Az Atlanti-óceán útja vagy az Atlanti-útja (Norvégia: Atlanterhavsveien) 8,3 km hosszú, 64 km-es 64-es útszakaszból álló szakasz, amely Norvégiában az anyaföldön kezdődik és a Møre og Romsdal-i Eide és Averøy szigetvilágon folyik. Hustadvika, a Norvég-tenger egy érintetlen része, amely összeköti az Averøy-szigetet a szárazfölddel és a Romsdalshalvøya-félszigetrel, az út Averøy és Vevang Eidában fekvő Kårvåg falvak között halad, több kisebb szigetre és skerriesre épülve több híddal, viaduktokkal és nyolc híddal összekötve – a legjelentősebb a Storseisundet híd.
Az eredeti javaslat szerint vasótvonalat képzeltek el ide, de aztán a terv változott. Az 1970-es években elkezdődött az közút komoly tervezése, az építkezés 1983. augusztus 1-jén indult. Építés közben 12 szélvihar csapott le. Az út 1989. július 7-én nyílt meg, 122 millió norvég koronába került, amelyből 25 százalékot autópályadíjból, a többit állami támogatásokból finanszíroztak. Az úthasználati díjakat 15 évre tervezték, de 1999 júniusára megtörtént az út kifizetése, így megszüntették rajta az útdíjat. Az út kulturális örökségi helyszín lett és norvég Nemzeti Turista Útnak minősül.
Díjas híd
2009-ben Norvégia kilencedik leglátogatottabb természeti turisztikai látványossága volt, melynek májustól augusztusig 258 654 látogatója volt. Az út elnyerte a norvég építőipar által 2005-ben kiadott „Az évszázad norvég építészeti remek”” címet, 2006-ban a The Guardian a világ legjobb útjának nevezte. Az autógyártóknak is tetszik a látvány: már 10.nél is több gyártó forgatott televíziós reklámokat az útvonal mentén.
Az út azonban nem csak csodálatos, de veszélyes is – a hirtelen jött szél- és hóviharok miatt a felülete gyakran nedves, ami a huncut kanyarokkal együtt a tapasztalt vezetők számára is komoly kihívás. Jó esetben. Rossz esetben, ha személygépkocsival jár arra az ember, akkor a szél hozzávághatja az autót a sziklákhoz.
Fotó: Alamy