A teherautó-vezetők megnyerték a pert a norvég bíróságon, amelyet a Vlantana Norge és az elnöke, Vladas Stoncius ellen indítottak. Az ismert litván fuvarozó norvég cége, amely hivatalosan befejezte a tevékenységét, valamint elnöke 52 járművezetőnek összesen 20 millió norvég korona kártérítést kell kifizetnie (majdnem 695 millió forint) a javadalmazás szisztematikus alacsonyan tartása miatt.
Lina K. Smorr, az Andersen & Bache-Wiig iroda jogásza, aki a kamionosokat képviselte, elmondta a FriFagbevegelse norvég portálnak, hogy a járművezetőknek személyesen kellett beperelnie Vladas Stoncius-t, mivel a Vlantana Norgénak nincsenek pénzeszközei.
52 kelet-európai hivatásos járművezető, aki Norvégiában dolgozott, azt állította, hogy rendszeresen csökkentett fizetést kaptak a volt munkáltatójuktól, a Vlantana Norgétól. A céget a rendőrségen is bejelentette három különböző szerv. A Norvég Közútkezelő úgy becsüli, hogy a fuvarozó praktikái összesen 28 és 39 millió korona közötti megtakarítást eredményezett évente a bérköltségeken.
Fiktív munkaidő-kártyák készítésének komplex rendszere
A Vlantana Norge cég néhány tevékenységét a bíróságon is elővették, például a rendszeres konténerszállításait a PostNord számára. Tom Erik Enger, a PostNord közúti közlekedéséért felelős igazgatóhelyettese vallomást tett a bíróságon, és elmondta, hogy a Vlantana Norge számára megbízásba adott egy feladatot, amikor a teherautó-vezetők 12 órákat mentek. Ezzel szemben a PostNord 11,5 óra munkáért fizetett, csökkentve a 30 perces törvényes pihenővel. Kiderült, hogy a járművezetők egyáltalán nem kaptak pénzt a ledolgozott időért. Rendszerint 4 óra 30 percet fogadtak el nekik.
A per során a Vlantana Norge azzal érvelt, hogy a szóban forgó nemfizetések, a dupla munkabeosztások alkalmazása és a benyújtott dokumentumok manipulálása „személyes hibák és félreértések” következményei. Ez azonban nem győzte meg a bíróságot. A bizonyítékok általános elbírálása után a tárgyalást vezető bíró valószínűnek tartotta, hogy a Vlantana Norge „komplex és időidényes rendszert használt a fiktív munkaidő-kártyák létrehozására, hogy fiktív dokumentációt mutathasson be, ami igazolja, hogy a hatályos minimálbérnek megfelelően fizet a munkavállalóinak.” Ezek a tevékenységek nem a kivételt jelentették, hanem inkább a szabályt, hogy átverjék a hatóságokat.
A bíróság azt is megállapította, hogy Vladas Stoncius, az igazgatótanács elnöke és a Vlantana Norge volt vezérigazgatója személyes felelősséggel tartozik a járművezetők anyagi veszteségeivel szemben, amelyeket a javadalmazásuk szisztematikus alulfizetése miatt szenvedtek el. Az ügyről beszámoló norvég portál azt írja, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy maga Stoncius-nak akár 13,4 millió koronát (465 millió forint) is fedeznie kell a teljes kártérítésből.
Egyértelmű jelzés a minimálbérrel kapcsolatos szabályok megszegőinek
A FriFagbevegelse arra is rámutat, hogy az ítélet a szabályok miatt is fontos, mivel segít „megtisztítani” a javadalmazások kérdését a fuvarozási szektorban.
A járművezetőket képviselő jogász szerint a javukra született ítélet „egyértelmű jelzés, hogy az igazgatótanács elnöke és a vezérigazgató jelentős személyes felelősséget kockáztatnak, hogyha a céget úgy szervezik, hogy megkerülje a norvég minimálbérrel vonatkozó szabályokat.”
Fotó: Vlantana Norge