Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Az alábbi cikk két kérdéssel foglalkozik, az egyik a 2 fős személyzet készenléti idejére vonatkozik, a másik pedig egy nagyon is fontos és valós kérdés egy közúti ellenőrzéssel kapcsolatban.

Az első kérdés: 2 fős vezetés esetén (klasszikus négykezes járat) miért kérik egyes magyar hatóságok a 45 perces együttesen eltöltött megszakítást járművezető váltáskor? Erre nincs jogszabályi előírás, legalábbis én nem találtam ilyet…

Ebben az esetben jogértelmezésként merül fel, hogy egyes magyar hatóságok valóban helyesen kérik-e a vezetési idők között előírt 45 perces megszakítások együttes eltöltését négykezesben, míg más hatóságok nem. 

Melyik a helyes és követendő eljárás?

Először az alaphelyzetből kell kiindulni, nevezetesen, hogy a 4,5 órás vezetési időszakok között 45 perces megszakításnak vagy más néven szünetnek kell lennie. Ezzel nagyjából – remélhetőleg – mindenki tisztában van. Nem térek ki arra, hogy a vezetési idő egybefüggő huzamos vezetéssel vagy kisebb-nagyobb megállásokkal jött össze, a jogalkalmazás szempontjából ez mindegy, a lényeg, hogy a gépjárművezetőnek a ténylegesen levezett 4,5 óra után kell azt kivennie.

Ettől eltér a négykezesben történő vezetés. Míg az egyik gépjárművezető ténylegesen vezet, addig a másik váltótársa a mellette lévő ülésen vagy a rendszeresített háló vagy fekvőhelyen tartózkodik. Nevezhetjük-e ezt az időt pihenőidőnek vagy másnak, hiszen nem vezet, hanem pl. nézelődik, olvas, kvázi pihen, ugyanakkor az is mérvadó, hogy a gépjármű állandó mozgásban van? Egyértelműen fogalmaz a jogszabály és annak helyes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy nem minősül pihenőidőnek, hiszen a tartalma révén nem állítható az, hogy a váltótárs szabadon rendelkezik idejével.

Nagyon fontos azt megérteni a többfős személyzet értelmezésénél, miszerint az nem minősül négykezes járatnak, ha az egyik sofőr vezet mondjuk 8 órát, aztán a másik átül a helyére és ő folytatja tovább a vezetést! Pontosabban, ez lehet négykezes, de ennek semmi értelme így, mivel ebben az esetben a 8 órát vezető gépkocsivezetőnek mindenképpen 4,5 óra után meg kellene tartania egy legalább 45 perces szünetet – vagyis, TÉNYLEGESEN ki kellene vennie ÁLLÁSSAL ezt az időt!

Egyértelműen nem négykezes járat az, és emiatt NEM érvényesek rá a négykezes járat szabályai, ha ugyan ketten ülnek a járműben, de az egyikük utasként megy abból a célból, hogy majd azután, miután az első járművezető levezette a maga 9 (vagy 10) óráját (plusz a szünetek), utána ő vezessen 9 (vagy 10) órát. Néhányan így csinálják, azt gondolván, hogy így szinte folyamatosan mehetnek az autói/buszai, mert amíg az egyik vezet, addig a másik „lepiheni a 9 óráját”, azaz kiveszi a napi pihenőidejét, aztán cserélhetnek, és mehetnek szinte folyamatosan. Ezt szokták így csinálni.

Mi ezzel a baj?

Az, hogy ez TELJESEN SZABÁLYTALAN, és TILOS, lásd az előző bekezdésben írt magyarázatot ezzel kapcsolatban! A pihenőidő mozgó járművön NEM vehető ki, ezért ez az idő emiatt sem minősülhet napi pihenőidőnek!

Sőt, az sem felel meg a négykezes szabályainak, ha hasonlóan az előzőhöz, ketten ülnek a járművön, az egyikük utas, aki például 6 óra után kiszáll, mert ő csak addig volt ott, majd mindenki egyénileg folytatja az útját, a saját járművén. Ebben az esetben csakis az egyéni, 24 órás szabályok, és ezzel összhangban minden egyéni alapszabály van érvényben, nem a négykezes járatra vonatkozó szabályok – megint csak a legfeljebb 4,5 óra vezetést követően meg kell állniuk, illetve, ebben az esetben lehetséges az is, hogy csak annyi időre álljanak meg, amíg helyet cserélnek, és az eddig készenlétben lévő gépkocsivezető folytatja a maradék pl. 1,5 – 2 óra vezetést. Addig az eredeti sofőrünk készenlétben lesz – de NEM azért, mintha a négykezes járat szabályai vonatkoznának rá!

Hanem miért? Mire kell akkor figyelni ebben az esetben?

Arra, hogy mivel ez NEM négykezes járat (hiszen NINCSENEK végig együtt az út során, ami eleve kizárja ezen szabály alkalmazását), ezért, bár lehetséges, hogy pl. 4 óra vezetés után cserélnek, de ez csakis azért lehetséges, mert az eredeti gépkocsivezető, aki eddig vezetett, most készenlétet vesz ki, tehát neki NEM lesz túlvezetése – hiszen már nem vezet, készenlétben „ül az anyósülésen”! Az biztos, hogy ha ő pl. 4 órát vezetett, aztán 2 órát készenlétben van a másik ülésen, mivel NEM alkalmazható rá a négykezes szabálya, így neki ebből a 2 óra készenlétből SEMENNYI nem számolható el szünetnek. Vagyis, neki majd még ki kell vennie a 45 perces szünetet, mielőtt elindulna, amikor az utasa leszáll majd.

