A CMR biztosítást a nemzetközi fuvarozók részére kivétel nélkül mindegyik speditőr előírja és a megbízó partnerek is túlnyomó részt előírják, mondhatni tehát, hogy kötelező. Nincs azonban mindenki tökéletesen tisztában azzal, hogy az „árukár” biztosítás milyen káreseményekre vonatkozik és melyek nincsenek a CMR biztosítás alapján fedezetben.
Azt, hogy mire jó a biztosítás, egy-egy káresemény alapján mutatjuk be az alábbiakban. Annak érdekében, hogy kevésbé kelljen félni az ügyfelekkel és a biztosítóval való huzavonától, olyan eseményeket is felsoroltunk, ahol érdemes a fuvarozónak résen lennie, a jegyzőkönyv felvételkor vagy a kárcsökkentéskor.
Nézzünk tehát néhány példát káreseményre, ill. mely esetekben fizet ill. nem fizet a biztosító.
1.példa – felborult pótkocsi, oda a rakomány
Nyerges vontatós szerelvény az autópálya kihajtón túl nagy sebességgel kanyarodott. A pótkocsi felborult, a rakomány (gabona) kiömlött.
Mivel a sofőr hibázott, az árukár térült volna. A sofőr azonban sajnos elkövetett még egy hibát. Nem várta meg a műszaki segítséget és elhagyta a helyszínt. Mire visszatért a segítséggel, a kiömlött gabonát – feltehetőleg tolvajok – az utolsó szemig felszedték. Ebben az esetben az árukár nem térül, hiszen a sofőr a kárenyhítés érdekében nem járt el körültekintően és elhagyta a káresemény helyszínét és nem gondoskodott a kiömlött rakomány őrzéséről.
2. példa – sérült a raklapon az áru
Az áru rendeltetési helyére szállításkor az áru átvevője megállapítja, hogy a raklapon lévő áru (feltehetőleg egy erősebb fékezéstől) a raklapon összecsúszott, a csomagolás és feltehetőleg az áru is sérült.
A címzett nem hajlandó a rakományt átvenni. Ebben az esetben egyértelműen megállapítható fuvarozó felelőssége, az árukár térül. A kárfelvételi jegyzőkönyvbe érdemes beírni, hogy a szállítás során rendkívüli esemény történt. A rakodás során is sérülhet az áru, ilyenkor érdemes jegyzőkönyvezni, hogy a rakodást a fuvarozó vagy az áru átadója végezte.
3. példa – beázik a ponyva
A fuvarozó vállalkozó a rábízott árut (papírhengereket) ponyvás teherautóval szállítja. Az esős időjárás miatt a ponyva beázik, és a rakomány tönkremegy.
Ebben az esetben is térül a kár, hiszen a fuvarozó felelőssége, hogy a teherautója ponyvája vízhatlan legyen. Azonban, ha ez egy konténerrel történik meg, azaz a konténer ázik be, az nem a fuvarozó felelősségi körébe tartozó káresemény, hiszen a konténer nem az ő tulajdona, annak műszaki állapotáért nem ő felel.
4. példa – baleset
A teherautó sofőrje egy baleset elkerülése érdekében vészfékezésre kényszerül. A mögötte haladó teherautónak viszont nem sikerül időben megállnia és belehajt az előtte haladó járműbe. Az első autó rakterében szállított áru az ütközés miatt sérül.
Ebben az esetben a CMR biztosítás alapján a rakományban keletkezett kár nem térül, hiszen az ütközésért nem az elöl haladó teherautó sofőrje a felelős. Ez a kár a károkozó kgfb szerződése alapján térül.
5. példa – ponyvametszés
A nyerges vontatós szerelvény sofőrje a pihenőidejére egy autópálya melletti pihenőhelyen éjszakázik. Másnap reggel észreveszi, hogy a pótkocsi ponyváját kivágták és így dézsmálták meg a rakományát.
A kár CMR alapon nem térül, mert a sofőr nem őrzött parkolóban pihent. (vagyonvédelmi szabályok nem betartása)
Végezetül lássuk, hogy egy káresemény során milyen dokumentumokat kérhet be a biztosító:
Káresemény során benyújtandó dokumentumok:
- jegyzőkönyv,
- fuvarlevél,
- sérült rakományról készített fényképek,
- megsemmisítési jegyzőkönyv,
- kitöltött kárbejelentő nyomtatvány,
- áru tulajdonosának kárigénye,
- az áruról kiállított számla
Amennyiben CMR-rel kapcsolatos kérdése van,
tegye fel a megjegyzések között,
vagy keresse szakértőnket!
Tisztában van vele, hogy kinek kell megkötnie a biztosítást? És melyiket? Olvassa el erről szóló cikkünket, hogy minden részlettel tisztában legyen!
Fotó: Pixabay