TransInfo

Fotó: AdobeStock / Björn Wylezich

Minden ötödik fuvar az EU útjain üresjárat volt

Az Európai Unióban végzett közúti fuvartevékenység körülbelül egyötöde az elmúlt évben üresjárat volt – derül ki az Eurostat adataiból.

A cikk olvasási ideje 3 perc

Az üresjáratok aránya lényegesen magasabb volt a belföldi fuvarok esetében (a járműkilométerben mért összes fuvarozási munka 24%-a), mint a nemzetközi fuvarok esetében (13%). Ez főleg annak a következménye, hogy a belföldi fuvarok esetében az útvonalak jellemzően rövidebbek, ami miatt az üresjáratok kisebb költségeket generálnak, mint a különböző országok közötti menetek.

Az üresjáratok legnagyobb arányát Cipruson mérték, ahol a fuvarteljesítménynek 44%-t tette ki. Ez azt jelenti, hogy szinte minden második teherautó a szigeten üresek közlekedik. Az Eurostat elemzői azt magyarázzák, hogy ez abból következik, hogy a fuvarozás ebben az országban főleg a kikötőkbe importált termékek elszállítására korlátozódik, valamint alkalmazkodott az építőiparhoz. Mindkét szegmenst egyirányú forgalom jellemzi.

Nagy volt az üresjáratok aránya Ausztriában és Írországban is (34-34%).

A legjobb fuvarkapacitás-kihasználást Belgiumban (6%) és Dániában (8%) mérték.

Üresjáratok az Európai Unió közúti fuvarozásában 2020-ban (az összes menet százalékos aránya járműkilométerben)

Rosszabb is lehet

Nagy a valószínűsége, hogy az üresjáratok aránya az Európai Unióban növekedni fog. Ez a Mobilitási Csomag rendelkezéseiből következik, amelyek 2022. februárjában lépnek hatályba. Ez különösen a teherautók bejegyzési országba való visszatérési kötelezettségére vonatkozik 8 hetente, valamint a kabotázsra vonatkozó szabályokra. Ebben a második esetben három kabotázsfuvar végzése után a fuvarozók négy napig nem vállalhatnak ilyen jellegű megbízást. Például ezért a viszonylag alacsony arányú üresjáratot már nehéz lehet megtartani Belgiumban.

Ahogy a kelet-közép-európai országok már hosszabb ideje fellépnek a Mobilitási Csomag rendelkezései ellen, most már a nyugati országok is kezdik észrevenni a hátrányait. Márciusban a belgák éltek panasszal a kabotázsra vonatkozó előírások miatt. Georges Gilkinet miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a négynapos „cooling-off” időszak bevezetése káros a belga közúti fuvarozási szektor számára, amely  rövid távú nemzetközi fuvarokra specializálódott.

A teherautók nyolc hetenkénti bázisra való visszatérési kötelezettsége azt jelenti, hogy megnövekedhet az üres hazatérések száma. Ma ugyanis a fuvarozóknak van ideje megrendelőt keresni a hazafelé vezető útra. Az új előírások bevezetése után a fuvarozóknak meghatározott időben kell majd hazatérnie, ami megnehezíti a rakomány találását a hazaútra.

Ezen felül a bázisra való visszatérés szükségessége negatív hatással jár a környezetre, ami szembe megy az erre a területre vonatkozó uniós politikával. Az elvégzett kutatások eredményei azt sugallják, hogy a teherautók visszatérési kötelezettségének és a kombinált fuvarozás kabotázsműveleteire kiszabott mennyiségi előírásoknak negatív hatásai lesznek, növelve ezzel a kibocsájtást. Az új előírások akár 3,3 millió tonna CO2-többletkibocsájtást eredményezhet évente.

 

Címke