Tehát, lehetséges az, hogy ketten ülnek a járművön, mégsem valósítják meg a négykezes járat tényállását, hanem csak páros vezetés történik, ahol is az egyéni szabályok érvényesek.

Térjünk vissza akkor arra, hogy milyen időként és hogyan kell értelmezni akkor a négykezes járaton töltött időt (nem a vezetést, mert az nyilvánvaló, hanem amikor váltósofőrként ülök a másik ülésben).

Az előzőekben tett értelmezéseink révén kizártuk a váltótárs pihenőidejét – vagyis, a váltósofőri idő semmiképp nem lehet pihenőidő. Akkor a minek kell tekinteni ezt az időt kérdésre kell a választ megadni. Ezt az időt a váltótársnak egyértelműen, a szabályoknak megfelelően készenlétként, vagy más néven rendelkezésre állási időként kell elszámolnia. Fogalmát tekintve rendelkezésre állási idő alatt minden olyan időt értünk, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek. Tartalmát tekintve pediglen a váltótársnak, habár nem kötelező a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. 

Tehát, a négykezes vezetésnél ezt az időt valóban rendelkezésre állási időnek kell tekinteni. Megjegyzem, hogy a jogszabály példálózó felsorolásában a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó időt, továbbá a határátkelőhelyen, vagy közismerten a kamionstoppal összefüggő várakozási időt is rendelkezésre állási időnek tekinti.

Ugyancsak a munkajog és a bérezés szempontjából fontos, hogy a menetíró készüléken a gépjárművezetők a vezetésen kívüli, más tevékenységüket az ún. tevékenységi módkapcsoló megfelelő beállításával rögzítsék. Visszatérve a konkrét kérdéshez, amikor ténylegesen a 4,5 óra vezetési időt a gépkocsivezető elérte, akkor átadja a váltótársának a gépjármű vezetését, amely cserét a gyakorlatban egy pár perces ún. melegváltással megoldják, majd folytatják az útjukat. Ebben a helyzetben a váltótárs ténylegesen vezeti a gépjárművet, míg aki vezetett pediglen készenléti helyzetbe kerül. A négykezesben történő vezetésnek épp az a lényege, hogy a gépjármű folyamatosan, minél gazdaságosabban, azonban biztonságosan közlekedjen. A tevékenységi üzemmód kapcsolót pedig készenlétre (áthúzott négyzet) állítja.

A kérdést tekintve lényeges eltérés a kétkezes és a valódi négykezes járat között (tehát, NEM a páros vezetés, lásd a korábbi példát), hogy a négykezesnél a 4,5 óra vezetések között nem kell 45 perces szünetet tartani, hanem a váltótárs által történő vezetéssel folytathatják az utat, majd ugyancsak a meghatározott idő levezetése után újra váltanak és kezdődik újra előröl a folyamat. Hozzáteszem, hogy ez az eljárás NEM alkalmazható azokban az országokban, ahol NEM az 561/2006/EK rendelet előírásait, hanem az AETR egyezményt használják (pl. Szerbia vagy Ukrajna), mivel ez a lehetőség egy Európai Bizottsági iránymutatás, ami kizárólag az 561/2006/EK rendelethez érvényes. A példaként említett országokban az eljárás az, hogy a 4,5 óra vezetést követően cserélhetnek, a másik is levezeti a 4,5 órát, majd meg kell állniuk és egyszerre mindketten kiveszik a 45 perces szünetet.

Ezt követően, amikor mindketten elérik a 2 x 4,5 óra vezetési időt, dönthetnek úgy, hogy azt még heti két alkalommal még 1-1 óra vezetéssel kiegészítik. 

Nem kell mondanom egy gyakorló gépjárművezetőnek, hiszen azt tapasztalatból jól tudja, hogy vezetéssel és/vagy mozgó gépjárműben készenléti időt eltölteni is elég fárasztó. Ezért egyes magyar hatóságok vagy azok ellenőrei a közlekedés biztonsága érdekében megkövetelik, hogy egy 45 perces megszakítást mindkét gépjárművezető együttesen álló helyzetben lévő gépjárműnél töltse el. Ezt teszik annak ellenére, hogy a bírói ítélkezési gyakorlatban az az elv érvényesül, hogy a gépjárművezető melletti ülésen utazó és készenléti idejét töltő gépjárművezető készenléti idejéből 45 perc szünetnek tekinthető.

Minderre figyelemmel szakértőként magam is azt javaslom a fuvarozó munkáltatóknak illetve a négykezesben utazó gépjárművezetőknek, hogy lehetőségükhöz mérten tartsanak együttesen egy közös megszakítást, mert abból nem lehet gond. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozom, hagy annak elmaradása miatt, ha bírságot akarnak vagy szabnak ki, akkor jogtalan bírságnak számít.

A szerző AETR- és fuvarozói munkaügyi szakértő.

Fotó: Varga György/ MTI

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába