Röviddel az ítélet után, amely a dán fuvarozó perében született, akik 700 munka- és pihenő idővel kapcsolatos szabálysértést követett el, a dán média újabb két dicstelen rekordról számol be a dán fuvarozási ágazatban.
Az egyiket egy padborgi fuvarozó állította fel, aki 450 illegális kabotázst követett el, a másik pedig 1.200 ilyen jellegű műveletet hajtott végre.
Ez két rekordmértékű ügy, és az eddigi legnagyobb bírságokkal járhatnak” – emeli ki a 3T szakszervezet a tagbladet3f.dk nevű portálján.
Idézzük fel, hogy ebben a hónapban a fioniai fuvarizó megkapta Dánia történetének egyik legnagyobb bírságát. A családi fuvarozási vállalkozást közel 740, a járművezetők munka- és pihenő idejére vonatkozó szabálysértéssel vádolják. A fuvarozó rekord összegű bírságot kapott 2,137 millió dán korona (kb. 106,3 millió forint) értékben. Ezen kívül a társtulajdonost nyolc hónap börtönre ítélték, valamint 442.000 korona (21,984 millió forint) bírságot is kapott, teherautó-vezetési tilalmat két évre, és fuvarozási cég vezetési tilalmát 3 évre. A fiát, a cég másik tulajdonosát a bíróság 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte (a feltétel közhasznú munka végzése), valamint 67.000 korona büntetésre (3,332 millió forint). Egy évig ő sem vezethet teherautót.
A megerősített ellenőrzések hatása
Három „látványos” per ilyen rövid idő alatt nem a véletlen műve, hanem a rendőrség megerősített ellenőrzésének hatása. Jesper Engelund, a Tungvognscenter Syd rendőrség vezetője, amely a teherautók ellenőrzéséért felelős, azt állítja, hogy a rendőrség megerősítette az illegális kabotázs ellenőrzését a Folketing (a dán parlament) kérésére.
Az ellenőrzés általánosságban megerősítésre került úgy, hogy több eszközt kaptunk. Megerősítettük az általános ellenőrző tevékenységet a kabotázzsal kapcsolatban és az általános ellenőrzéseket – magyarázza Engelund a fagbladet3f.dk hasábjain.
– Természetesen az ismeretanyagunk is egyre nagyobb a vizsgálatok és nyomozások területén a tehergépjárművekkel kapcsolatban. Az ügyek jó felderítési adatok eredményei, amihez jó nyomozás és annak a megértése kapcsolódik, hogy hogyan működik az ágazat – magyarázza Jesper Egelund.
A fokozott igyekezet meglátszik az államháztartásba befolyó összegeben is büntetések formájában. Egy illegális kabotázs esetét 35.000 korona (1,74 millió forint) bírsággal büntetik.
A két ügy az illegális kabotázzsal kapcsolatban (jelenleg – a szerk.) a bíróság előtt az első komolyabb két ilyen jellegű ügy, és azért nincs még precedens a bírság nagyságával kapcsolatban. Az ügyészség azonban azt állította, hogy nem szó nem lesz 45 millió korona (35.000 korona minden egyes szabálysértés után az 1.200 db közül)” – számol be a 3F szakszervezet. A büntetés minden bizonnyal alacsonyabb lesz.
A németek nem alkalmazzák a kabotázs-előírásokat
A Mobilitási Csomag által bevezetett új, kabotázzsal kapcsolatos előírások forró témát jelentenek a német sajtóban. Kiderült, hogy a TSL ágazat számára ugyanis sok szervezési jellegű kétséget okoznak. A szabályozás értelmében, amely február 21-e óta van hatályban, a külföldi teherautók ugyanis csak három belföldi fuvart végezhetnek kabotázsként, miután megrakodva behajtottak az országba, mielőtt megkezdődne a négy napos „cooling off – fázis”.
Mindez arra mutat, hogy a német Szövetségi Digitalizálásért és Közlekedésért Felelős Minisztérium (BDMV) úgy döntött, hogy elveti az alábbi kabotázs-szabályok alkalmazását a nemzetközi fuvarok előtt és után a kombinált fuvarozásban – tájékoztata a német „Tagesspiegel Background”.
A folyóirat szerint a német intermodális terminálokon évek óta állomásoznak nyerges vontatók, főleg Bulgáriából és Romániából.
Olaszországi és Ausztriai pótkocsikat visznek, amelyeket az ottani terminálokra szintén olyan nyerges vontatók visznek, amelyek nagy része Kelet-Európában van bejegyezve” – olvashatjuk tovább a folyóiratban.
A lap azt az elméletet állítja fel, hogy a nemzetközi kombinált fuvarozásban az új kabotázs-szabályok alkalmazása „brutális belföldi fuvarvisszaeséssel járna a fuvarozás végső vagy kezdeti fázisában”.
Kétséges, hogy a német teherfuvarozók képesek ezeket a réseket (a négynapos „cooling off-periódus” miatt – a szerk.) képesek lennének kitölteni, különösen a tartós járműveztő-hiány idején, főleg, amikor az ellátási láncok alig tartják magukat a logisztika minden területén” – magyarázza a szerző, Jan Bergrath.
A fentiek miatt a német közlekedési tárca úgy döntött, hogy az új kabotázs-szabályokat nem alkalmazza a határátlépő kombinált fuvarozásban. Ezt a tagállamok számára lehetővé teszik a Mobilitási Csomag megfelelő rendelkezései.
A kabotázs szabályaira vonatkozó előírások alkalmazása ellentétes lenne a környezetbarát kombinált fuvarozás létrehozására épülő hozzáállással” – győzköd a német Szövetségi Közlekedési Minisztérium, a BMDV.
A közlekedési tárca által a témában adott válasznak megfelelően az előírások átvizsgálása kimutatta, hogy jelenleg Németországban nincs arra utaló jel, hogy bevezetnék a kabotázs tilalmát a belföldi közúti fuvarok számára a kombinált fuvarozás előtt és után. Amennyiben a helyzet megváltozik, „újból ellenőrzésre kerül, hogy vajon, és milyen hatáskörben kerül felhasználásra a regulációs opció” – teszi hozzá a német minisztérium.
