Egészen pontosan 2021-ben a lengyel rendszámú járművek 20,985 millió tonnakilométer kabotázst végeztek. A második helyen Litvánia áll 5,110 millió tonnakilométerrel, a top 3-t pedig Románia zárja 4,083 millió tonnakilométerrel.
Az adatokból kiderül, hogy 2021-ben a kontinentális Európa összes kabotázsának több mint felét egyedül Lengyelország és Litvánia bonyolította le.
A lengyel fuvarozók a nemzetközi fuvarozás egyéb formáit tekintve is több millió tonnakilométert bonyolítottak le, mint bármely más ország. Ez magában foglalja mind a kétoldalú, mind a közösségi árufuvarozást.
Az egyetlen terület, ahol Lengyelország nem végzett az első helyen, a belföldi szállítás volt, Németország, Spanyolország és Franciaország mind több millió tonnakilométernyi kabotázst regisztrált.
A CNR jelentése megállapítja, hogy 2008 óta a közösségi árufuvarozás kétszeresére nőtt, míg a kabotázs megháromszorozódott. A CNR szerint a Covid utáni fellendülés fő haszonélvezői a kelet-európai RFT-ágazatok voltak.
„Mostanra néhány új tagállam uralja a közösségi árufuvarozást és a kabotázst. E tekintetben egyre nagyobb a piaci dominancia: a 28-ból két nemzet (Lengyelország és Litvánia) ma már az összes európai közösségi árufuvarozás és kabotázs-tevékenység több mint felét bonyolítja. Tisztán gazdasági szempontból ez a piaci dominancia aggodalomra ad okot” – olvasható a CNR jelentésében.
A jelentés mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a 2022-ben felülvizsgált mobilitási csomag rendelkezéseinek hatása még nem látszik az adatokon:
„A 2017 óta bekövetkezett jelentős költségnövekedés, amelyet súlyosbított az e nemzetközi tevékenység ellenőrzésének szigorítására irányuló intézkedések bevezetése több nyugat-európai országban, valamint a járművezetők hiánya, úgy tűnik, nem gyengítette általános pozíciójukat a piacon. Mindazonáltal ezt az értékelést a világjárvány miatt az európai gazdaságok számára nehéz időszak hátterében kell szemlélni. Azt is meg kell jegyezni, hogy az EU mobilitási csomagjának hatásai, amelynek rendelkezései 2022-ben léptek teljes mértékben hatályba, még tovább befolyásolhatják a helyzetet.”
Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy milyen hatása lehet annak, ha litván fuvarozó cégek lengyelországi egységeket alapítanak Lengyelországban, lengyelországi bejegyzésű teherautókkal, és ezzel növelik Lengyelország részesedését a nemzetközi közúti fuvarozásban.
Hol van Magyarország helye a tabellán?
37 101-tonnakilométerrel, Magyarország a 11. helyen az összes megtett kilométerek alapján – Lengyelország, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Csehország, Románia, Litvánia és Svédország után.
A 2019-es adatokhoz viszonyítva mindössze 0,4%-ot emelkedett a megtett kilométerek száma – a lengyelek ehhez képest megtdöbbentő 8,8%-kal növelték jelenlétüket ezalatt az idő alatt.
A hazai kilométerek száma alapján hazánk fuvarozói a 15. helyre csúsztak 14,778 tonnakilométerrel – megelőzött bennünket többek között Görögország és Ausztria is. Más szempontból nézve a hazai fuvarozás kimondottan jól teljesített, mivel több mint 10%-kal magasabb ez a szám, mint a 2019-es adat. A növekedési arány szempontjából így a harmadik legjobbak vagyunk – Lengyelország és Románia után.
A nemzetközi szállítmányozást vizsgálva a magyar fuvarozók a 12. helyen állnak, 5,3%-os csökkenést mutatva a korábbi adatokhoz képest.
A bilaterális, illetve a közösségi áruszállítás eredményeit nézve a 7. és a 8. helyen teljesítettek hazánk fuvarozói, kabotázsban pedig a 15 helyen állunk.
Társszerző: Pölös Zsófia