi utakra kerül. A Bundesstraße 43 az A60 és az A67 egyik fontos kerülőútvonalává vált, és Rüsselsheim, Ginsheim-Gustavsburg, valamint Mainz-Kastel felé vezeti át a járműveket.
Ezzel a probléma már nem kizárólag az átmenő forgalomról szól. Amikor a teherautók nagyobb arányban jelennek meg a települési úthálózaton, az jellemzően az alábbi hatásokkal jár:
- nagyobb terhelés a csomópontokon
- csökkenő áteresztőképesség a helyi utcákon
- hosszabb „utolsó kilométeres” kiszállítási idők
Rüsselsheimben a helyi vezetés szerint a belváros forgalma rendkívüli terhelés alatt áll. Jelzésük szerint az autósok sokszor nem a javasolt tereléseket követik, hanem a legrövidebbnek tűnő útvonalakat választják, ami tovább növeli a kiszámíthatatlanságot.
Sok szereplő, egy gond: nem mindig áll össze a koordináció
A helyzet romlását nemcsak a munkálatok volumene, hanem a párhuzamos projektek száma is erősíti. A térségben több szervezet osztozik a felelősségen, köztük az Autobahn GmbH des Bundes és a Hessen Mobil. Helyi intézményi jelzések szerint a szervezés nem minden esetben igazodik a városok és önkormányzatok működési igényeihez.
Rüsselsheim városa arra is felhívja a figyelmet, hogy a párhuzamosan zajló közúti és vasúti munkák – az elterelésekkel együtt – olyan forgalmi koncentrációt hoznak létre, amelyet a rendszer nehezen tud kontrolláltan kezelni.
A „rendszerszintű” torlódás mindennapos kockázattá válik
A Rhein–Main térség példája azt mutatja, mennyire sérülékennyé válhat egy nagy forgalmú közlekedési hálózat, ha a fejlesztések és felújítások egyszerre több ponton szűkítik a kapacitást. Az ADAC arra is rámutat: még a fejlett navigációs megoldások sem tudják minden esetben megbízhatóan előre jelezni a hirtelen kialakuló, lokális torlódásokat. Egy-egy váratlan hídzár pedig gyorsan dominóhatást indíthat el a régiós fuvarozásban.
A közúti fuvarozóknak mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- kevésbé kiszámítható a menetidő
- nő a késés kockázata a régiós és nemzetközi disztribúcióban
- gyakoribbá válik a valós idejű újratervezés
- rendszeresen számolni kell városi kitérőkkel és kerülőútvonalakkal
Németország egyik legfontosabb logisztikai csomópontjában az infrastruktúrához köthető, tartós torlódások a közúti szállítás mindennapi kockázatává válnak. Ebben a helyzetben felértékelődnek azok a digitális megoldások is, amelyek legalább a parkolók kihasználtságának átláthatóságát és a kényszermegállások tervezhetőségét javítják.
